Orvosi Hetilap, 1877. július (21. évfolyam, 26-30. szám)

1877-07-01 / 26. szám

1 BuDAPEST, 1877. Előfizetési ár : hel­yben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT sbrok­kint 15 új kr. 26. sz. Julius 1. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztüségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedését)- a váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. HONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBU VÁRLAT KÖZLÖNYE. h­uszonegyedik évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Geber E. t­r. A bőr lobos szemölcsdagjainak lényegéről. (Folyt.) — Takács E. tr. Közlemény Korányi Frigyes t­r. egyetemi korodájából. A gerinczagylób egy esete. — Regéczy N. Imre tr. A budapesti kir. egyetem élettani intézete. I. Az a szögletről. — Kovalszky F. tr. Közlemények az aradmegyei közkórházból. — Könyvismertetés. Lehrbuch d. Militaer-Hygiene von Dr. C. Kirchner. — Lapszemle. Súlyos munka által okozott túlerőltetés következtében történt szívtágulat és elzsírosodás egy esete. — Rekeszsérv egy esete. — Epilepticus ro­hamok elnyomása apomorphinnak bőr alá fecskendése által. Tárcza : Puky Ákos tr. orvos-sebészi úti­naplója. London. I. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : 1. Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1877-diki julius-septemberi folyamára. — 2. Egy kőmetszetü tábla Takács E. tr. czikkéhez. A bőr lobos szemölcsdagjainak lényegéről. Geber Ede tanár­tól Kolozsvárt.­­(Vége.) A végkövetkeztetéseknél becsúszott téves felfogás csakis úgy keletkezhetett, hogy a folyamatnak egyik­másik részét egyoldalúan bírálták meg, s ekkor is tisz­tán elméleti okoskodások alapján. Köbner és néhány évvel utóbb Virchow eddig az egyedüliek, a­kik eme, bizonyára mindenkép sajátságos bőrkórt inkább általános szempontból méltatták figye­lemre, miért is az ő felfogásuk a valódi tényállást leg­inkább megközelíti. Köbner az idézett helyen 1­ öt kóresetet közöl, me­lyek, némi csekély eltérésektől eltekintve, fővonásaikban annyi közös tünetet mutatnak fel, hogy ő azokból a kór lényegére és elkülönítésére nézve teljesen határozott jel­legeket vél felállíthatni. Szerinte a kór minden ragály, vagy kimutatható örökletegség nélkül jön létre, még­pedig néha megelőző lázas tünetekkel, félhevenyen, különböző testrészeken, de túlnyomóan a fejen és a végtagokon a felületes bőrrétegnek körülírt vérbősége, vagy foltok, hólyagcsák és bibircsek alakjában. Némely megtámadott bőrrészlet körülírtan megdagad, meghasadozik és minél hosszasabban tart a folyamat, annál bővebb váladékot mutat, s erre a takarójától megfosztott szemölcstest cseresznyemag-, egész dió-nagyságra burjánzik. A felhám elvesztése azonban a gumók kifejlődhetésére nézve nem volt okvetlenül szükséges. Hogyha már most a kortörténetben adott leletein­ket Köbner idézett kivonatával egybehasonlítjuk, semmi kétség sem maradhat fenn aziránt, hogy mindkét eset­ben a megbetegedésnek ugyanegy faja áll előttünk, s hogy az idézett jellemzések lényeges részeikben teljesen egyeznek. Azon eltérések pedig, melyeket a kórlefolyás alkal­mával tapasztalunk, kevés kivétellel inkább csak a Köb­­ner-féle észleletek kibővítéseinek tekinthetők, így p. Köbner­ től eltérőleg azt találjuk, hogy a kezdetleges kiütési alakokon mutatkozó elváltozás az évszaktól vagy másnemű befolyásoktól egészen függetlenül lép fel, hogy a körülírtan megduzzadt bőrrészletek minden befo­lyás nélkül hol visszafejlődnek, hol újból fellépnek, gyakran azonban genyesen szétmálhatnak, mire hegkép­ződés következik; hogy a gumók előjövetele feltűnően bizonyos helyekhez van kötve, s hogy azokon nem rit­kán a tüszőknek megfelelő kis szétesések lépnek fel, de a­melyek sohasem okozzák az illető újképletének teljes kifekélyesedését. Mindezen eltérések azonban sajátságos váltakozá­soknak tekintendők, milyenek a természetben mindenütt szoktak előfordulni, és másfelől igen valószínűnek tar­tom, hogy eme kórfolyamatnak további észleléseinél megint egyes újabb mozzanatok fognak felmerülni. Ámde egymással elvi ellentétben álló tényeket a mindkét rész­ről megejtett vizsgálatokból nem lehet lehozni. E változatos tüneteknek hangsúlyozása azonban annál jogosultabb, mert azáltal abban a helyzetben va­gyunk, hogy kimutathatjuk, miszerint a mi esetünk lé­nyegében nemcsak a Köbner­től felhozottakkal, hanem még más szerzőkéivel is tökéletesen azonos, a­miért is abból a legtermészetesebben vonhatunk végkövetkezte­tést az egész folyamat lényegére nézve. A folyamat lényegének felfogását illetőleg legújabb időben főleg két nézet érvényesült. Az egyik rész a fo­lyamatot tisztán helybelinek tekinti, míg a másik az öszszer­­vezet betegségének. Az előbbi felfogás mellett Köbner azt hozza fel­­, hogy az e bajban szenvedő betegek, jóllehet a kór éveken át tart, teljesen háborítlan jólétnek ör­vendenek, s hogy semminemű támpontok sincsenek, me­lyekből a szervezet részvételére következtetni lehetne, s hogy a halálos kimenetet egyedül csak egy véletlenül közbejövő szövődmény okozza. Mindezek után jogosítottnak hiszi magát annak felvételére, hogy a kór az irha kötszöve­­téből kiinduló és a szemölcstesteknek úgy meghosszabbo­dásával mint kiszélesbedésével (megvastagulásával) járó *) Klinische und experimentelle Mittheilungen aus der Dermatologie und Syphilis von Köbner. Erlangen, 1864. ‘) L- =• P- 45-26

Next