Orvosi Hetilap, 1875. február (19. évfolyam, 6-9. szám)
1875-02-07 / 6. szám
Előfizetési ar ■ helyben és vidékén egesz evrt Sleg-Jelen minden vasárnap 10 z rt., félévre vart. A közlemények és fizetések bérmente- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél iitendők. nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében Hirdetésekért soron kint lő új kr. váczi úr.ez a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koraimrlat közlönye. Budapest, 1875. Február 7. V iBen.kilen.cKed.ik évfolyst/nn.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Stifter B. tr. A szemcsés vesesorvadás kórisméjéhez. (Vége). — Groszmann M. tr. A gégeszűkület kezelése. — Iszlay J. tr. A fogbél műszabályos eltávolítása a londoni fogászati oskola szerint. (Folyt) — Schwarz M. tr. Méhenkívüli terhesség, hüvelymetszés, két gyermek, egy méhlepény. — Könyvismertetés. Lehrbuch der experimentellen Toxicologie von Dr. C. Hermann. — Lapszemle. Nadály kiverése a gégéből. — Halál chloralhydratnak viszerbe történt befecskendése után. — Micrococcus mint szamárhurut okozója. — Konyhasó tömény oldatának befecskendése bőr alá. Teréza: A tábori gyógyászat haladása,különösen a fertőző bajok terén (Folyt.) — S c h ö n t h e i 1 M. tr. A halotti kamrák felállításáról vidéken. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. — Pályázatok. A szemcsés vesesorvadás kórisméjéhez. Stiller Bertalan dr., kórházi főorvostól Budapesten. (Vége). Átmegyek a szemcsés vese és idült Brightkór közti differentiális mozzanatokra, melyek következők: 1. A vizelet. Brightkórnál a vizelet majdnem mindig csökkent mennyiségű, s rendes, sőt gyakran magas fajsúlyú, minek teltebb színe is megfelel. Az atrophia granulosa vizelete világosszínű, tiszta, rendesnél bővebb mennyiségű és igen alacsony fajsúlyú. Ez tulajdonkép sarkpontja a kórismének. Fehérnye a Brightkórnál sokkal nagyobb menynyiségben van jelen, mint a sorvadásnál. Emennél üledék alig van, hengerek csekély mennyiségben találhatók, amannál a gyakran zavaros vizelet többnyire bő sós és morphoticus üledéket képez. A vizelet valamennyi 4 esetekben megfelelt ezen mintának. 2. A vízkór. A Brightkór eseteinek legnagyobb száma mindinkább fokozódó és végre általános vízkórt mutat, mely többnyire a bajnak első jele, s a halálnak is leggyakoribb oka. A szemcsés vesénél rendesen nincs vízkór, legfölebb az utolsó életszakban a jobb szív erejének csökkentével csekély terminális arcz- és lábvizenyő. Ha a Bright vízkór okát a hiányos vízkiválasztásban és a vérnek fehérnyeveszteségében keressük, akkor a vízkór hiánya a vesesorrnál a bő vizeletből és a sokkal csekélyebb fehérnyeveszteségből magyarázandó. 3. A vérkeringési tünetek. Szemcsés vesénél majdnem kivitel nélkül a bal szív túltengése van jelen, mely semmi más oki mozzanatra vissza nem vezethető. Ezen tünetre mind Traube, mind az angol szerzők nagysúlyt fektetnek. Traube szerint a szívtompulat néha alig látszik nagyobbnak; ilyenkor három más tünetre utal, mely mindig jelen van, ezek: a) a szerfelett feszült, nehezen elnyomható pulsus, falainak ruganyossága mellett; b) az ép oly feszült, ellentálló, néha nagyobb terjedelmű csúcslökés; c) a második aortahangnak erősbödése, néha érczes húrszerű csengése. Ezen tünetek az üteres rendszerben való nagyobb nyomásról tanúskodnak, s ha állandóan jelen vannak, akkor a bal szív tzúltengését még akkor is felvehetjük, ha a tom-s palat rendesnek látszik. Az illér feszültsége annál feltűnőbb, ha a betegek, mint az én eseteim közül kettőben, vérszegények és elúszottak. S ibson ezen felsorolt tüneteken kívül még kettőt említ, melyek szinte a nagyobb üteres vérnyomás tanúságai, t. i. systolicus lökést az aortaiv táján, mely a függémnek tágulásából és hosszabbodásából származtatható; s az első szívhangnak kettőztetését, mely akként magyarázandó, hogy a nagyobb akadálylyal küzdő bal szívgyomrocs később végzi systole-jét, mint a jobb, s így a kettős hangnak elseje a jobb, másodika a bal gyomrocsban támad, mint azt a kétfülű hallcső által bizonyítja. Kérdés, honnan ered a bal szívnek ezen túltengése ? Traube azon ellenállásból magyarázza, melyet az üteres véráram a zsugorodott vesében talál, hol számos Malpighiféle edénygomoly tönkre jutott, s a túltengés szerinte ép oly compensatoricus folyamat, mint pl. a billentyűbajoknál, s általa itt azon eredmény származik, hogy nem csak elegendő, de túlzott is lesz a nyomás a még fennmaradt Malpighi-fokokban, s hogy rendesnél bővebb vizelet választatik ki, míg a szív ereje kitart. Végre mint a szerves szívbajokban előforduló compensatio-nál, beáll azon stádium, midőn a túltengett szív rendesen elfajulás által elgyengül, s a compensatio előbb ideiglenesen, később maradandólag megszűnik, mikor mindenek előtt pangások jönnek létre a bal szív mögött a tüdőkben, később a vizelet apad, s végre a jobb szív hanyatlásával terminális vizenyők is lépnek fel. Az angol szerzők nem a vesékbeni akadályból, hanem bomlási anyagoknak a vérben való jelenlétéből magyarázzák a szívtúltengést, mely anyagok vagy közvetlenül a szívet izgatják, vagy közvetve azáltal, hogy a vasomotorkus idegeket ingerelvén, a kis edények összehúzódása által nagyobbítják az üreres vérnyomást és a bal szív munkáját, miáltal ttíltengésre indíttatik. Nekem legalább Traube nézete egyszerűbbnek és valószínűbbnek látszik. Megemlítendő, hogy Sibson több százra menő kórházi vesebetegek bonczolásából azon eredményt vonja le, hogy valamennyi szerves vesebajoknak tendentiája, a bal szívet nagyobbítani, csakhogy túlnyomó mértékben a szemcsés vesének, mint ezt számokkal kideríti. Különben már Brigitt is ismerte a szívtúltengést szerves vesebajoknál. Legújabban Galaban angol szerző.