Orvosi Hetilap, 1877. május (21. évfolyam, 18-21. szám)
1877-05-06 / 18. szám
BUDAPEST, 187)■ ELŐFIZETÉSI ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 18. sz. jájus 6. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Irasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, ITONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Laufenauer K. tr. Adatok az iszákos rézgöryöngők fehérnyevizeléséhez. — Takács E. tr. Közlemény gyógyszer-kísérletek eredményeiről. I. Pilocarpium muriaticum. II. A higanyhalyag bőr alá fecskendése. — Schweiger Zs. tr. A női ivarszervek helyi kezelése, tekintettel a fürdőgyógyászati eljárásra. — Könyvismertetés. Lehrbuch des Ohrenheilende mit Einschlus der Anatomie des Ohres von Dr. A. v. Tröltsch. —Lapszemle. A nagymérvű tüdővérzésekről. — Bódító szerek hasi hagymáznál. —Hagymázbetegségek kezelése. — Ürideg-zsába kezelése. — Hurutos sárgaság kezelése.— Vékony bél előesése végbélen át.— Bárzsing-sipoly. — Kanalas golyóhúzó.— Canule a légcsőben. Tárcza : Az orvostudori oklevelek honosításáról. — Levelek a németországi sebészek VI. congressusa alkalmával. IV. — Vegyesek. Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. — Hirdetések. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Adatok az iszákos rézgöryöngők fehérnyevizeléséhez. Laufenauer Károly tr-tól, Bécsben. Utóbbi időben az elmebetegek vizelete több tekintetben igen beható vizsgálatok tárgyát képezte, s azok közzététele a német elmegyógyászati irodalomban a múlt év utolsó és a folyó év eddig lefolyt hónapjaira esik. A megejtett vizsgálatok eredményei még korántsem tekinthetők teljesen bevégzetteknek, sőt tekintetbe véve a szerzőknek egy némely pontban ellentétes nézeteit és a megoldatlan maradt pontokat, másrészt ama nehézségeket is, melyeket az elmebetegek vizeletének nem vizsgálata, de annak nyerése gördít a nyomozó elé, minek folytán a vizsgálás rendszeres időközökben az illető egyénnél sokszor alig lehetséges, s így tévedések igen könyen csúszhatnak be: mind oly körülmények, melyek szem előtt tartása további nyomozások folytatását nemcsak kívánatossá teszik, de egyenesen folytatólagos vizsgálatokra hívnak ki. Fent elősorolt körülmények indítanak arra, hogy múlt év october havától egész folyó év február közepéig folytatott vizsgálataimat előterjeszszem, melyek az iszákos rézgörjöngők vizeletének esetleges fehérnyetartalmára vonatkoznak. Múlt évben Fürstner* 1 1) és Weinberg* 2) írok. rövid időközökben ama észleletüket tették közzé, hogy az iszákos rézgörjöngők egy részének vizeletében fehérnye jelen meg, melynek mennyisége a delirium nagyságával, annak növekvésével vagy esésével egyenes arányban áll.3) Említett szerzők ez iránybeli vizsgálataira valószínűleg Huppert4) megfigyelése szolgált indító okat, ki az epilepticus roham után rendszeres fehérnyevizelésről értesít. Huppert adatait Richter3) saját észleletei alapján kétségbe vonta , későbbi vizsgálók azonban azt találták, hogy az epilepticus roham után az esetek többségében csakugyan fehérnye jelen meg. Ezen vita az elmebetegek vizeletére vonatkozó több rendbeli vizsgálatoknak sorozatát nyitotta meg, s többek között a vizsgálók figyelmét az iszákos rézgörjöngők vizeletére is irányozta. Előre meg kell jegyeznem, hogy adataim Fürstner és Weinberg észleleteit egész terjedelmükben megerősítik, s hogy Fürstner a tárgyat oly kimerítőleg és sokoldalúlag írta le, hogy részemről vizsgálati számaim támogató erején, s pár kiegészítő észleleten kívül mi sem marad hátra érdemlegesebb megjegyezni való. A bécsi közkórház elmekórtani korodáján és figyelő osztályán az iszákos rézgöryöngők évente a felvett betegek igen tekintélyes részét képezik, s így volt lehetséges, hogy aránylag rövid idő alatt 92 iszákos rézgörjöngő vizeletét vizsgálhattam meg, annak fehérnyetartalmát illetőleg. Ezen számból azonban mielőtt adataimat felsorolnám, néhány egyént ki kell zárnom, amennyiben nem sorozhatok az iszákos rezgörjöngők tiszta alakjaihoz. Ilyenek pedig: nehány beteg a hüdéses butaság kezdeti szakában, kik bővebb aloholitásnak adva magukat, egyszersmind iszákos rezgörjöngésbe estek, vagy pedig izgatottságok oly alakot öltött, mely igen hasonlított az iszákos őrjöngéshez, pár napi megfigyelés azonban az alcoholismus álcrája alá rejtezett hüdéses butaságot csakhamar felderítette. Ki kell zárnom azokat is, kiknél láz jelentkezett vagy annak gyanúja forgott fenn, továbbá az iszákos őrjöngéssel szövődött epilepticusokat, s végre néhány beteget, kiktől közvetlen a delirium alatt vagy annak lefutása után azonnal vizeletet nem nyerhettem. S e pontra bizonyos súlyt fektetnék, mert gyakran tapasztaltam, hogy a fehérnye elválasztása a delirium tartamával annyira összefüggésben van, hogy pl. egy oly beteg, ki egész éjjel nyugtalan volt, delirált és hallucinált, annak vizelete a reggeli órákban kisebb nagyobb mennyiségű fehérnyét tartalmazott, mit azonban az esteli látogatásnál már nem találtam, ha a beteg délelőtt nyugodt volt, vagy ami leggyakrabban történt, ha az egész napot alva töltötte. Ily esetek levonásával 84 esetem marad, kiknél 18 1) Fürstner. Berliner kl. Wochenschrift 28. sz. 1876 és Archiv f. Psychiatrie VI. k. I. f. 2) Weinberg. Berliner kl. W. 32. sz. 1876. 3) A fehérnye felléptére iszákos rézgöryöngők vizeletében tulajdonkép legelőször Magnan figyelmeztetett. Lásd : Gaz. des Höp. 79., 82., 85., 100, 108. sz. 1869. 4) Huppert. Wircows Archiv 59. k. 6) Richter. Archiv f. Psychiatrie VI. k. II. f.