Orvosi Hetilap, 1877. május (21. évfolyam, 18-21. szám)

1877-05-06 / 18. szám

BUDAPEST, 187)■ ELŐFIZETÉSI ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 18. sz. j­ájus 6. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésébe­n váczi-utcza I­rasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, ITONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Laufenauer K. tr. Adatok az iszákos rézgöryöngők fehérnyevizeléséhez. — Takács E. tr. Közlemény gyógyszer-kísérletek eredményeiről. I. Pilocarpium muriaticum. II. A higanyhalyag bőr alá fecskendése. — Schweiger Zs. tr. A női ivarszervek helyi kezelése, tekintettel a fürdőgyógyászati eljárásra. — Könyvismertetés. Lehrbuch des Ohrenheilende mit Einschlus der Anatomie des Ohres von Dr. A. v. Tröltsch. —Lapszemle. A nagymérvű tüdővérzésekről. — Bódító szerek hasi hagymáznál. —Hagymázbetegségek kezelése. — Ürideg-zsába kezelése. — Hurutos sárgaság kezelése.— Vékony bél előesése végbélen át.— Bárzsing-sipoly. — Kanalas golyóhúzó.— Canule a légcsőben. Tárcza : Az orvostudori oklevelek honosításáról. — Levelek a németországi sebészek VI. congressusa alkalmával. IV. — Vegyesek. Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. — Hirdetések. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Adatok az iszákos rézgöryöngők fehérnyevize­léséhez. Laufenauer Károl­y tr-tól, Bécsben. Utóbbi időben az elmebetegek vizelete több tekin­tetben igen beható vizsgálatok tárgyát képezte, s azok közzététele a német elmegyógyászati irodalomban a múlt év utolsó és a folyó év eddig lefolyt hónapjaira esik. A megejtett vizsgálatok eredményei még koránt­sem tekinthetők teljesen bevégzetteknek, sőt tekintetbe véve a szerzőknek egy némely pontban ellentétes néze­teit és a megoldatlan maradt pontokat, másrészt ama ne­hézségeket is, melyeket az elmebetegek vizeletének nem vizsgálata, de annak nyerése gördít a nyomozó elé, mi­nek folytán a vizsgálás rendszeres időközökben az illető egyénnél sokszor alig lehetséges, s így tévedések igen könyen csúszhatnak be: mind oly körülmények, melyek szem előtt tartása további nyomozások folytatását nem­csak kívánatossá teszik, de egyenesen folytatólagos vizsgálatokra hívnak ki. Fent elősorolt körülmények in­dítanak arra, hogy múlt év october havától egész folyó év február közepéig folytatott vizsgálataimat előterjesz­­szem, melyek az iszákos rézgörjöngők vizeletének eset­leges fe­h­é­r­n­y­e­t­a­r­t­a­l­m­á­r­a vonatkoznak. Múlt évben Fürstner* 1 1) és Weinberg* 2) írok. rövid időközökben ama észleletüket tették közzé, hogy az iszákos rézgörjöngők egy részének vizeletében fehérnye jelen meg, melynek mennyisége a delirium nagyságával, annak növekvésével vagy esésével egyenes arányban áll.3) Említett szerzők ez iránybeli vizsgálataira valószínűleg Huppert4) meg­figyelése szolgált indító okat, ki az epilepticus roham után rendszeres fehérnyevizelésről értesít. Huppert ada­tait Richter3) saját észleletei alapján kétségbe vonta , későbbi vizsgálók azonban azt találták, hogy az epilep­ticus roham után az esetek többségében csakugyan fe­hérnye jelen meg. Ezen vita az elmebetegek vizeletére vonatkozó több rendbeli vizsgálatoknak sorozatát nyitotta meg, s többek között a vizsgálók figyelmét az iszákos rézgör­jöngők vizeletére is irányozta. Előre meg kell jegyez­nem, hogy adataim Fürstner és Weinberg észleleteit egész terjedelmükben megerősítik, s hogy Fürstner a tárgyat oly kimerítőleg és sokoldalúlag írta le, hogy részemről vizsgálati számaim támogató erején, s pár kie­gészítő észleleten kívül mi sem marad hátra érdemlege­sebb megjegyezni való. A bécsi közkórház elmekórtani korodáján és figyelő osztályán az iszákos rézgöryöngők évente a felvett betegek igen tekintélyes részét képezik, s így volt lehetséges, hogy aránylag rövid idő alatt 92 iszákos rézgörjöngő vizeletét vizsgálhattam meg, annak fehérnyetartalmát illetőleg. Ezen számból azonban mie­lőtt adataimat felsorolnám, néhány egyént ki kell zár­nom, a­mennyiben nem sorozhatok az iszákos rezgörjön­gők tiszta alakjaihoz. Ilyenek pedig: nehány beteg a hüdéses butaság kezdeti szakában, kik bővebb al­ohol­­itásnak adva magukat, egyszersmind iszákos rezgörjön­­gésbe estek, vagy pedig izgatottságok oly alakot öltött, mely igen hasonlított az iszákos őrjöngéshez, pár napi megfigyelés azonban az alcoholismus álcrája alá rejtezett hüdéses butaságot csakhamar felderítette. Ki kell zár­nom azokat is, kiknél láz jelentkezett vagy annak gya­núja forgott fenn, továbbá az iszákos őrjöngéssel szövődött epilepticusokat, s végre néhány beteget, kiktől közvetlen a delirium alatt vagy annak lefutása után azonnal vize­letet nem nyerhettem. S e pontra bizonyos súlyt fektet­nék, mert gyakran tapasztaltam, hogy a fehérnye elvá­lasztása a delirium tartamával annyira összefüggésben van, hogy pl. egy oly beteg, ki egész éjjel nyugtalan volt, delirált és hallucinált, annak vizelete a reggeli órákban kisebb nagyobb mennyiségű fehérnyét tartal­mazott, mit azonban az esteli látogatásnál már nem ta­láltam, ha a beteg délelőtt nyugodt volt, vagy a­mi leggyakrabban történt, ha az egész napot alva töltötte. Ily esetek levonásával 84 esetem marad, kiknél 18 1) Fürstner. Berliner kl. Wochenschrift 28. sz. 1876 és Archiv f. Psychiatrie VI. k. I. f. 2) Weinberg. Berliner kl. W. 32. sz. 1876. 3) A fehérnye felléptére iszákos rézgöryöngők vizeletében tulajdon­­kép legelőször Magnan figyelmeztetett. Lásd : Gaz. des Höp. 79., 82., 85., 100, 108. sz. 1869. 4) Huppert. Wirc­ows Archiv 59. k. 6) Richter. Archiv f. Psychiatrie VI. k. II. f.

Next