Orvosi Hetilap, 1876. július (20. évfolyam, 27-31. szám)
1876-07-02 / 27. szám
Budapest, 1871. Julius 2. Megjeleli minden vasárnap. Megrendelheti minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évi« 10 frt., félévre í0 fit. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetések ért saronkint fő új kr. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. ■ fi par«fi*s»«a B k és■ ÍV» fi ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Reinitz B. tr. Közlemény Braun-Fernwald K. nőgyógyászati korodájából. A méhnyak hasadásai, azoknak kóroktani jelentősége és kezelése, különös tekintettel Emmet nézeteire. — Báron J. tr. A pesti izr. kórház sebészeti osztályából. _ Bücher J. tr. Machik B. tr. belkórodájából. Kimutatás 1874 5-diki tanévről, 6. Vérkeringési szervek bántalmaz Scheiber J. H. Észrevételek Lenhossék tnr. úr ..A koponyaismer czímű könyvére. (Vége). — Lap szeme. A gége tökéletes és sikeres kiirtása. — Egyszerű eljárás idegen testek eltávolítására a bárzsingból. — A hólyag-hüvelysipoly egy újabb műtéti módja. Tárez H : Bókai J. tr. Kimutatás a pesti szegény-gyermekkórházban 1875. évi január 1-től december 31-ig jár orvoslatilag és kórodailag orvosolt betegekről. — Akolozsvári orvos-természettudományi társulat“ harmadik orvosi szakirtéséről 1876. ápril 21-kén. (Vége). — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az OHL. 1876. 2-dik félévi folyamára. — Szerkesztői levelezés. — Igazítás. — Pályázatok. Közlemény Braun-Fernwald Károly nőgyógyászati korodájából Bécsben. A méhnyak hasadásai, azoknak kóroktani jelentősége és kezelése, különös tekintettel Emmet nézeteire. Közli Reinitz Béla tr. 1874. második felében amerikai szaklapok hirdették, hogy Emmet T. A. tr. a new-yorki orvosi társulat ugyanez év sep. 28-kán tartott gyűlésében „a méhnyak hasadásait* tárgyaló előadásával a legnagyobb érdeket keltve, az orvosok osztatlan tetszését nyeré meg. Az európai folyóiratok a tényt egyszerűen tudomásul vették, s azt a tengerentúli lelkesedéssel szemben ama óvatossággal fogadták, mely eléggé megfogható, ha tekintetbe vesszük azon reklámvágyat, mely Amerikának még tudományos köreiben is olyannyira elharapódzott. Néhány hóval ezelőtt rövid különiratt került forgalomba, melynek tárgyát Emmet Jr. említett előadásának német fordítása képezi; azóta imitt-atott orvosi gyűlésekben és hetilapok hasábjain ismételve találkoztunk fenntemlített előadásra vonatkozó megjegyzésekkel és rövid tárgyalásokkal, de tudtommal eddig még senki sem határozd el magát, Emmet a méhnyak oldalánasadásairól való nagy horderejű nézeteit és tapasztalatait gyakorlatilag ellenőrizni. Magánúton ugyan értésemre esett, hogy Breiszky tanár Prágában tett ez irányban kísérletet, de úgy hiszem, nyilvánosság elé nem került, sem az illető kereset, sem pedig az ezúttal alkalmazott gyógymód tárgyalása. Ez okból eléggé igazoltnak tartom, ha oly keresetet hozok a tisztelt olvasók tudomására, mely lefolyása minden mozzanatában E tr. nézetei helyes voltának és az általa ajánlott gyógymód értékének megbírálására felette alkalmatosnak látszik. Hogy azonban érthetetlen ne maradjak, mindenekelőtt legyen szabad Emmet tr. több ízben említett előadásának leglényegesebb pontjait vázolnám. Szülés közben támadt méhnyaki hasadások a szülész által rendesen csak akkor vétetnek figyelembe, ha a hüvely szövetébe és a hüvelykök kötszövetbe hatolnak. Ez régi és a gyakorlatban meghonosodott hiba, mely csak azzal menthető némileg, hogy közvetlen szülés után kisebb hasadások tapintás által, a szövetek lágysága miatt, ritkán vehetők észre, s csak akkor vonják magukra a szülész figyelmét, ha jelentékeny vérzés alaposabb vizsgálatot tesz szükségessé. Leggyakoriabbak a középvonallá eső hasadások, s ezek között ismét túlnyomó számúak a mellső méhajak hasadásai. E sértések, ha a méh nyaki részletén túl nem terjednek, rendesen orvosi segély nélkül gyógyulnak. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a gyermekágyas huzamosabb időt fekvő helyzetben töltvén, a hasadás, gyógyulásának első feltételét megtalálja azon körülményben, hogy szélei a hüvely oldalfalainak nyomása által egymáshoz alkalmazkodnak. A hátsó méhajkban támadt hasadások is könyen és gyorsan gyógyulnak, de ha a hasadás a hátsó hüvelyboltozatig terjed, kötszövetleb támad, mely a hátrahajlásnak legmakacsabb alakját vonja maga után, mert a hegszövet zsugorodása által a hátsó hüvelybolt annyira megrövidül, hogy sebészi eljárás nélkül lehetetlen a mehet valamely eszköz segítségével rendes állásba visszahelyezni. Máskép áll a dolog- a nyaki részlet oldalhasadásaival. A gyakorlatban leginkább ezek következményeivel van dolgunk, s e sértések képezik legyakrabban a nő különféle keréllapotának eddig ismeretlen forrását. A kétoldali hasadások hatása szembeszökőül mint az egyoldaliaké. Csekély oldalhasadások némelykor szemcsésedés által töltetnek be, különösen ha egyoldaliak, de a hegedős sohasem oly tökéletes, hogy nyomát utólagosan észre ne lehetne venni. Ha azonban a hasadás a hüvely átmenetéig vagy azon is túl terjed, a szövetek a méhcsatornától kifelé fordulnak, mihelyt a beteg feláll. A hátsó ajk természetes helyzeténél fogva a hüvelyfalba akad, midőn a méh, térfogata és súlya szülés után a rendesnél nagyobb lévén, mélyebben száll a medenczébe. Mihelyt a hasadás által támadt lebenyek egymástól szétváltak, a köztük levő távol mindinkább növekszik, mert a mellső lebeny előre, a hüvely tengelyében a kimenet felé, a legkisebb ellentállás irányába szoríttatik, míg ugyanezen erő a hátsó lebenyt természetszerűen hátrafelé, a hátsó hüvelyboltozatba tolja. A lebenyek 27 * * He *) Vogel, Risse des Cervix Uters etc. Berlin, 1875.