Orvosi Hetilap, 1874. október (18. évfolyam, 40-43. szám)

1874-10-04 / 40. szám

Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­sítendők­. Hirdetésekért soronkint 15 új kr Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor­ utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. October 4. Budapest, 1874. 4LCP* SU2E­ TT I ■» ■■ 9-^«» ■ oms»d­ i 1^. «- tV» I v*-' *»» - Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: H­ő g­y e s E. tr. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésé­nél. (Folyt.) — Klein S. tr. A szürke hályog kiverésének jelenlegi állása különös tekintettel a homorú metszésre. — W­e­i­s­z S. tr. Ritka nagyságú húgykő ; a húgyhólyag nyákhártyájának regeneratioja. — Könyvismertetés. Handbuch der gesammten Augenheilkunde. Redigh­t von A. Graefe & Th. Saemisch, I. B. (Folyt.) — Lapszemle. A fertőző mérgek felvétele légzés útján. Tárévá. Kovács J­ó­z­s­e­f t­r. a budapesti k. egyetem 1874/5-diki rectorának megnyitó beszéde 1874. oct. 1-jén. — Vegyesek. — Előfi­zetési felhívás. Két kísérleti kórtani előadás a tüdős légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél. Hőgyes Endre tr. magántanártól a budapesti kir. tud egyetemen. (Folytatás). Másként alakulnak a jelenségek, ha kis pihenés után csak a /^-csapot zárom be kisebb vagy nagyobb mértékben, míg a többi utak szabadon maradnak, ha tehát a belégzési légáram szabadon hatolhat be a tüdőbe és csak a kilégzési légáram elé van vetve kisebb vagy nagyobb akadály. Kisebb kilégzési akadályoknál szintén alig találunk eltérést a normális szellőzési viszonyoktól. A gázóra az idő­egységekben ugyanannyi levegőt mér le, mint légzési akadály nélkül. A változás csak az, hogy a kilégzési nyomás na­gyobb, mint rendesen, s a passiv kilégzéshez a hassajtó működése is hozzászegődik, a kilégzés vontatottabbá válto­zik. Ha a /^-csapot jobban becsavarjuk, a hassajtó működése mindig erősebb-erősebb, a kilégzési nyomás mindig nagyobb­­nagyobb lesz, a légzés kilégzési szaka mindinkább vonta­tott, a légzési szám ennek megfelelőleg mindig ritkább, a gázóra azonban még egy ideig mindig megközelítőleg a normális ventilatiót mutatja. Ha azonban egy ideig így hagyjuk légzeni az állatot, e nehéz kilégzési tüneményekben változás lép fel. A légzés gyorsabb lesz, a hassajtó kilégzési működési erélye alábbhagy, a légző felületen át szellőzött levegő mennyisége tetemesen csökken. Ez a kifáradás, a ki­légzési akadályok legyőzésében. Előbb az idő­egységekbeni szellőzés értéke a normálishoz képest nem csökkent. A ki­légzések alkalmával a hassajtó aktív közbelépése folytán a tüdőbe felvett levegő nagyobb fokú comprimatió alá jutott, minek következtében a megszűkített kilégzési téren nagyobb gyorsasággal távolodhatott el, így a kilégzési légáramlásban a szűkülés által létrehozott zavar azon nagyobb nyomás­­differentia által volt kiegyenlítve, mely a hassajtó erélyes működése folytán kilégzés alkalmával a tüdőben levő levegő és a községi lég között létrejött. Azonban e kiegyenlítés csak ideig óráig tart, mert a hassajtó kifárad és működésé­ben alábbhagyván, ama nyomás differentiáltat nem képes, míg újra ki nem pihen, létesíteni. Mennél jobban becsavarjuk a­­-csapot, mennél inkább nehezítjük tehát a kilégzést, annál nagyobb fokban jelent­keznek a mellkason a fenntebb jelzett nehéz kilégzési jelen­ségek, a szellőzési zavarnak az izomműködés aktív közbelé­pése által való kiegyenlítésére annál csekélyebb, a kifáradás gyors beállására annál nagyobb az esély. Ha most /3-csapot ismét megnyitom és szabad utat en­gedek a kilégzési légáramlásnak, a nehéz kilégzési tünemé­nyek ismét elmúlnak, megszűnik a hassajtó kiegyenlítő erőlködése; a légzési szám, a légzési szakok egymáshoz való rendaránya ismét normális lesz, a légző felületen újra kellő mennyiségű levegő szellőztetik által. E szellőzési viszonyok számbeli értékének változásait mesterségesen előidézett nehéz kilégzésnél könyen áttekinthe­tik eme kísérleti táblázatból. A légző felület szellőzési viszonyai nehéz kilégzés alkal­mával tengeri nyúlnál. (Légzés a módosított Müller-Ludwi­g-féle Ventilen keresztül). Figyeljük meg mostan azon jelenségeket, melyek akkor keletkeznek, ha a légző felület szellőzését teljesen megszün­tetjük. Zárjuk be a­ csapot egészen. Mindjárt tapasztalni fogjuk, hogy nagyfokú belégzési erőlködések keletkeznek, a rekesz és bordaközi izmok élénk működéséhez hozzászegődik valamennyi izom, mennyi csak képes valamikép közremű­ködni a belégzésnél, előbb a nyakizmok, azután a gerincz­­‘­oszlop feszítő izmai. Alig telik így el félpercz, már a kilég-40 .« m 1 © sHvg Na® s • 'ö‚ a a NW« 00 o .'S so £ aso3N)00 ‘co '«N A szellőző erő partiális érté­ke vízoszlop millimet.-ben i­ s S'? 2 o so "5 M Ö sä $ § CO N '© Ü N H *o 2 to bO OT ~ © Tünetek a légző izmokon ta V© bp'® A! B 'A £ *© 9 s N O'« M S3 ^ l© 'W › » r© N ◄ B■~ 9« I. Légzési akad. nélkül 1874V. 4° 11­7*45" 119*05" 500 92 55 65 80 62 5.4 Rekeszlégzés II. Kis fokú kilégz. akad.5° 1­35*30" 137*53" 500 89 55 70 83 6.0 5.6 Kisfokú erőlködés a hasizmokban minden kilégzés­ III. a) Nagyobb fokú ki­légz. akad. 5° 145*00" 146*25" 500 75 50 90 85 5.9 6.6Nagyfokú erőlkö­dés a hassajtóban minden kilégzés­nél b) Ugyanazon kilégzési akad. l/7 óra múlva 6°/16*30" 1­20*25" 500 102 45 55 235 3.1 2.8” IV. A kilégzési akadály eltávolítása után 16 perc­c­el 6° 1­40*00" 141*22" 500 94 55 65 82 6­0 5.4A hassajtó eről­ködések elmúltak

Next