Orvosi Hetilap, 1879. február (23. évfolyam, 5-8. szám)

1879-02-02 / 5. szám

-BuDAPEST, 1879. ElLŐFIZETÉSI AR . helyben és vidéken egész évre j6 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérm­ente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. CIONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Xaktai om : Thanhoffer L. tr. Az agyműködés befolyása az érverésre.­—Lau­fenauer K. tr. A terjedő hűdéses butaság kórképe, kóroktana és kórboncz­­tana (Wege). — Fieber Fr. tr. A gégedaganatok és azok befolyásáról a légzésre. — Fischer S. Néhány pepsinféleség emésztőképességéről. — Könyvismertetés. i) Krankheiten der männlichen Sexualorgane és 2) Die Krankheiten der Harnblase von Prof. Joh. Bókás — Lap­­szemle. Visszamaradt hószám a bal méhkürtben petefészektömlőt színlelve. Z­ákcza : Fodor J. tnr. A bécsi értekezlet az astrachani kormánykerületbeli pestis tárgyában — Mihalkovics G. tnr. beszéde az orvosegylet 1879. január 18-diki szakülé­sén. — Vegyesek. — Pályázatok. Me­­. Léklet. Kőnyomatú tábla Thanhoffer L. tnr. czikkéhez. 5. sz. f­EBRUÁR 2. MEGJELEN­­MINDEN VASÁRNAP. Az agyműködés befolyása az érvelésre. Thanhoffer Lajos tr., egyet m. tnr. és állatorvostan-intézeti ny. r. tnr-tól. Mosso mintegy két hóval ezelőtt megjelent érde­kes művében* 1 *) foglalkozik „hydrosphygmographiával“ írt görbe sorai alapján az agyműködésnek az érvelésre való befolyásáról. A szöveg után következő i-ső tábla a görbe sora e kérdést tárgyaló csinos görbéket mutat be. Mosso kísérleteinél úgy járt el, hogy a kar rendes érverését írván fel, ez alatt egyszerű számfejtvényt (szor­­zást) adott fel a kísérleti egyének, s az azt megfejtve a szorozmányt kimondta. Azon árverési görbék, melyek a feladás és a megfejtés ideje alatt a kimondásig írattak, — különösen egynéhány görbe soránál, — feltűnőleg különböznek mind magasságuk, időtartamuk, mind pedig a görbe sor niveauja tekintetében. E helyen ugyanis a görbék alacsonyabbak, valamivel rövidebb időtartamúak és a dicrotismus rajtuk kifejezettebb, a görbék niveauja valamivel feljebb száll és így marad az a számfejtés után is bizonyos ideig. Mindezt Mosso az agytevékenységekor beálló vére­dény contractiótól, illetőleg az ezáltal megváltozott edény rugalmasságtól tételezi fel. Kisebb számfejtvény után rövidebb részére a görbe sornak esnek változások, míg nehezebbeknél hosszabra. Több év óta foglalkozván syphygmographicus fel­jegyzésekkel, s az általam módosított Marey-féle készü­lék érzékenységében bízván, másrészről kísérleteim után meggyőződvén, hogy eszközöm Mosso igen szellemdús eszközéhez sokban hasonló és nagyságra nézve ezt ren­des viszonyok közt felülmúló görbéket ír: elhatároztam magamat Mosso értekezésének első részét „az agytevé­kenységnek az érvelésre való befolyását“ fontossága és érdekessége miatt tanulmány tárgyává tenni. A görbék nagyságát, s e mellett a kísérleti egyén alkalmatosságát azért hangsúlyozom, mert nagyobb érvelésű egyének és oly eszköz, mely nagy görbéket ír, nagyságbeli változa­tok kimutatásánál könyen kimagyarázható okokok miatt, alkalmasabbak. A kísérletek megtétele előtt azonban a következők gondoltattak át. Mivel Mosso közölt görbe sorain az egyes légzé­seknek megfelelő ingadozások, anélkül, hogy ő ezeket első táblájára vonatkozólag említené, kétségbe vonhat­­lanul feltűnnek: kérdés, váljon a niveau ingadozások nem­e inkább ezekből származtathatók le? De, mint a természettudományi társulat 1876 egyik ülésében kimu­tattam *), s később Sommerbrodt) is leírta, hogy eszkö­zeink érzékenysége, s bizonyos szerkezete miatt a pulsus légzési ingadozásai is feljegyezhetők és Som­merbrodt e mel­lett azt is kimutatta, hogy a Riegelar által leírt pulsus paradoxus jó, érzékeny eszköz mellett a rendes be és ki­légzésektől van feltételezve; azonkívül saját görbéimből kitű­nik, hogy belégzés (b) alatt (1. a mellék. Tábla i-fő ábrájának görbe sorát) az árverési görbék alacsonyabbak és rövidebb időtartamúak, kilégzés (k) alatt pedig jóval magasabbak és sokkal hosszabb időtartamúak, akkor nemcsak a niveau változat, hanem a görbék magassága és időtartamának megváltozása nem egyedül az agyműködés, de az ez alatt végbemenő légzések által is kell, hogy változást szenvedjenek. E viszonyokat Mosso tekintetbe nem látszott venni értekezése ez első tárgyánál, legalább ezekről mit sem szól. ‘ Továbbá azt gondoltam, nincs-e a gondolkozás után a kimondás is a pulsus görbék alakjára befolyással, sőt a kimondás előtt okvetlenül beálló rövid belégzés és a kimondáskor fellépő kilégzés? Végre váljon más meg­fejtvények milyen befolyást gyakorolhatnak az árverési görbékre ? A kísérletek, melyek így többféle módositással, s ') Természettud. Közlöny. 1876. *) Sommerbrodt. J. Gegen die Lehre vom Pulsus paradoxus. Ber­liner klinische 'Wochenschrift. 1877. 3) Riegel. Ugyanott 187b. x) Mosso. Die Diagnostik des Pulses in Bezug auf die localen Veränderungen desselben. Leipzig 1879.

Next