Orvosi Hetilap, 1878. szeptember (22. évfolyam, 35-39. szám)
1878-09-01 / 35. szám
.Budapest, 1878. 35. SZ. szEPTEMBER 1. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, 1o frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél sitendök. nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1'ioNIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos ts. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Finkeltsen A. Lenhossék J. tr. boncztani intézetéből. Az arczidegből származó fejbicczentő-idegről. továbbá a nyelv- és állszakideg közötti összeköttetésről. — Laufenauer K. tr. Kórodai közlemények a sz. Rókus-kórház elmebeteg-figyelőosztályáról. I. Paraphasia. (Vége) — Fischer A. Egy új orrcsap az orrüreg kimosására. — Rózsahegyi A. tr. Közlemény a budapesti kir. egy. gyógyszertani intézetéből. Kísérleti adatok az iblany és a bamanyiblag hatástanához. V. — Könyvismertetés. Die polizeiliche Controle der Markt-Milch. Von g. Feser. — Lapszemle. Gyomorzsába kezelése belső gyomorzuhany segítségével. — Zöld szappan rendszeres bedörzsölése idült mirigybántalmaknál. TÁRCZA : Tóthfalusy Gy. tr. A párisi világtárlatból. — Vegyesek. — Pályázatok. Lanhossék József tr., kir. tanácsos s egy. tanár leíró és tájboncztani intézetéből. Az arczidegből származó fejbicczentő-idegről, továbbá a nyelve és állszakideg közötti összeköttetésről. Finkelstein Adolf e. i. boncztani demonstratortól. Mielőtt ezen idegek tárgyalásához fognék, hálás köszönetemet kell kifejeznem Lenhossék József ny. r. tanár úr útmutatása és közbenjárásáért, melynek ezen kutatás eredményét köszönhetem. Vizsgálataim kizárólag az arczideg törzséből eredő karczszak- (n. stylohyoideus) és hátsó kéthasú ideg (n. digastricus posterior), továbbá a nyelv- (n. lingualis) és állszakideg (n. mylohyoideus) közötti összeköttetésre vonatkoztak. A karczszak- és kéthasú izom hátsó hasa számára rendelt hasonnevű idegek rendesen külön, vagy közös törzszsel az arczidegből erednek, mégpedig közel a karczcsecslikhez, s lefutásukban semmi nevezetesebb ágat nem adván, egyszerűen a hasonnevű izmokba hatolva, eltűnnek. Azonban Sabatier a hátsó kéthasú ideg (n. digastricus posterior) egy változatát említi meg, mely tulajdonképen abban áll, hogy az említett ideg finom fonalat bocsát, mely a fejbicczentő izom mellső felületére tér, mégpedig majdnem közepére.1) Sabatier ezen leírt változata némileg összevág az általam talált változattal, amennyiben ez utóbbi szintén a nyakon a fejbicczentőizom közepére jut, azonban, mint lentebb látható lesz, egészen más jellegű és eredetű. Ugyanis, mint a mellékelt ábra mutatja, az arczideg törzséből, közel a karczcsecslikhez 14 mm-nyi vastagságú ideg ered, mely hátulról és belülről mell- és kifelé haladva, a karczszakizom előtt finom idegfonalat bocsát, karczszakideg (n. stylohyoideus) alakjában, a hasonnevű izom számára. Ezen finom karczszak-ideg adása után a kéthasú izom hátsó hasa előtt le és hátfelé a fejbicczentő-izom mellső széléhez húzódik; ezután ezen izom mellső felületére térve, annak mintegy közepére vonul, hol állományába mint fejbicczentő-ideg (n. nictitator) behatolván, eltűnik. Természet után rajzolta Szőke Károly, n. f. nervus facialis, n. se. nervus subcutaneus, n. sc. m. nervus subcutaneus maxillae, n sc. c. nervus subcutaneus colli, n. d. p. nervus digastricus posterior, n. n. nervus nictitator. n. sth. nervus stylohyoideus. Ezen változattal, mint fentebb említve volt, a karczszakideg rendellenes eredete van egybekötve. Az említett ideg tudniillik rendesen az arczideg törzséből ered külön, vagy a kéthasú ideggel egyetemben; jelen esetben azonban a fejbicczentő idegnek képezi finom ágát. Rendes állapotban a karczszakideg sokkal erősebb összetételű és vastagságú, holott ezen esetben alárendelt szerepe jutott.1) Miután Schmidt, Canstatt, Hirsch- Virchow évi boncz*) Az illető készítmény a leíró és tájboncztani múzeumban 593 szám alatt létezik. ‘) Sabatier. Traité d’anatomie. Paris, 1791. III. köt. 256 lap.