Orvosi Hetilap, 1878. szeptember (22. évfolyam, 35-39. szám)

1878-09-01 / 35. szám

.Budapest, 1878. 35. SZ. sz­EPTEMBER 1. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, 1o frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél sitendök. nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1'ioNI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos ts. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Finkeltse­n A. Lenhossék J. t­r. boncztani intézetéből. Az arczidegből származó fejbicczentő-idegről. továbbá a nyelv- és állszakideg kö­zötti összeköttetésről. — Laufenauer K. tr. Kórodai közlemények a sz. Rókus-kórház elmebeteg-figyelőosztályáról. I. Paraphasia. (Vége) — Fischer A. Egy új orrcsap az orrüreg kimosására. — Rózsahegyi A. tr. Közlemény a budapesti kir. egy. gyógyszertani intézetéből. Kísérleti adatok az iblany és a bamanyiblag hatástanához. V. — Könyvismertetés. Die polizeiliche Controle der Markt-Milch. Von g. F­eser. — Lapszemle. Gyomorzsába kezelése belső gyomorzuhany segítségével. — Zöld szappan rendszeres bedörzsölése idült mirigy­­bántalmaknál. TÁRCZA : Tóthfalusy Gy. tr. A párisi világtárlatból. — Vegyesek. — Pályázatok. Lanhossék József tr., kir. tanácsos s egy. tanár leíró és tájboncztani intézetéből. Az arczidegből származó fejbicczentő-idegről, továbbá a nyelv­­e és állszakideg közötti összeköttetésről. Finkelstein Adolf e. i. boncztani demonstrator­tól. Mielőtt ezen idegek tárgyalásához fognék, hálás köszönetemet kell kifejeznem Lenhossék József ny. r. tanár úr útmutatása és közbenjárásáért, melynek ezen kutatás eredményét köszönhetem. Vizsgálataim kizárólag az arczideg törzséből eredő karczszak- (n. stylohyoideus) és hátsó k­éthasú ideg (n. digastricus posterior), továbbá a nyelv- (n. lingua­lis) és állszakideg (n. mylohyoideus) közötti összekötte­tésre vonatkoztak. A karczszak- és kéthasú izom hátsó hasa számára rendelt hasonnevű idegek rendesen külön, vagy közös törzszsel az arczidegből erednek, még­pedig közel a karczcsecslikhez, s lefutásukban semmi nevezetesebb ágat nem adván, egyszerűen a hasonnevű izmokba ha­tolva, eltűnnek. Azonban Sabatier a hátsó kéthasú ideg (n. digas­tricus posterior) egy változatát említi meg, mely tulaj­donképen abban áll, hogy az említett ideg finom fonalat bocsát, mely a fejbicczentő­ izom mellső felületére tér, még­pedig majdnem közepére.1) Sabatier ezen leírt vál­tozata némileg összevág az általam talált változattal, a­mennyiben ez utóbbi szintén a nyakon a fejbicczentő­­izom közepére jut, azonban, mint lentebb látható lesz, egészen más jellegű és eredetű. Ugyanis, mint a mellékelt ábra mutatja, az arcz­ideg törzséből, közel a karczcsecslikhez 1­­­4 mm-nyi vastagságú ideg ered, mely hátulról és belülről mell- és kifelé haladva, a karczszakizom előtt finom idegfonalat bocsát, karczszak­ideg (n. stylohyoideus) alakjában, a hasonnevű izom számára. Ezen finom karczszak-ideg adása után a kéthasú izom hátsó hasa előtt le és hát­felé a fejbicczentő-izom mellső széléhez húzódik; ezután ezen izom mellső felületére térve, annak mintegy köze­pére vonul, hol állományába mint fejbicczentő-ideg (n. nictitator) behatolván, eltűnik. Természet után rajzolta Szőke Károly, n. f. nervus facialis, n. se. nervus subcutaneus, n. sc. m. nervus subcutaneus maxillae, n sc. c. nervus subcu­taneus colli, n. d. p. nervus digastricus posterior, n. n. nervus nictitator. n. sth. nervus stylohyoideus. Ezen változattal, mint fentebb említve volt, a karcz­szak­ideg rendellenes eredete van egybekötve. Az emlí­tett ideg tudniillik rendesen az arczideg törzséből ered külön, vagy a kéthasú ideggel egyetemben; jelen eset­ben azonban a fejbicczentő­ idegnek képezi finom ágát. Rendes állapotban a karczszak­ideg sokkal erősebb össze­tételű és vastagságú, holott ezen esetben alárendelt szerepe jutott.1) Miután Schmidt, Canstatt, Hirsch- Virchow évi boncz­*) Az illető készítmény a leíró és tájboncztani múzeumban 593 szám alatt létezik. ‘) Sabatier. Traité d’anatomie. Paris, 1791. III. köt. 256 lap.

Next