Orvosi Hetilap, 1875. október (19. évfolyam, 40-44. szám)
1875-10-03 / 40. szám
dófizetési át: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hírlelésekért soronkint 15 új kr. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor Buteza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Tartalom: Goldzieher V. tr. A porczhártya rákféle növedékjének (Cancroid) egy esete. — Takács E. tr. A három osztott ideghüdésének viszonya az ideghüdési szemlékhoz. — Könyvismertetés. Insectivorous Plants. By Chirles Darwin. — Lapszemle. A nyaknyirkmirígyek daganatainak kezeléséről. — A paizsmirígy kimetszése. Tureza : A tábori sebészet az utolsó 150 év alatt Poroszországban. — Vegyesek. Budapest, 1875. October 3. TS *említleMc*eAi Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanai. A porczhártya rákféle növedékjének (Cancroid) egy esete. Közli Goldzieher V. tr., szemorvos Budapesten. Jóllehet a porczhártya daganatainak esettana nem csekély, mégis annak rákfáló növedéke következő esetét, melyet beható szövettani vizsgálat tárgyává tettem, azon reményben közlöm, hogy a lelet bírálatának eredménye a kórbonettan eme fejezetére némi fényt deríthet, s a szakmabeli boneznek által adagokról szóló tanban értékesíttethetik. E vizsgálat tárgyát a prágai egyetem szemkórodájának köszönöm, hol tanulmányi utamban hosszabb ideig tartózkodtam ; az idevonatkozó kórtörténetet pedig részint emlékezetből, részint Schenkel Jr. és prágai egyetemi magántanár szíves adataiból állítottam egybe. Valek Venczel, 58 éves, karolinenthali földbirtokos, középnagyságú, kissé lesoványodott, haravány, beteges kinézésű. Betegnek azelőtt sem jelentékenyebb baja, sem szemmegbetegedése nem volt; a kóros szem semminemű megsértésére nem emlékszik. Családjában hasonló bántalom nem fordult elő. Baja első jeleit öt év előtt vette észre. Jobb szemének fehérén ugyanis kis szemölcs mutatkozott, mely elég állandó maradt, a két utolsó év alatt azonban terjedelmében növekedett, még pedig annyira, hogy másfél év előtt terméje oly fokra emelkedett, miszerint nemcsak a látás lett a bántalmazott szemen lehetetlen, hanem a szemteke mozgása is nagy mérvben akadályoztatott. Adag gombaszerűen dűl elő a pillarésen, s kitölti azt egészen, erősen feltolja a felső szemhéjat, eltakarja a szem mellső alkotó hártyáit, s összefüggni látszik a felső szemhéj köthártyájával; keményded, egyenetlen, finoman dudorzatos, felületén könyen vérzik, helylyel-kézzel száradt vérrel fedett, érintésre nem fájdalmas. A szemteke mozgékonysága a dag terjedelmének megfelelőleg korlátolt , mindazonáltal minden oldalra lehetséges; a mozgás központjának a szem forgópontja tekinthető. 1874. ápr. 4-kén elbódításnál lett végrehajtva a kitokolás Hasner módja szerint, mely ezen esetben annyiban lett módosítva, hogy a belső szemizom leválasztása után nem a lázideg átmetszése, hanem az alsó szemizom lefejtése következett, ezután pedig a lázideg alulról átmetszetett. A további kifejtést erre könyv volt végre végrehajtani. Közvetlen a műtétel előtt az elbódítást kiterjedt tapintásra használtuk fel, amennyiben a dag hátrafelé terjedéséről eddigelé csak sejtelmünk volt. Ezen eljárás által meg lehetett mutatni, hogy a gombaszerű dag alsó fele némi erővel felemelhető, s alatta a porczhártya látszólag ép alsó része tűnik elő. A vérzés csekély volt, s nyomkötés alkalmazása után gyorsan szűnt. Utóvérzés nem következett be. Tizennégy nagy múlva a seb igen csekély genyedés mellett behegedt. A körhártyatasak tágas. Visszaesés, úgy látszik, nem lépett fel, miután a beteg eddig, 1875. június hó végéig, nem jelentkezett újra. Boncztani leírás. A kórtárgy külső megtekintése azt mutatta, hogy a szinteke egész mellső felülete, az egyenlítőn túl lepényforma dag által van fedve, hátsó része azonban egészen szabad. Mily mélyen gyökerezett a dag, meghatározni nem lehetett, s csak annyi bizonyos, hogy a dag alsó fele nem függött össze a porczhártya szövetével. És csakis a szemnek átmetszése után függélyes bellőben derült ki, hogy az új képlet csupán a tűrk- és porczhártya legfelsőbb rétegeivel függ össze; a hártyák hátsó rétegei egészen épeknek tűnnek fel, s a daganattól igen jól megkülönböztethetők. A porczhártya alsó széle és a dag közt rés látható. Szemteke belső szervei semmi eltérőt nem mutatnak. Különben ki .a viszonyokról elég éles képet akar látni, tekintse meg a Graefe Archivja XVIII. kötetének, VI. tábláján az I. ábrát, mely Schmidt porczhártyadagokról szóló dolgozatához tartozik. Csakhogy itt az új képlet felülete lebenyzettebb, mint esetünkben. Határozottan kiemeljük azonban, hogy a két dag szerkezete egymástól teljesen elütő. A dag szélessége (a szemtengely irányában elölről hátrafelé mérve) mintegy 10 mratt., hossza (a test hossztengelyével párhuzamosan, felülről lefelé) 36 mmtr. Adag, mely Müllerféle folyadék és borszeszben keményítés után elég erővel áll ellen a metszésnek, átmetszetvén, már szabad szemmel is, két egymástól különböző elemből állónak mutatkozik. Ezen szövetelemek áthatolnak egymáson, s egyikük rostos, másikuk szemcsés természetűnek látszik. A górcsői vizsgálat bebizonyította, hogy oly daggal van dolgunk, mely kifejezett felhám-jellemű sejtekből áll, csőalakú kötszöveti gerendázatba ágyalva, mely sok 40