Orvosi Hetilap, 1878. november (22. évfolyam, 44-47. szám)

1878-11-03 / 44. szám

■[Budapest, 1878. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos is. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. 44. sz. |november MEGJELEN MINDEN VASARNAP. Előfizetési Ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Tartalom : Hegy­es E. t­r. Közr. a kolozsvári egy. á. kór- és gyógyszertani intézetéből. Jegyzetek a jodoform élettani hatásáról és szervezetbeli átváltozásairól. (Folyt.) — Neubauer J. tr. A pneumatometriának és a tüdőbeli légcserének physicai alapjáról. (Folyt.) — Tauffer V. Jr. A nők castratioja egy gyógyult eset bemutatásával. — Könyvismertetés. Nouveaux éléments d’anatomie pathologique descriptive et histologique. — Lapszemle. Mellső hosszmetzs és csípízcsonkolásoknál. — Húgyhólyag-dülra irigykő, metszés thermocautére-rel. — Vele­született keresztcsontdag.Tárcza : Csatár­­ Grósz L. tr. Jelentés az 1878. párisi nemzetközi közegészségügyi értekezletről. 6. kérdés. — Jelentés az 1878. párisi nemzetközi törvényszéki orvostani értekezletről. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Szemészet 4. száma. Közlemények a m. kir. tud. egyetem általános kór- és gyógyszertani intézetéből. Hőgyes Endre tar-tól. Jegyzetek a jodoform élettani hatásáról és szervezetbeli átváltozásairól. (Folytatás). E kísérleti tény teljes ismerete mellett a törvény­széknek adott válasz természetesen másképen hangzott volna, a­mennyiben a macskán és kutyán talált hódító hatás miatt a valószínűség a mellett szólandott, hogy a jodoform emberre is bódítólag hat. A végeredmény mégis ugyanaz lett volna, a­menynyiben e kísérleti tények alapján is állítani lehetett és kellett volna, hogy a jodoform kis mértékben italban beadva, teljes bódu­latot embernél nem idéz elő. Hogy mily adagban képes a szer bódulatot előidézni­ annak megítélésére, az eddigi kísérleti adatok még az állatokra nézve sem egészen elegendők, emberre pedig csak hozzávetőleges számítást engednek meg. A fenntebbi két kísérletnél (16 és 11 k.) kutyánál 1000 g­rm. test­súlyra 1-4 grm., míg macskánál 7­ 5 grm. jodoform esik ; másfelől Binz kísérleteinél 1) egy kutyánál (V. k.) 1000 grm. testsúlyra esett 1*4 grm., 3 macskánál (VI. VII VIII.) 5.7, 2.5, 4.4 grm. jodoform. Mindezen kísérle­teknél határozott bódulat volt jelen. Másfelől a fenntebb közölt 8 sz. kísérletnél, a­hol semmi hatás sem volt ész­lelhető, 1000 grm. testsúlyra 0-3 és 1-4 grm. közé esik­ Ha felvesszük azt, hogy a jodoform emberre épen úgy és olyan mértékben hat­­h­atólag, mint a kutyára, egy 60 kiló súlyú embernél ez arány szerint mondhatnék, hogy 18 grm. jodoformnak bőr alá fecskendésekor még nem kapnánk bódulatot, ellenben 84 grm. jodoformra bizonynyal. A jodoform halálos adaga tengeri nyulaknál a fen­­nebbi 1 és 2-ik és Binz III, IV-ik­­) kísérletei szerint ') i. e. 316­­. *­ . e. 315 1- egy kilo testsúlya lenne 0-833,—6­ ióó,—5-4,—1-013 grm.; noha egy más kísérletnél 1 kilo testsúlyra 0-2 grm. jodo­form alkoholos oldata bőr alá nem volt halálos. Macskánál és kutyánál a fenntebb közölt számokat lehetne venni irá­nyadóul, noha azok kétségen kívül magasabbak. Feltéve, hogy a jodoform emberre nem hat erősebben, mint a kutyára, Bint és az én fenntebbi kísérletemből mondani lehet, hgy 1-4 grm. jodoform 1 kiló testsúlyra még nem lenne halálos. Hogy egyébiránt e tekintetben az álla­tok különböző állapota, különösen tápláltsági viszonya stb. befolyást gyakorol a szer hatására, magától érthető. Hogy a jodoform mily változásokon megy keresztül az alatt, míg a különböző felszívódási helyekről (bélhuzam, bőr, bőr alatti kötszövet, savós üregek stb.) a vérbe bejutva, a váladékokban mint jódfém jelenik meg? eddig tudtommal még kísérletileg nem vizsgáltatott. Binzi­ felfogása sze­rint jód szabadul fel a jodoformból, mihelyt a szövetek zsírtartalmával kapcsolatba jön. Következteti ezt egyfelől abból, hogy indirect jód­ kémhatás tűnik elő a vizeletben, melyben ennélfogva csak mint oldható jódvegyület (jodkali, vagy natron), nem pedig mint jodoform lehet jelen ; másfelől abból, hogy a jodoform olajoldatá­­ból dissociatio útján közönséges hőmérséknél is sza­bad jód válik ki. Hypothesisét ő tovább is fűzi. Szerinte a jodoform mint jodoform-zsíroldat jut a keringésbe, akár kívülről mint ilyet kebelezzük be a szervezetbe, akár oldatlanul, midőn a felszívódási helyen levő zsír elegendő lesz az oldásra. A vérbe jutott jodoformolaj dissociál, s szabad jód keletkezik, mely a hajszáledények között fekvő sejtek fehérnyéjét megtámadja, s azt műkö­désében, vagy erősebb kiválás esetén, mint pl. a májban, alkatában megváltoztatja (innen a narcosis az agysej­teknek, míg a zsíros szétesés a májsejteknek megtámadása folytán). Utoljára a jód azon alkatrészeket keresi fel, melyekhez legnagyobb rokonsága van, s azokkal egye­sülve mint jódfém jelen meg a váladékokban úgy, miként ha szabad jód lett volna beadva. *­ i. e. 319­­. 44*

Next