Orvosi Hetilap, 1876. december (20. évfolyam, 49-53. szám)

1876-12-03 / 49. szám

Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelelt mi­nién vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasch­e-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. ■ ■ I . évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Budapest, 1871. December :1. Tartalom: K­o­r­ány­i Fr. t­r. Adatot a májbárkony (echinococcus hepatis) kór- és gyógytanához. II. és III. (Vége). — Lichtenberg K. tr. A fül idült genyedése és kezeléséről. — Könyvismertetés. Krankheiten des Respirationsapparates I. Erste Hälfte. Von Prof. H. v. Ziemssen stb. — Lapszemle. A meddőség kóroktana nőknél. — A cresotinsav lázellenes hatásáról. — Önkéntes czombcsontvelőlek, halál. — A fellengített salicylsavról. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1876. nov. 27-kén.— A kolozsvári orvos-természettudományi társulat negyedik orvosi szakülése 1876. oct. 13-kán. (Vége). —­ Vegyesek. — Pályázat. Adatok a májburkony (echinococcus hepatis) kór- és gyógytanához. Korányi Frigyes ny. r. t­r.-tól. ír. Burkonytöm­lő a máj jobb lebenyében, csapo­­lás, a tömlőnek utána következő elevesedé­­sével légfejlődés mellett, a tályog megnyi­tása után g­y­ó­g­y­u­l­á­s. Simontsits Mária: Felvétetett 1875. évi oct. 14-kén. A 19—20 éves beteg baját 4 évre viszi vissza, midőn időnkint nyilamló fájdalmai voltak a májtájon és a hátgerincz táján. A daganatot 1872. évben kezdte a felhason érezni; ez fájdalmas nem volt, hanem a fájdalmat rendszerint a gyomorgödörben és a gerinczoszlop jobb oldalán értette. Étvágya gyakran volt megzavarva, s kinézése, valamint előérzete kissé hanyatlott. Ilyen állapotban fordult meg nálam járólag 1873. év elején. A dag ekkor talán tyúktojásnagyságú volt. Keletkezésének módja, lassúsága és azon körülmény, hogy már ekkor a daga­nat nagyfokú ruganyosságot és hullámzást mutatott, lábtünetek hiánya, a májbárkony kórisméjét engedték felállítani. Ezentúl a beteget szem előtt tartandó, őt időközönkénti visszatérésre intettem, s csakugyan minden 2—3. hónapban volt alkalmam megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a daganat alig ész­revehetőig gyarapodik. Az alanyi tüneményekben semmi jelen­tékeny változás elő nem fordult, s a betegnek kinézése is lénye­gesen nem változott, így folytak a dolgok egész az 1875. év tavaszáig. Ekkor gyakran fájdalmak, tartós teltségi érzés a gyomor táján, a légzésnek időnként érezhető nehezülése, főleg az ülésnek és az ülőhelyzetbeni munkának (varrásnak) szinte lehetlen volta kezdték a beteg állapotát súlyosbítani. Kinézése is roszabbult, halaványabb, soványabb lett. Mindezen körül­ményeknek okát lehetett találni a dagnak most már gyorsabban fejlődő nagyobbodásában. Május havában erős ökölnyi nagyságú volt az,­­ a máj alsó széle kitapintható. Azonban meg lehetett győződni arról is, hogy a máj a rekesz légzési mozgásait kö­veti, s így a fajzati hashártyával összenövés nincs jelen. Ezen oknál fogva tovább is csak megfigyelés alatt tartatott a beteg. Több havi távollét után october elején ismét láttam őt, s újra meggyőződhettem a daganat növekedésének fokozódó gyorsaságáról, s idején látszott a műtétei kérdésével fog­lalkozni. Midőn a beteg October 14-kén felvétetett, a jobb bordaív alatt egy sima, ruganyosan feszes, hullámzó dag szinte kúpcsan emelkedett ki, mely a rekesznek mozgásait követte ; felette a bőr ép volt. Nyomás által hullámzást lehetett meg­állapítani; ha a dag az egyik kézzel határainál körülfogatott, a másik kéz újjával pedig többször egymás után ismételt kis erejű ütések gyakoroltattak reá, akkor azon kis hullámú rezgés volt észlelhető, mely Pierry után víztömlősurrogásnak nevez­tetik, s mely Frerichs szerint oda mutat, hogy a burkony­­anyatömlőben nagyszámú fióktömlők léteznek. Ha a dagra ballcső alkalmaztatott, s úgy történt az ütés a dag valamely pontjára , akkor a hallgató az ütés által okozott tompa hang után egy másik, még tompább, nyilvánosan a visszatérő hullámtól okozottat hallott. A májtompulat a szegymelletti és bimbóvonalban az 5. bordán, a hónalvonalban a 7. bordán kezdődött, s igen kevéssel haladta túl a bordaív szélét lefelé, a máj szélét homályosan ki is lehetett tapintani. Balfelé a tompulat a bal szegymelletti vonalig terjedett. A dagnak odanövéstől ment voltát még a következő eljárás által lehetett megállapítani: betegnek hanyattfektében a daganat legkiálóbb részét egy a bőrön képzett fekete krétavonallal jelöltem meg; ezután a beteget baloldalára fektettem, midőn a májnak balra való eltérését mutatta az, hogy a daganat kiálló kúpja többé nem felelt meg a bőrön képzett körnek, hanem attól jó 5 cmtr­­nyire tért el balra. Alanyi tünetként a gyomor- és a köldök­tájon időnként, szúró fájdalmak jelentek meg. October 18-­­ á­n betegnek kisfokú láza volt, a­mely azonban 24 óránál to­vább nem tartott. Egészen november közepéig minden jelentékenyebb esemény nélkül folytak a dolgok , csak a daga­natnak a körülményekhez mérve gyors növekedését lehetett ész­lelni. Étvágy, emésztés, valamint a beteg kin­ézése észrevehe­­tőleg sülyedtek, úgy hogy idején levőnek látszott a csapolást végbevinni, mi is nov. 22-kén a Dieulafoy-féle aspirateur­­rel teljes légelzárás mellett vitetett végbe. Kiüríttetett 970 cmtr. tiszta, színtelen ,folyadék, melyben górcsőileg számos horogkoszorúval ellátott scolex találtatott. Vegyi tekintetben a folyadék ali visszahatást mutatott. Clor­­­atrium és borostyánkősavas sók tekintetében megegyezett az ilyen tömlők rendes kernékével, s 1010 fajsúlyt mutatott. Czukornemű anyagot nem tartalmazott, miben azonban az első esetben nyert folyadéktól különbözött, s a bárkonytömlő ken­­nekének rendesen felvett sajátságaitól eltért, az nem jelenték­telen mennyiségű fehérnyetartalma volt. A szúrcsap akkor távolíttatott el, midőn a szivattyúzásnál többé folyadék nem jött és a dugasz kihúzásánál akadály volt érezhető. Azt kell­ következtetni, hogy többé nem tömlőtarta­lom, hanem maga a tömlőfal fekszik a cső nyílásánál. Megemlítem, hogy a rendkívül­­félénk és érzékeny beteg a csap kihúzásánál egy átható sikoltást tett a hasprésnek igen jelentékeny megfeszítése mellett. Talán ezen körülményben ta­lálható fel annak oka, hogy másnap, nov. 23-kán kisfokú láz 49

Next