Orvosi Hetilap, 1878. június (22. évfolyam, 22-26. szám)

1878-06-02 / 22. szám

BuDAPEST, 1878. ELŐFIZETÉSI Ár : helyben és v­i­d­é­k­e­n egész évre 1. frt., félévre 5 frt. A k­özlervények és fizetések bé­rmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 1 és 22. sz. j­uNIUS 2. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségéi nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1-JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartat­om : Eliseher Gy. tr. A nem-terhes méh űrbéli szereléséről. — Takács E. tr. Közlemény Korányi Er. korodájából. Az 1874­­5. tanévben kezelt idegbetegek kórleirása. XX. Hysteria virilis. XXI. Hypochondria. XXII. Vertigo ex anaemia. — Jrasenfeld AJ. tr. Közlemények a szliácsi fürdőből. A vaginismusról. (Vége). — Könyvismertetés. Die wichtigsten Nahrungsmittel u. Getränke v. Oscar Dietzsch. — Lapszemle. Gyomormetszés bárzsingszükület miatt. — Adatok a méhiszam boncztanához, keletkezéséhez sat. — Aether-porlaszt.is terhesek hányása ellen. — Guaco rák ellen. S'ÁRCZA : Ercsey E. tr. Párisi levelek. A sebészekről. T. A Hotel Dieu sebészei. — Vegyesek. Pályázatok. A nem-terhes méh űrbéli szereléséről.1) Elischer Gyula magántanártól. Tisztelt egyesület! Midőn utolsó alkalommal a nem­terhes méh elferdüléseiről volt szerencsém értekezni, nem lehet­ érintetlenül hagynom ezeknek méhürbeli szerelé­sét. Azóta az akkor kifejtett nézetemhez újabb adatok társultak, melyek a nevezett körfolyamatnál az ilynemű eljárás negatív oldalát egész teljében kizárják. Mindamellett a méhürbeli szerelés számára igen tág tér marad nyitva, s annál könyebb lesz az alkalma­zandó eljárás megválasztása és megítélése minél szaba­tosabban írjuk körül határait, miből ismét az foly, hogy annál biztosabb lesz az eredményre­ való kilátás is. Ha a gyógytan törekvései általában és a nőgyó­­gyászaira különösen egy pillantást vetünk uraim ! nem zárhatjuk el magunk elől azon tapasztalatot, hogy a szervi megbetegedéseknél a közvetlen beavatkozás, az egyes betegségi folyamatoknál az ú. n. helybeli gyógy­­eljárás lép többé kevésbé előtérbe; hogy minden irány­ban azon törekvés nyilvánul, miszerint a testüregek kí­vülről hozzáférhetőkké tétessenek, s azokra a gyógyszerek közvetlenül alkalmaztassanak. Hogy ily eljárás igen gyakran csak előkészített utakon lehető, hogy továbbá kivitelére az okbeli és mellékmozzanatoknak pontos előre meghatározása szükséges, eléggé nyilvánvaló; de hogy vele legtöbbször gyógyeredmény érezhetik el, látható például a genygyülemek, valamint a méh nyákhártyáját és részben izomzatát érdeklő legtöbb megbetegedés gyógyításának eredményéből. Azon törekvésben pedig, oly kiválóan üreges szervet mint a minő a méh, úgy a szemnek, mind a gyógykezelési beavatkozásnak hozzáférhetővé tenni, fekszik súlypontja az egész méhárbeli szerelésnek. Az egyes módszerek alkalmazása mind ezeknek kivi­teli könyvsége, mind pedig veszélytelenségétől függ , mi mellett nekem alapelvül az szolgál, hogy ezek között az le­­end a legjobb, mely fentebbi kívánalomnak az orvos részé­t) Előadatott a budapesti kir. orvosegylet 1878. április 13-kán tar­tott rendes gyűlésen. Jől túlhalmozott segédlet igénybe vétele — a betegnek ré­széről hosszas előkészület nélkül, tehát adott esetben úgy­szólván az orvos rendelő szobájában vitethető ki. Szólalnunk kellene most a gyermekágyi, s a nem-, vagy már nem-gyermekágyi méh különbségéről is, azon­ban az előbbit annál inkább elhagyhatom, mert épen az utóbbi időben megjelent közlemények, ezek közt Konrád előadása, (1. OHL. 1878. 6. 7.) s Spiegelberg, Winkel és mások legújabb tankönyvei kellően méltatva és dús anyagra alapított elvek segélyével a kettő közötti kü­lönbséget jelentékenyen leszállították. Mindkét esetben az illető gyógyszereknek a méh nyákhártyájára való közvetlen alkalmazásáról van szó, legyen bár a nyakhártya maga, vagy vele együtt az izomszövet is megbetegedve. Mai napság úgyszólván majd minden nőgyógyász megegyezik már abban, hogy az isthmus által a méhűrtől elválasztott nyakcsatorna átjárhatóvá tétessék, hogy azon merev szél, mely a méh felső zárizmaként szerepel, eléggé kitágíttassék ; hogy azonban ezen kitágítás ne műszerrel erőszakosan, ha­nem oly módon eszközöltessék, mely egyrészről a méh alsó részének savós beivódását eredményezze, más rész­ről épen a fertőző anyagok felvétele és tovavezetésére legalkalmasabb helyeknek lehetőleg csekély megsérté­sét helyezze kilátásba ; végül olyan legyen, mely a csa­torna szükségelt átmenetességét elégséges tágítás által biztosítsa. Az egyedül megbízható szer ez idő szerint uraim­ az önök által eléggé ismert ,,laminaria; ez egyesíti a préselt szivacs összes előnyeit, hátrányainak legnagyobb része nélkül. Cohn-nak a­ vizsgálataiból kitűnik, hogy a lamina­ria duzzadási kitevője körülbelül 72%, (tehát körfogatá­nak 2—3 szorosa) és a mellett igen lassan duzzad, az átfúrt pálozskák pedig az átmérő 4—5 szőrösére is szét­mennek ; s ha hozzá még a Schnitze Berndt2) által alkal­mazott és javított eljárást a laminaria-csöveket forró *) Volkmann. Vorträge 1871. Nr. 24.—­3) Centralbl. f. Gyn. 1878. 7. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. T 22

Next