Orvosi Hetilap, 1876. április (20. évfolyam, 14-18. szám)
1876-04-02 / 14. szám
I előfizetési ftr . helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. llegjelen mindem vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. Ott VOLI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Budapest, 1870. April 2. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Kéti K. tr. Az agy mozgató idegeinek előhaladó hüdése. — Bü cher I. tr. Máchik B. túr. belkórodájából kimutatás az 1874/5-diki tanévről. Fertőző betegségek. 3. Táplálkozási zavarok fertőzés nélkül. — Tauffer V. tr. A terhesség és méhrák szövődménye különös tekintettel a szülésre. Spiegelberg U. tr. nőgyógyászati korodájáról Boroszlóban. (Folyt.) — Spitzer M. tr. Az agyalap heveny elszórt gümősödése. — Könyvismertetés. Gerichtärztliche Gutachten. Erste Reihe. Von Dr. Friedberg. — Lapszeme. A húgycső zúzásai, zúzott sebei és azoknak kezelése. — Sokszoros cysticercus embernél. — Kemény szajpadképzés lecsüngő fejen érzéstelenítés mellett. Tárcza : A m. tud. akadémia III. osztályának ülése 1876. mart. 6-kán. Balogh K. tr. Az agyféltekék és a kis agy működéséről. (Vége). __ A „kolozsvári orvos-természettudományi társulat“ orvosi szakülése mart. 10-kén. (Vége). — Vegyesek. — Pályázatok. Az agy mozgató idegeinek előhaladó hüdése. Közli Kétli Károly ír., egyet. m. tanár. A kórfolyamat, melyről jelen soraimban értekezni akarok, egyike a legritkábban előforduló idegbántalmaknak, úgy hogy Pesten 5 éven át, nagyobb részben idegbetegségekkel foglalkozva, csak egy ízben volt alkalmam e szomorú kóralakkal találkozni. Csak alig egy évtized előtt lett az, mint önálló megbetegedés, Duchenne által leírva, ki e kért „paralysie progressive de la langue, du voile du palais et des levres“ névvel jelölé. Németországban Wachsmuth ismerteté a bántalmat először, miután annak székhelyét a nyúlt agyban feltételezte, névleg a bulbus medullae-ben, ez okból a „progressive Bulbur- Paralyse“ elnevezést használta. Újabban a körbúvárok ismét más elnevezés alatt írták le e bántalmat majd mint „multiple Hirnnervenlähmung“, majd mint „progressive Paralyse der motorischen Gehirnnerven.“ Ez utóbbi elnevezés még a legcorrectebb, noha Duchenne után még ma is a legtöbb tankönyvben a „paralysis glossopharyngolabialis“ elnevezéssel találkozunk. Múlt év September havában a Rókus-kórházban, mint járóbeteg bizonyos Schmitka Mihályt, kis-tétényi vinczellér jelentkezett osztályomon azon panaszszal, hogy beszélő képessége majdnem teljesen megszűnt és nyelni is nehezen tud; baja állítólag m. é. martius havában kisfokú dadogással kezdődött, mely azóta fokozatosan növekedve a mai mérvet ölte fel; a nyelési nehézség csak nem rég csatlakozott hozzá. A beteg azelőtt teljes egészségnek örvendett, s 57 éve daczára edzett, munkaképes , jelen bajának semmi okára sem emlékszik. Jelen állapot: A zömök termetű egyén jól kifejlett izomzattal bír. Mellkasi szervei épek, emésztése, ki-és elválasztásai, valamint értelmisége rendben vannak. A hozzá intézett kérdésekre érthetlen dadogással felel, s erőlködése daczára sem képes egy érthető szótagot keejteni. Nyelve csak kis mérvben mozgatható, a szájpadig nem képes azt felemelni, s kinyújtásnál csúcsa alig éri el az ajkakat; a nyelv mindkét oldalán, kiválóan azonban a jobb részen, hosszirányú fibrilláris rángások láthatók. A száj kissé nyitva áll, a szájkarizma félbüdött állapotban van, az orrszájbarázdák mindkét oldalon elsimulvák, a beteg, ki azelőtt gyakorlott fütyülő volt, most erre épen nem képes; a félig nyitott ajkukból folytonosan nagy mennyiségű szívós nyál szivárog ki, a szájpadívek mozgása minden oldalon lassú. A nyelés jelentékenyen megnehezített, a folyadékok gyakran a légcsőbe vagy az orrüregekbe jutnak, falatok nyelésénél utjai segélyét kéntelen igénybe venni. Az érzés ezen részeken rendes, az ízérzés sem mutat eltérést, legfeljebb bizonyos ízek irányában kissé meglassult. Az egyén néhány nap óta nehéz légzésről is kezd panaszkodni, anélkül, hogy ennek okát kimutatni lehetne. A bántalmazott részek villamos reactio-ja nem mutat rendellenességet. A beteg közérzete egyébként egészen jó, ereje nem fogyott, s munkáját háboríthatlanul végezheti. Az észlelt tünetek alapján egy pillanatig sem kétkedem, hogy a jelen esetben azon szomorú kimenetű bántalommal állok szemben, melyet a mozgató agyidegek előrehaladó hüdése alatt ismerünk. Ezen bántalom, az eddigi tapasztalatok szerint, majd kivétel nélkül a nyelv fokozatos hüdésével veszi kezdetét. Első tünetként a szótagolás akadályozottsága szokott mutatkozni, mely kezdetben oly csekély fokú, miszerint nem igen vétetik figyelembe, csakis később, midőn a baj erősbödik, s nyelési nehézségek is mutatkoznak, szokták a bajt komolyabb szemmel tekinteni. A szótagolás és nyelés fokozatos rászabulása lépést tart a nyelv mozgékonyságának kisebbedésével. A nyelésnél a folyadék vagy megrágott ételek minduntalan a hangrésbe vagy az orrüregbe jutnak. Wachsmuth a tápanyagoknak hangrésbe jutását onnét magyarázta, hogy ezen bántalomnál a Willis-féle járulékos ideg is hüdve lévén, s ennek egyik ága látja el a gége zárizmát, mely nyelésnél ez esetben nem működik. Míg Schiff szerint eléggé meg lehet fejteni a tápszerek gégébe való jutását a nyelvgyök hüdéséből is, miután nyelésnél a hüdött nyelvgyök nem képes hátrahúzódva a nyelvcsapot a gégebejáratra szorítani Az orrüreg felé pedig mint tudva van, a lágy szájpad hátrahajlása zárja el minden nyelésnél a közlekedést, ha pedig ezen részek mint betegünknél is, düdve vannak, akkor a tápanyagok odajutása sem kerülhető ki. A bántalomnál mindig nyálfolyás áll fenn, mely a szájkarizmának hüdése folytán, a félig nyitva álló ajkakon folytonosan kifelé szivárog, s a betegnek terhére van. Duchenne e tünetet azon körülményből származtatja, miszerint az elválasztott nyálat a betegek nem képesek lenyelni. Azonban valószínűnek tartom, hogy a rendesnél több nyál is 14 !) A beteget a budapesti k. orvosegylet 1875. nov. 6-kán tartott ülésén be is mutattam.