Orvosi Hetilap, 1876. július (20. évfolyam, 27-31. szám)

1876-07-02 / 27. szám

Budapest, 1871. Julius 2. Megjeleli minden vasárnap. Megrendelheti­ minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évi« 10 frt., félévre í0 fit. A közlemények és fizetések bérmente­sít­end­ő­k. Hirdetések é­r­t saronk­int fő új kr. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. ■ fi par«fi*s»«a B k é­s■ ÍV» fi ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: R­e­i­ni­t­z B. tr. Közlemény Braun-Fernwald K. nőgyógyászati korodájából. A méhnyak hasadásai, azoknak kóroktani jelentősége és kezelése, különös tekintettel Emmet nézeteire. — Báron J. tr. A pesti izr. kórház sebészeti osztályából. _ B­ü­c­h­­­e­r J. tr. Machik B. t­r. belkórodájából. Kimutatás 1874 5-diki tanévről, 6. Vérkeringési szervek bántalmaz Scheiber J. H. Észrevételek Len­­hossék tnr. úr ..A koponyaismer czímű könyvére. (Vége). — Lap sz­e­m­­­e. A gége tökéletes és sikeres kiirtása. — Egyszerű eljárás idegen testek eltávolítására a bárzsingból. — A hólyag-hüvelysipoly egy újabb műtéti módja. Tárez H : Bókai J. t­r. Kimutatás a pesti szegény-gyermekkórházban 1875. évi január 1-től december 31-ig jár orvoslatilag és kórodailag orvosolt betegekről. — A­­kolozsvári orvos-természettudományi társulat“ harmadik orvosi szakirtéséről 1876. ápril 21-kén. (Vége). — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az OHL. 1876. 2-dik félévi folyamára. — Szerkesztői levelezés. — Igazítás. — Pályázatok. Közlemény Braun-Fernwald Károly nőgyógyászati ko­rodájából Bécsben. A méhnyak hasadásai, azoknak kóroktani jelentősége és ke­zelése, különös tekintettel Emmet nézeteire. Közli Reinitz Béla tr. 1874. második felében amerikai szaklapok hirdették, hogy Emmet T. A. tr. a new-yorki orvosi társulat ugyanez év sep. 28-kán tartott gyűlésében „a méhnyak hasadásai­t* tárgyaló előadásával a legnagyobb érdeket keltve, az orvosok osztatlan tetszését nyeré meg. Az európai folyóiratok a tényt egyszerűen tudomásul vették, s azt a tengerentúli lelkese­déssel szemben ama óvatossággal fogadták, mely eléggé megfogható, ha tekintetbe vesszük azon reklámvágyat, mely Amerikának még tudományos köreiben is olyannyira elhara­pódzott. Néhány hóval ezelőtt rövid különiratt­ került forga­lomba, melynek tárgyát Emmet Jr. említett előadásának német fordítása képezi; azóta im­itt-atott orvosi gyűlések­ben és hetilapok hasábjain ismételve találkoztunk fennt­­említett előadásra vonatkozó megjegyzésekkel és rövid tár­gyalásokkal, de tudtommal eddig még senki sem határozd el magát, Emmet a méhnyak oldalánasadásairól való nagy horderejű nézeteit és tapasztalatait gyakorlatilag ellenőrizni. Magánúton ugyan értésemre esett, hogy Breiszky tanár Prá­gában tett ez irányban kísérletet, de úgy hiszem, nyilvános­ság elé nem került, sem az illető kereset, sem pedig az ez­úttal alkalmazott gyógymód tárgyalása. Ez okból eléggé igazoltnak tartom, ha oly keresetet hozok a tisztelt olvasók tudomására, mely lefolyása minden mozzanatában E tr. nézetei helyes voltának és az általa ajánlott gyógymód értékének megbírálására felette alkal­mat­osnak látszik. Hogy azonban érthetetlen ne maradjak, mindenekelőtt legyen szabad Emmet tr. több ízben említett előadásának leglényegesebb pontjait vázolnám. Szülés közben támadt méhnyaki hasadások a szülész által rendesen csak akkor vétetnek figyelembe, ha a hüvely szövetébe és a hüvelykök­ kötszövetbe hatolnak. Ez régi és a gyakorlatban meghonosodott hiba, mely csak azzal ment­hető némileg, hogy közvetlen szülés után kisebb hasadások tapintás által, a szövetek lágysága miatt, ritkán vehetők észre, s csak akkor vonják magukra a szülész figyelmét, ha jelenté­keny vérzés alaposabb vizsgálatot tesz szükségessé. Leggyakoriabbak a középvonallá eső hasadások, s ezek között ismét túlnyomó számúak a mellső méhajak hasadásai. E sértések, ha a méh nyaki részletén túl nem terjednek, rendesen orvosi segély nélkül gyógyulnak. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a gyermekágyas huzamosabb időt fekvő helyzetben töltvén, a hasadás, gyógyulásának első feltételét megtalálja azon körülményben, hogy szélei a hüvely oldal­falainak nyomása által egymáshoz alkalmazkodnak. A hátsó méhajkban támadt hasadások is könyen és gyorsan gyógyulnak, de ha a hasadás a hátsó hüvelybolto­­zatig terjed, kötszövetleb támad, mely a hátrahajlásnak leg­makacsabb alakját vonja maga után, mert a hegszövet zsugo­rodása által a hátsó hüvelybolt annyira megrövidül, hogy se­bészi eljárás nélkül lehetetlen a mehet valamely eszköz se­gítségével rendes állásba visszahelyezni. Máskép áll a dolog- a nyaki részlet oldalhasadásaival. A gyakorlatban leginkább ezek következményeivel van dolgunk, s e sértések képezik legyakrabban a nő kü­lönféle keréllapotának eddig ismeretlen forrását. A kétoldali hasadások hatása szembeszökőül­ mint az egy­oldaliaké. Csekély oldalhasadások némelykor szemcsése­­dés által töltetnek be, különösen ha egyoldaliak, de a hege­dős sohasem oly tökéletes, hogy nyomát utólagosan észre ne lehetne venni. Ha azonban a hasadás a hüvely átmenetéig vagy azon is túl terjed, a szövetek a méhcsatornától kifelé fordulnak, mihelyt a beteg feláll. A hátsó ajk természetes helyzeténél fogva a hüvelyfalba akad, midőn a méh, térfo­gata és súlya szülés után a rendesnél nagyobb lévén, mélyeb­ben száll a medenczébe. Mihelyt a hasadás által támadt le­benyek egymástól szétváltak, a köztük levő távol mind­inkább növekszik, mert a mellső lebeny előre, a hüvely tengelyében a kimenet felé, a legkisebb ellentállás irányába szoríttatik, míg ugyanezen erő a hátsó lebenyt természet­szerűen hátrafelé, a hátsó hüvelyboltozatba tolja. A lebenyek 27 * * He *) Vogel, Risse des Cervix Uters etc. Berlin, 1875.

Next