Orvosi Hetilap, 1879. július (23. évfolyam, 27-30. szám)

1879-07-06 / 27. szám

r Az asztrakhani pestisjárvány 1878 — 79. Rózsahegyi Aladár tr., közegészségtani tanársegédtől. (Vége). Elfojtottnak a járvány csak akkor tekinthető, ha a fertőzött helységek minden lakosára kiterjedő orvosi szemle meggyőződést nyújtott, hogy gyanús megbete­gedés többé nincsen. Ekkor előáll a prophylacticus in­tézkedések második, a fennmaradhatott kórcsírák elpusz­títására irányzott csoportjának, a járványos helyek fertőző­telenítésének szükségessége. E czélból az orosz hatóság a fertőzés gyanújában álló tárgyakat elpusztította, midőn az ázsiai csataterek­ről eredő holmikat, a pestishalottak ruháit és ágynemű­jét, de általában a lakosság minden ócska lim-lomját, végre a fertőzött házakat is elégettette. Legnagyobb mérvben történt ez természetesen Vet­­lyánkában, hol második időzésem alatt 73 udvar égette­­tett le. Kifogásolandó az, hogy a házakat lebontották és a falu elé vitték ki; legjobb lett volna az egész falut helyben égetni le és a fennmaradt, csak másfél ezernyi lakosságot ideiglenesen kibitkákban, vagy baraque-ok­­ban helyezni el. Kifogásolandó az is, hogy ezen rend­szabály elrendelése és foganatosítása közt 2 hó telt el. Kihordatott továbbá az udvarokban és házakban, és az utczákon felhalmozódott szemét és trágya, míg a továbbra is használatban maradt házak kénecssavval kifüstöltettek. Elővigyázatból a fiókjárványok helyein a pestises sírok, Vetlyánkában pedig az egész temető utó­lagosan oltatlan mésszel és földdel feltölttettek ; ez helye­selhető, mert főleg Vetlyánkában, tekintve a hullák szá­mát és azt, hogy télen volt a járvány, a temetés igen felületes lehetett. Ezen munkálatokkal tart lépést a zárintézkedések szigorának csökkentése is. A­mint a járvány megszűnt, feloszlatják a főcordont és a közöset azon mértékben szűkí­tik, a­mint a helyieket a megfelelő 6 hét lefolyása után feloszlatják. Különösen fertőzött helyek közül a közös cordont 10 napi vesztegléssel, a teljes purificatio után is fenntartják, a­mint történt a jelen esetben Vet­yánka és Szelittrencevel, melyek a nyári forróságig körülzárva tar­tandók lesznek. Mindezen óvóintézkedések próbakövét képezi foga­­natosításuknak összehasonlítása a járvány menetével. Volt már szerencsém kiemelni, hogy Ved­yánkában october 2. felében és novemberen át habár lassan, de folyto­nosan és mindig kimutathatólag az egymással közlekedő emberek közt terjedt a pestis. Fel­ kell tűnnie, hogy ezen idő alatt nem hurczoltatott ki a faluból, holott közleke­désnek ekkor is csak kellett lennie, főleg minthogy Vet­­yánkában postaállomás is van és semminemű gátló intéz­kedések sem álltak fenn. Igaz, hogy az 1877-ben Rest városát pusztított járvány is az első két hó alatt Csir­­kucse és Szeilan városrészekre szorítkozott, de ezen történelmi analógia miben sem járul a szóban lévő ész­lelet felvilágosításához. A kiharczolás Vetlyánkából csak december első felében történt, mikor a járvány legna­gyobb hevességével dühöngött, részben épen azok által kiket a nagy halálozás űzött el; a cordon Vetlyánka körül pedig csak december második felében, s minden el­lenkező biztosítás daczára hiszem, hogy nem előbb, mint dec. 20 ha körül létesíttetett. Hogy ekkor jó szolgálato­kat tett, bizonyítja épen az, hogy e napon túl újabb falvakban a pestis nem lépett fel. Az öt másodlagos, elhurczolt járvány nem válhatott újabb elc­ipelés góczáuá, mert itt maga a lakosság, ké­sőbb a hatóság is gondoskodott a betegek és az azok­kal érintkezett egyének elkülönítéséről és a falvak kö­­rülzárásáról. E falvak tehát bizonyítékai az elzáró rend­szer helyességének, ha szembesítjük őket Ved­yánkával, hol épen a szabad közlekedés volt a szétterjedés oka. Ha másnak, mint véletlennek nem tulajdoníthatom, hogy a vetlyánkai pestis az első hat hétben nem hur­czoltatott el, úgy Oroszország meg nem érdemlett sze­rencséjének kell tekintenem, hogy december első felében csak öt faluba történt az és Europa jóakaró végzete intézte, hogy nagy Oroszország nem jön fertőzve , mert I­­I • * . V . Budapest, '879. 27. SZ Julius 6. ELŐFIZETÉSI Ár: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél sitendök. nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 és kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBU VÁRLAT KÖZLÖNYE. Tartalom: Rózsahegyi A. tr. Az asztrakhani pestisjárvány 1878—79-ben. (Vége). — Hamburger A. Közlemény Mihálkovics G. t­r. tájboncztani és fej­lődéstani intézetéből. — Könyvismertetés. Beiträge z. Anatomie d. Nase u. Mundhöhle v. Dr. L. Löwe. — Gynaekologische Studien über pathol. Veränderungen d. Portio vag. Uteri v. Dr. H. Klotz. — Manuel de pathologie interne. Par le dr. J. A. Fort. — Ärztliches Recepttaschenbuch von Prof. H. Köhler. — Lapszemle. Vesetályog. — Gyomor­ kimetszés Tárcza : Körösi J. Adalékok a járványellenes prophylaxishoz és a főváros közegészségügyi szervezetéhez.­­ Vegyesek. — Előfizetési felhívás az OHL. 1879-diki julius-decemberi folyamára. — Pályázatok. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár.

Next