Orvosi Hetilap, 1876. június (20. évfolyam, 23-26. szám)
1876-06-04 / 23. szám
Előfizetési ár : helyben és indokba egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Hetijelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Bádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-fele házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. ok. Budapest, 1876. Junius 4. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Geber E. tr. Adatok a ragályos fakadék (impetigo contagiosa Pox) lényegéhez. — Takács E. tr. Közlemény Korányi Fr. tnr. korodájából. A salicylsav, iiltőleg salicylsavas szikony gyógyértéke és Hatásáról. (Folyt.) — Regéczy Nagy I. Schulek V. tnr. szemészeti kórodája. A lappangó túllátóság meghatározásának módjai birálatilag. — Liebmann M. tr. Kézmárszky T. h. tr. szülészeti korodájából. A szülés alatt létrejött gátrepedésekröl. (Folyt.) — Könyvismertetés. Balneologische Briefe zur Pathologie u. Therapie der constitutionellen Krankheiten von Dr. F. W. Be neke. — Lapszeme. Alakötés catgut-tal. — Idült csipszsob. Tereza : Magyar orvosi könyvkiadó társulat. — A budapesti kir. orvosegylet rendes gyűlése 1876. május 13 -an. — Vegyesek. — Pályázatok. Adatok a ragályos fakadék (impetigo contagiosa Fox, i. parasitaria Kohn) lényegéhez. Geber Ede tanártól Kolozsvárt. Tilbury Fox a bőrbetegségekről írt könyvében() leír egy hólyagos, vagyis inkább gengtüszös küteget, melynek kivirágzásai egymástól elkülönítve, vöröses udvartól környezve, csekély fájdalom mellett lépnek fel kiválóan az arczon, a nyakon, a tarkón és a végtagokon, mégpedig főleg a szegényebb osztály egyéneinél. A kivirágzások alapja felületesen ki van fekélyesedve, s míg a tulajdonképeni kivirágzás bennéke szenyesbarna pörkké szárad be, addig e folyamat köröskörül központkerülőleg (centrifugai) tovább terjed, a folyadéknak a külhám alatt meggyűlése által. Fox ezen küteget ragályosnak tartja, s annak a többi ugyane fajta genytüszös kütegektől megkülönböztetése végett „impetigo contagiosa“ nevet ad. A ragályozás közvetítőjét (medium) azonban nem ismeri. Ha már most az azóta megjelent irodalmat áttekintjük, azt találjuk, hogy egyfelől a kérdéses betegséget mindenütt észlelték, másfelől hogy az néha rövid időközökben gyakran, sőt egyes családoknál végzetes makacssággal lépett fel (Lewin), így például Kohn (Kaposi) beható dolgozatában( 2) említi, hogy május végétől június közepéig több ily esetet látott , nemkülönben hasonló tapasztalásról tesz említést Simon 0.3) és Taylor4). Mindemellett ezen vizsgálatok eredményei nemcsak véglegesen nem döntötték el, hanem még a fogalmak tisztázásának első stádiumáig sem vitték a kérdést. Mert bár bőrgyógyászok úgy, mint clinicusok általában már régen tapasztalták, hogy minden járványtól függetlenül, hólyagos keteg rövid idő alatt fellép olyanoknál, kik ezen betegségben szenvedőkkel érintkezésbe jönnek, mindazonáltal sem azt nem tudták meghatározni, hogyan törtéténik az átvitel, sem a ragály anyagát nem voltak képesek kimutatni. Azonban Fox állítása ellen az impetigo contagiosa-t illetőleg már a priori nehézségek merültek fel, főleg az általa adott kórkép alapján, mely nem egyeztethető meg a ragályos küteg eddig ismert fogalmával. A dermatopathologiában ugyanis mindeddig minden analógon nélkül áll azon eset, hogy olyan genytüszös küteg, minőt Fox leír, ragályos legyen; hozzájárul még, hogy kórképének leírása épen nem kelt bizalmat hitelessége iránt, így találjuk, hogy ő majd himlőcsszerű hólyagokról, majd rupiaszerű génytüszőkről, majd felületes fekélyesedésekről szól, mely utóbbiakat a lupus által előidézettekkel vél szembeállítandóknak. Azon egyetlen körülmény pedig, melyet felhoz, hogy ezen köteg gyakran egyes családoknál stb. egyidejűleg többszörösen lép fel, ha a ragályozást bebizonyítani nem képes, annál kevésbé bír bizonyító erővel, mert tudvalevőleg például az eczema impetiginosum is gyakran fordul elő ugyanazon család gyermekeinél, ugyanazon időközben egymásután. Egy későbben megjelent értekezésében megkísértette ugyan Foxt) a genytüsző Linnékének oltása által a ragályozást bebizonyítani, azonban, mivel úgy ő, mint Taylor2) csak az oltás helyén idéztek elő genytüszös tüneteket, azért ezen kísérletet sem tarthatom döntő bizonyítéknak. De még a Kohn által a kór lefolyásáról adott leírásnak és az ő vizsgálódásai positív eredményének sem sikerült a kételyeket eloszlatni. Kohn ugyanis egy, többnyire fiatal egyéneknél az arcon, nyakon, tarkón és válltájékon előforduló hólyagos küteget észlelt, melynek kivirágzásai mézsárga színű pörkké beszáradván, négy öt nap múlva véget érnek vöröses foltocskát hagyván hátra. Ezen küteget számos esetben görcsövi vizsgálat alá vévén, a hólyag tetején (Blasendecke), nemkülönben a hólyagalapot környező, váladék által felemelt kül 1) Skin Diseases by Tilbury Fox. London. 1864. 2) Ueber impetigo (faciei) contagiosa und einen bei derselben gefundenen Pilz. Kohn Móricz tr-tól. W ener mediciuische Presse. 1871. 24. és 25. szám. 3) Allgemeine medicinische Centralzeitung. Berlin. 1874. apr. 29. *) Taylor. Clinical Observations on Contagious Impetigo. 1872. Ismertetve Jahresbericht über die Leistungen und Fortschlitte der gesummten Medicin. II. k. 584. 1. ') Fox. Contagious Impetigo. British M> dical Jour ’al. 1870. aug. 6. Ismertetve Jahresbericht über die Leistungen und Fortschritt; der Medicin. 1870. II. k. 441. 1. 2) Az idézett helyen.23