Orvosi Hetilap, 1877. november (21. évfolyam, 44-47. szám)

1877-11-04 / 44. szám

44. sz. BUDAPEST, 1877. Er.oFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza I­­rasche-féle házban. ORVOSI HETILAR­M­ONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Thanhoffer L. t­r. Közlemény a m. k. állatorvosi tanintézet élettani dolgozdájából. A gyuladásról. — Lumniczer S. m­r. Sebészi tapasz­talatok a budapesti sz. Rókus-kórház H. sebészeti osztályán. 1875- és 1876-ks évben. Ficzamok a felső végtagokon. A lágy képletek nyílt sebei. — Schwimmer E. A szájüz önszenvi nyáktelepei ; leucoplakia buccalis, kóresetek. 1—3 — Tauffer ,V. Közlemények Hegar tnr. nőgyógyászati korodájáról. Adalék a petefészki tömlőknek részben hashártyán kívüli fejlődésének boncztanáh­oz, két kóresettel. (Vége). Könyvismertetés. Allgemeine und specielle Gewerbe-Pathologie und Gewerbe Hygiene von Dr. J. Layet. — Lapszemle. Gégekiirtás. 4-ed napra halál. — A petefészektömlő műtétét követő láz okáról. Tárcza : Konrád M. t­r. A német nőgyógyászok congressusa Münchenben. II. — Gewersieh . /­. tr. egyetemi rector székfoglaló beszéde. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : A „Szemészet“ 5. száma. 1 NOVEMBER 4. M­EGJ­ELEN MINDEN VASÁRNAP. Közlemény a m. kir. állatorvosi tanintézet élettani dolgozdájából. A­­ gyuladásról. Thanhoffer Lajos ny. r. tanár­tól. Hat évvel ezelőtt, egyetemi tanársegéd koromban kezdtem ilyes vizsgálataimhoz. Ezeknek eredményeként „Adatok a szem porczhártyája élet- és szövettanához“ czímű, s a m. tud. academiánál 1874. ápril 15-dikén be­mutatott és annak 1875-diki évkönyvében több színes kőnyomató táblával megjelent értekezésemben, nemkü­­lönben ugyanazon évben Virchow Archivjában németül kiadott dolgozatomban röviden jeleztem, hogy a gyu­­ladásnál úgy a fehér vérsejtek bevándorlása, mint a köt­­szövet-testecskék szaporodása egyaránt szerepel. Már ezen értekezéseimben felemlítettem, hogy észleleteimet bő­vebben és rajzokkal felvilágosítva közzéteendem. Azóta számos ily vizsgálatokat téve, több száz készítményt vizsgáltam át hevenyen, s a különféle vegyszerekkel ke­zeltekből eltett és használható készítményeim száma 195-öt tesz ki­). Nem nagy szám, de minden esetre ele­gendő ahhoz, hogy a kérdéshez hozzá­szólani bátorkod­jam. Annyival is inkább tehetem ezt, mert hiszem, hogy kísérleteim, különösen módozataiknál fogva, az eddig kö­vetett eljárásoknál ha nem is sokkal tökéletesebbek, de minden esetre biztosabb eredményekhez vezetők. Most sem szándékozom itt a magyar tudományos académia elé legközelebb terjesztett vizsgálataimat egész terjedelmükben közölni, hanem csak fővonásaikban és eredményeikben óhajtom azokat röviden ismertetni. Ezen rövid közleményemmel pedig sietnem kell, mert újabban Fuchs'*) és előbb már WalleSr, ha nem is ezen az úton és ha nem is ily biztos sikerrel, de sok tekintetben velem megegyező eredményekre jutottak. Terjedelmesebb, fenntebb említett dolgozatomban mind­kettő eljárását bővebben fogom tárgyalni és bírálni, s nemkülönben ottan fogok szólani Balogh Kálmán'1) t­r. I vizsgálata eredményeiről, a­mennyiben azok tárgyunkkal összefüggnek, különösen a porczhártyasejteknek szaporo­dását illetőleg, melyre nézve vele megegyezek. Végre ugyan­csak terjedelmesebb dolgozatomban fogok a porczhártya felett tett újabb, ép szövettani kutatásaimról értekezni ; nemkülönben bővebben megbeszélem ott Iliin londoni szövetbuvárnak újabban a lábról írt terjedelmes munká­ját, ki velem az ép porczhártyára vonatkozólag 4 pontban megegyezik, s ki e művében oly szíves velem foglalkozni, ezenkívül pedig a ki szíves volt nekem azt több más érdekes értekezéseivel együtt megküldeni. Most csak röviden el­járási módjaimat és vizsgálataim végeredményeit legyen szabad a következőkben felemlítenem. Már egyetemi tanársegéd koromban tapasztaltam oly békáknál, melyeknél a mell meg volt lékelve és a léken át a szív elővéve (a szívmozgások demonstrálása végett), hogy azok, a szívnek kiirtása után vízbe téve, szív­ és vér nélkül, vagy legalább kevés vérrel, órákig, sőt 2 napig is eléltek. Ebből indulva ki, így okoskodtam. Ha a béka így­­ vér nélkül elél, legalább az élettüneményei látszanak rajta, akkor ha porczhártyája izgatókkal érintetik és mégis megsobosodik, az — ilyen állatnál — fehér vérsejtek bevándorlásától feltételezve nem lehetett, s ilyenkor csakis a cornea-testecsek szaporodhatnak és képezhetnek genyt", így elvérezni hagyott békákon kezdtem meg elő­ször vizsgálataimat. Azok porczhártyája egyiknél eklor­­zunk, másiknál pokolkővel, majd pedig tüzes vassal, vagy fonál behúzással, végre másoknál lebeny metszéssel iz­­gattatott. Erre a kivágott porczhártya egyiknél csarnok­vízben nedves kamrában, másiknál különféle módon, mint haematoxylin, aranychlorid, picrocarmin, carmin, eosinnal festetett meg, vagy impregnáltatott pokolkővel még akkor is, ha az közepén pokolkővel volt már előbb edzve. Vizsgálataimat ily irányban békákon és tengeri . Azóta több is van. —^Ruchs E. Ueber die traumatische Keratitis. Virchow; 66-ik kötet, 4dik füzet. 1876. — s) Walb H. Ueber die trauma­tische Hornhautentzünd. Virchow. 64. kötet. 1875. *) Balogh Kálmán. A Gasser-dúcz és szemgyuladás. „Orvosi Hetilap“ 1876. évfolyama több számában ; továbbá : Sphärobacterien in der entzünde­ten Hornhaut. Centralblatt f. d. med. AViss. 1876. 6. sz. 99. lap. 44

Next