Orvosi Hetilap, 1875. szeptember (19. évfolyam, 36-39. szám)
1875-09-05 / 36. szám
Jelen állapot. April 19-kén. Beteg középtermetű, gyengén táplált, vérszegény, arcza kissé szederjes, légszomja jelentékeny, légzése gyorsult. A mellkas alkata rendes, a tüdő teljes, éles bontatási határai megfelelők, rajta sehol körülírt tompulat nincs, a máj kissé túlér a bordaszéleken, a lép szinte nagyobb, szívtompulat nincs megnagyobbodva, szívcsúcs az 5—6-dik borda közt nincs túl a bimbón, a szívcsúcson az első hang kissé tompa, de nem zörejes, a többi szív- és edényhangok rendesek., a tüdütér 2-dik hangja nem ékelt Légzés általában érdes, sehol sem hörgi. Vizelet elválasztása gyér, a vizeletben sok húgysavas só, fehérnyének nyomai. Vizenyős beszűrődésnek legkisebb nyoma nincs. Hőmérsék 38.600, érverés 112. April 20—25-ig beteg igen egy állapotban volt; panaszát az étvágytalanság, a bal mellkas fájdalmassága, de főképen a köhögés és légszükség képező, egyszer máskor gyenge borzongása van. Hőmérsék 37.4-től 38.6-ig, érvelés 96-tól 112-ig változó. Az álomrabló köhögés ellen Dower-port szed. April 23—24-ben a nyákos, sávos köpetben itt-ott eleven véresik. April 23. reggel hőmérsék 37.6, érverés 96; délután hő 36.4, érverés 104. Az este jelentkezett nagy alábbhagyás miatt, a netalán jelenlevő váltóláz elűzésére befecskendés chininoldatból. Ápril 25-kén reggel rázóhideg, mely délig tartott, utána csekély hőérzettel együtt szúrófájdalmak támadtak az egész mellkason, a légzés nehezült, szapora. A mellkas vizsgálata semmi különöst sem mutat. Hő reggel 39.2, érverés 120, légzés 50, délután hő 38.2, érverés 116, légzés 42. Ápril 26-kán szúrások a jobb mellkasban, itt a kulcscsonttól a 4-dik bordáig a jobb bimbóvonalban dörzszörej hallható és tapintható, jobbfelől a szegycsont mellett csekély tompulat, hörgi légzés nélkül, a köpetben eleven vércsíkok, mely ezenkívül a pneumonicus köpet tulajdonságait mutatja, s nyúlós, tapadós, a csésze alján rögzített és sárgaszínű. A bokák kissé dagadtak. Vizelet i. s. 1028, savi vegyhatású, benne kevés fehérnye és pár hyatinhenger. Hő 38.2— 38.8. Érverés 108—120. Légzés 60. Rendeltetett hideg borogatás a mellkasra. April 27. Éjjel igen nyugtalan volt, oldalszúrásai még megvannak, de dörzszörej már nem hallható, a mellkason sehol határozott tompulat, sem hörgi légzés nincs, de a köpet most egészen tapadós, sárgás, gummiarabicumszerű, melynek górcsős kinézése is megegyez a tüdőlábos köpettel. Igen nagy légszomj, a szúrófájdalom türhetlen, ennek enyhítésére, mivel a vérszegénység minden vérvételt ellen javalla, egy morphium-befecskendés (kapott ‘/7 grant), melyre a fájdalmak, mintha ketté metszettek volna, megszűntek és a beteg elaludt- Délutáni látogatásnál a már ébren levő beteg azt panaszolja, hogy szeme előtt elsötétül, hogy fázik; arcza kissé duzzadt, ajkai szederjesek, végtagjai hűvösek, érlökése nem érezhető az orsóüteren, a jól tapintható szívverés 130-on felül, fejfájása nincs, a láták visszahatása gyors. Bor és kávé adagolására a látási zavar eltűnik, a végtagok melegednek, érlökés erősbödött, de gyors, 120-130, hőmérsék 39,4. Este 10 óra tájban beteg állapota ismét rosszabbodik, fulad, fájdalmakról panaszol, s félóra múlva összeesés tünetei közt elhal. A kórisme, miután Bright-kórt, tüdőlégdagot mint a nehéz légzés okát kizárhattuk, szívbajra pedig gondolni nem lehetett, a kéz alatt levő tárgyilagos tüneteknél fogva, tüdő- és mellhártyalobra (pleuropneumonia) létetett, következő megjegyzésekkel: 1. Ezen tüdőlob egy már más betegségek által senyvessé tett egyénnél fejlődött, tehát másodlagos, mi mellett fellépési módja, a lefolyás és hőmenet szabálynélkülisége szólanak; 2. e tüdőlábot csakis a köpetből és nem kutatás és hallgatódzási tünetek útján kórismézhetjük, azt tehát központi vagy szétszórt lebenykés lehet; 3 a légszomj, mely a lefolyás alatt csaknem fuladásig fokozódott,, nincs arányban a láb teljességével; 4. a csekély kiterjedésű láb és mérsékelt lázból nem magyarázható az összeesés és halál gyors fellépése a különben kora javában levő betegnél. A bonczjegyzőkönyv kórodai tekintetben fontos tételei következők : A szív alig valamivel nagyobb, izomzata igen petyüdt, kissé halavány fakószínű; a balgyomrocs izomzata egész 4, a jobb gyomrocsé 2—2y2, a bal pitvaré %■—1%, a jobb pitvaré */4—% vonal vastag. A félholdképes billentyűk és az üteres szájdák épek. A bal viszeres nyílás annyira szűkült, hogy csak a kis ujjhegyét bocsátja keresztül; a kéthegyű billentyű vitorlái, különösen a szájda szélén megvastagodvak, kérgesek, viharjaik és szemölcsizmaik igen rövidek, s a billentyű közötti szívbelhártya különösen a baléteres szájda körül kissé fehéresen elhomályosodott. A jobb viszeres nyílás szintén szűkült, úgy hogy a növendék- és kis ujj első perczét alig bocsátja át; a vitorlák szélei szintén megvastagodvak és kérgesek, csak hogy kisebb fokban, mint a kéthegynél; a vitorlák széleinek a pitvar felé néző felületét mák egész kásaszemnyi, szemcsék alakjában kiálló, kérges, fehéres lerakódmány megszaggatott, övalakjában veszi körül, úgy hogy a szájhának gyomrács felőli széle kacsacsőrszerűen fogazottnak látszik. A bal tüdő szabad, felülete, valamint a bordás mellhártya is, különösen hátrafelé erősen belövelt, s le és hátrafelé kásaszem- egész kendermagnyi sötétpiros vérömlenynyel van beszórva. Azonkívül a tüdő alsó hátsó részleteinek felületéről szakadékony, vékony hártyaalakjában szürkés, itt-ott finom véredénynyel átszőtt lerakódmány vonható le, mely alatt a mellhártya különösen nagyobb fokban van belövelve. A tüdő általában dunyhatapintatú, légdús, vérszegény, hátfelé egy kissé vérdúsabb, helyenkint azonban ellentálló, tömött, majdnem májtapintatú, s ezen helyeknek megfelelőleg a felső lebeny mellső széle közelében egy mogyorónyi, s a mellső szélen egy babnagyságú, nagy részben légtelen részlet találtatik, melynek feketéspiros, alig szemcsés metszlapjáról részint folyékony, részint alvadt vért tartalmazó, itt-ott kissé habzó folyadék vonható le. A tüdő metszlapján nyomásra gyér nyakgyöngyök emelkednek, melyek apró légbuborékokat tartalmaznak. A hörgők nyakhártyája duzzadt, de kevéssé belövelt, inkább halavány, szederjesen beívódott. A jobb mellűrben 8 oboa zavaros, vörhenyes folyadék, melyben apró szürkészafatok úszkálnak. A jobboldali mellhártya hasonlít a baloldalihoz, mint szintén a jobb tüdő is megegyezik a ballal, csakhogy a légtelen, tömött részletek ebben nagyobb számmal vannak jelen, s egyikük a felső lebeny mellső szélén majdnem tyúktojásterjedelmű. A hörgők duzzadt nyákhártyáját szürkés, kissé nyúlós, habos nyák takarja. A lép 213 akkora, igen tömött, metszlapja feketésbarna, meglehetős száraz. A vesék középnagyságúak, tokjuk nehezebben lefejthető, felületük kissé lebenyes, állományuk kissé petyüdt, s mind a kéreg-, mind a csövesállomány halavány. A máj valamivel kisebb, petyüdt, metszlapján a lebenykék és a szigetek jól kivehetők. Diagnosis: Stenosis ostii venosi sinistri majoris, dextri minoris gradus, insufficientia valvulae biet tricuspidalis, infarctus haemorrhagici pulmonum, hypertrophia lienis malarica. A bonczolás alkalmával találtak részben érthetővé teszik a kórtüneteket, melyeknek kórodai észlelésénél a kórismérhető változások csak érthetlen darabjait képezték azon logical soros