Orvosi Hetilap, 1878. március (22. évfolyam, 9-13. szám)

1878-03-03 / 9. szám

Budapest, 1878. 9. sz. ARTIUS ELŐFIZETÉSI Ár: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 irt.., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél sitendök. nádor-utcza ,2. szám és Kilián György könyvkereskedésébe. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. váczi-úreza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Engel G. tr. Kézmárszky T. túr. szülkórodája. A gyermekágyasok vizelési nehézségei. — Takács E. tr. Közlemény Korányi Fr. t­r. koro­dájából. Az 1874/5 tanévben a kórodén kezelt idegbetegek leírása. 16. és 17. eset. — Bókai A. tr. Rövid adatok a nyele­g elterjedésére vonatkozólag. — Könyvismertetés. Les fonctions du cerveau par David Ferner. — Lapszemle. Gégekiirtás. — Ütérdag a két térdalban. — Heveny léptúltengés, lépkimetszés. — A végtagok némely betegségeinek kezelése műleges vértelenítés által. — A közös fejér és kulcsalatti ütér alákötése. — Adat a derme kezeléséhez. Tárcza : H­egyes E. t­r. Az élettani módszertan újabb irodalma angoloknál és németeknél (Vége.) — Vegyesek.­­ Igazítás. — Pályázatok. IdoN. . KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Kézmárszky T. egy. tanár szülkórodájából a bu­dapesti m. k­­. egyetemen. A gyermekágyasok vizelési nehézségei. Közli Engel Gábor Jr., szülkórodai gyakornok. A gyermekágy első napjaiban gyakran fordul elő, hogy a nők nem tudnak vizelni, s ha ilyenkor a hó­lyag táját megtapintjuk, azt kitágulva és határait a has­falakon mintegy körvonalazva találjuk, s többnyire hall­juk a panaszt, hogy ismételt kísérlet daczára sem képe­sek hólyagukat kiüríteni, úgy hogy ennek eszközlésére művi­­eljáráshoz kell folyamodnunk, hogy csapolást vé­geznünk. A gyermekágy ezen kellemetlensége — mit gyer­mekágyi vizeletrekedésnek nevezhetünk el — leginkább csak az első napokban gyötri a nőket, s csak ritkán jelentkezik a későbbi napokban. Ezen jelenséget a tan­könyvekben általában kevéssé látjuk figyelemre méltatva és egyszerűen a hólyag hüdéses, vagy a hólyagzárizom görcsös állapota által találjuk megmagyarázva, minden további okadatolás nélkül. Tüzetesebben Mattei­a­ szólott a­­ tárgyhoz, ki az előbb említett okokat a legritkábban találja alkalmaz­­hatóknak és helyeseknek, s szerinte csak másodlagos sze­repet visznek a vizeletrekedés létrehozásában. A fő ok a húgycsőnek, irányában szenvedett azon megtörése, mely szülés után létrejön a megkisebbedett méhnek a kis medenc­ébe való hirtelen lesülyedése által. Mattei­e nézetét Olshausen3) teljesen osztja, felhoz­ván mellette, hogy vizeletrekedést az első napokban gyakran igen könyv szülések után tapasztalhatunk; úgy többször szülteknél, kiknél a méhnek lejebb sülyedése a lazább hüvelyfal és szalagok miatt nagyobb fokban jö­het létre; továbbá, hogy párszori csapolás által az ily okból származott vizeletrekedés egészen meg lesz szün­tetve . A húgycsap bevezetésekor gyakran tapasztal­ * 2 ható ellenállást, mit Scanzoni, Winckel és mások a hó­lyagnyak görcsös összehúzódása által létrejöttnek tarta­nak. Olshausen a húgycső megtöréséből véli magyaráz­hatónak, hasonlóan azt is, hogy petefészektömlők csa­­­polása után vizeletrekedés áll be, t. i. hogy az addig a tömlő által felnyomott hólyag a csapolás után lesü­­lyedvén, a húgycső irányában megtörést szenved. * 2 Mielőtt e habár jelentéktelen, de elég érdekes tárgy felett koródánk 1325 jól megfigyelt szülesetéből merített észleleteimet közleném, vázolni óhajtanám röviden a húgycső és hólyag helyzeti változásait szülés előtt, alatt és után. Nem­ terhes nőnél — rendes viszonyok között — a húgycső csaknem egyenes irányban fut fel, s hát­felé a hólyaghoz és csak a hólyagba szájadzára előtt szenved kis előre hajlást. A hólyag a fanívtől fedve fekszik, s csak telt álla­potban emelkedik fel a fehér vonalig. Tengelye a húgycsővel mellfelé nyitott derékszöget képez. Alsó részlete állandó alakját úgy üres, mint telt állapotában megtartja, s csak felső részlete tesz helyzetváltozást telt­­ségi állapota szerint, így a húgycső helyzete a hólyag­nak úgy üressége, mint teltsége mellett alig szenved lényeges változást. Terhesség alatt a hólyag a növekvő méhnek tért engedni kéntelen, s avval együtt a medenczebemenet fölé emelkedik, úgy a méhtől, mint a hasfalaktól nyomatva, oválszerűen ellapul, s szélességi átmérőjében igyekszik térfogatát pótolni. Alsó részlete is a méhnyakkal és a hü­vely mellső falával összefüggése következtében feljebb vona­­tik, miáltal a húgycsőnek a hólyagnyakhoz közelebb eső részlete meghosszabbodik, s így a húgycső iránya fél­körszerű lefolyást vesz fel; ha ilyenkor csapolást óhaj­­­tunk végezni, az egyenes húgycsap külső végét annak feljebb hatolásához mérten sülyesztenünk kell, hogy a csap ablakos végével a húgycső félkörös lefolyását kö­vetve, a faniv mögött a hólyagba juthassunk. A szülés folyamatában az elölfekvő magzatrész­­e­ 9­ ­) Gaz. des hôpitaux. Nr. 21. 1869. 2) Archiv f. Gyn. II. 272. 1.

Next