Orvosi Hetilap, 1876. június (20. évfolyam, 23-26. szám)

1876-06-04 / 23. szám

Előfizetési ár : helyben és indokba egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A­ közlemények és fizetések bérmente­sítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Hetijelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Bádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-fele házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. o­k. Budapest, 1876. Junius 4. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: G­e­b­e­r E. t­r. Adatok a ragályos fakadék (impetigo contagiosa Pox) lényegéhez. — Takács E. tr. Közlemény Korányi Fr. tnr. korodájából. A salicylsav, iiltőleg salicylsavas szikony gyógyértéke és Hatásáról. (Folyt.) — Regéczy Nagy I. Schulek V. tnr. szemészeti kórodája. A lappangó túllátóság meghatározásának módjai birálatilag. — Liebmann M. tr. Kézmárszky T. h. t­r. szülé­szeti korodájából. A szülés alatt létrejött gátrepedésekröl. (Folyt.) — Könyvismertetés. Balneologische Briefe zur Pathologie u. Therapie der constitutionellen Krankheiten von Dr. F. W. B­e n­e­k­e. — Laps­z­e­m­­­­e. Alakötés catgut-tal. — Idült csipszsob. Tereza : Magyar orvosi könyvkiadó társulat. — A budapesti kir. orvosegylet rendes gyűlése 1876. május 13 -an. — Vegyesek. — Pályázatok. Adatok a ragályos fakadék (impetigo contagiosa Fox, i. parasitaria Kohn) lényegéhez. Geber Ede tanártól Kolozsvárt. Tilbury Fox a bőrbetegségekről írt könyvében() leír egy hólyagos, vagyis inkább gengtüszös küteget, melynek kivirágzásai egymástól elkülönítve, vöröses udvartól kör­nyezve, csekély fájdalom mellett lépnek fel kiválóan az ar­­czon, a nyakon, a tarkón és a végtagokon, még­pedig főleg a szegényebb osztály egyéneinél. A kivirágzások alapja fe­lületesen ki van fekélyesedve, s míg a tulajdonképeni ki­­virágzás bennéke szenyesbarna pörkké szárad be, addig e folyamat köröskörül központkerülőleg (centrifugai) tovább terjed, a folyadéknak a külhám alatt meggyűlése által. Fox ezen küteget ragályosnak tartja, s annak a többi ugyane fajta genytüszös kütegektől megkülönböztetése vé­gett „impetigo contagiosa“ nevet ad. A ragályozás közve­títőjét (medium) azonban nem ismeri. Ha már most az azóta megjelent irodalmat áttekintjük, azt találjuk, hogy egyfelől a kérdéses betegséget mindenütt észlelték, másfelől hogy az néha rövid időközökben gyakran, sőt egyes családoknál végzetes makacssággal lépett fel (Lewin), így például Kohn (Kaposi) beható dolgozatában( 2) em­líti, hogy május végétől június közepéig több ily esetet lá­tott , nemkülönben hasonló tapasztalásról tesz említést Si­mon 0.3) és Taylor4). Mindemellett ezen vizsgálatok eredményei nemcsak vég­legesen nem döntötték el, hanem még a fogalmak tisztázásá­nak első stádiumáig sem vitték a kérdést. Mert bár bőrgyógyászok úgy, mint clinicusok általá­ban már régen tapasztalták, hogy minden járványtól füg­getlenül, hólyagos keteg rövid idő alatt fellép olyanoknál, kik ezen betegségben szenvedőkkel érintkezésbe jönnek, mind­azonáltal sem azt nem tudták meghatározni, hogyan törté­­ténik az átvitel, sem a ragály anyagát nem voltak képesek kimutatni. Azonban Fox állítása ellen az impetigo contagiosa-t il­letőleg már a priori nehézségek merültek fel, főleg az általa adott kórkép alapján, mely nem egyeztethető meg a ragályos küteg eddig ismert fogalmával. A derm­atopathologiában ugyanis mindeddig minden analógon nélkül áll azon eset, hogy olyan genytüszös küteg, minőt Fox leír, ragályos legyen; hozzájárul még, hogy kór­képének leírása épen nem kelt bizalmat hitelessége iránt, így találjuk, hogy ő majd himlőcsszerű hólyagokról, majd rupiaszerű génytüszőkről, majd felületes fekélyesedésekről szól, mely utóbbiakat a lupus által előidézettekkel vél szem­­beállítandóknak. Azon egyetlen körülmény pedig, melyet fel­hoz, hogy ezen köteg gyakran egyes családoknál stb. egy­idejűleg többszörösen lép fel, ha a ragályozást bebizonyítani nem képes, annál kevésbé bír bizonyító erővel, mert tudva­levőleg például az eczema impetiginosum is gyakran fordul elő ugyanazon család gyermekeinél, ugyanazon időköz­­ben egymásután. Egy későbben megjelent értekezésében megkísértette ugyan Foxt) a genytüsző Linnékének oltása által a ragályo­zást bebizonyítani, azonban, mivel úgy ő, mint Taylor2) csak az oltás helyén idéztek elő genytüszös tüneteket, azért ezen kísérletet sem tarthatom döntő bizonyítéknak. De még a Kohn által a kór lefolyásáról adott leírásnak és az ő vizsgálódásai positív eredményének sem sikerült a kételyeket eloszlatni. Kohn ugyanis egy, többnyire fiatal egyéneknél az ar­­c­on, nyakon, tarkón és válltájékon előforduló hólyagos kü­teget észlelt, melynek kivirágzásai mézsárga színű pörkké beszáradván, négy öt nap múlva véget érnek vöröses foltocs­kát hagyván hátra. Ezen küteget számos esetben görcsövi vizsgálat alá vévén, a hólyag tetején (Blasendecke), nemkü­lönben a hólyagalapot környező, váladék által felemelt kül­ 1) Skin Diseases by Tilbury Fox. London. 1864. 2) Ueber impetigo (faciei) contagiosa und einen bei derselben ge­fundenen Pilz. Kohn Móricz tr-tól. W ener mediciuische Presse. 1871. 24. és 25. szám. 3) Allgemeine medicinische Centralzeitung. Berlin. 1874. apr. 29. *) Taylor. Clinical Observations on Contagious Impetigo. 1872. Is­mertetve Jahresbericht über die Leistungen und Fortschlitte der ge­summten Medicin. II. k. 584. 1. ') Fox. Contagious Impetigo. British M> dical Jour ’al. 1870. aug. 6. Ismertetve Jahresbericht über die Leistungen und Fortschritt; der Medicin. 1870. II. k. 441. 1. 2) Az idézett helyen.23

Next