Orvosi Hetilap, 1879. augusztus (23. évfolyam, 31-35. szám)

1879-08-03 / 31. szám

■ßlJDAPEST, 1879. 31. sz. Augustus 9. Előfizetési ár : hel­yben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megr­endelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche­ féle házban. ORVOSI HETILAP.­­"JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Tartalom : Portik O. tr. A dysphagia lusoria, s annak boncztani okáról. (Folyt.) — Fischer A. tr. A terheseknél fellépő nehézkórról és heveny húgyvérűségről. — Könyvismertetés. Lehrbuch d. Psychiatrie auf klinischer Grundlage für practische Aerzte u. Studirende v. Dr. R. v. Krafft-Ebing. — Lapszemle. Fogmeder-tályog gyökeres gyógyításáról. — A fogak symmetricus eltávolításáról. Tárcza : A körorvosokról. II. — Tóthfalusy Gy. tr. Korytnicza jövője érdekében. (Vége). — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés.— Pályázatok. Melléklet : Egy kőmetszetű tábla Portik O. tr. czikkéhez. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A dysphagia lusoria, s annak boncztani okáról. *) Közli Portik Ottó tr. v. egyetemi tanársegéd. Tisztelt orvosegylet! A tárgy, melyről ez alkalom­mal első ízben lesz a t. orvosegylet előtt szólani szeren­­csém, egyletünk tudományos tevékenységének azon szeré­nyebb irányzatához tartozik, mely lényegileg ritka ese­teknek a tudomány mai álláspontjának megfelelő mélta­tásában, azoknak szemléleti bemutatása, avagy a hozzájuk fűződő avúlt, téves nézeteknek helyreigazításában áll. Tárgyam egyrészt alaktani ritkaságánál fogva, mert tudtommal ez az összes irodalomban legfeljebb a huszadik eset, a­milyen hazánkban soha találva, vagy legalább bemutatva nem volt, másrészt azon kóros tünetek miatt, melyeket az állítólag felidézni képes, érdemli ki a tisz­telt egyesület figyelmét. Kettős feladat vár tehát rám, t. i. a dolog úgy alak­tani mint gyakorlati jelentőségének méltatása. Két boncztani készítményemet — az ellentétesség kiemelésére — van szerencsém itt bemutatni; ezeknek egyike a mindnyájunktól jól ismert rendes bonczviszo­­nyokat tünteti fel. A függér íve, mely közvetlenül ere­­dése után kissé jobbra tartott, a szegycsont markolata mögött fel, hát és balra tartó irányt vesz fel; megkerüli vagy mint mondani szokás nyargal a bal hörgőn, s mint lehágó függér a gerinczoszlop bal oldalán lép a hátsó gátorba; adja e közben a nagy edénytörzseket az ismert rendben* 2), azaz először a névtelen üteret, azután a bal közös fej-, s végre a bal kulcscsontüzeret; a légcső alsó része tehát a névtelen, s a bal közös fejértől van villa­­szerüleg körülfogva. Második készítményem a szóbanforgó ritka rendel­lenesség tárgya. A véletlen játszotta azt kezeimbe, midőn a barackkórházban hasi hagymázban elhúnyt, mintegy 54 éves férfi hullájának mellkasi szerveit helyrajzbancz­­tani előadás czéljára készítettem ki. Sajnos, hogy a kö­rülmények sajátságos találkozása okozta azt is, hogy a dolgot a kívánatos boncztani pontossággal meg nem vizsgálhattam, s a készítmény tökéletlen megmentésével kell beérnem. Ami rajta első tekintetre szemünkbe ötlik, ez az egész függőrív rendellenes fekvése, s az anonyma hiányzása [L. I. és II. ábrát], . A függőrív t. i. teljesen jobbra fut, a jobb hörgőn [Br. d.] nyargal, s a leszálló függér [Ap. desc.] eleinte a gerinczoszlop jobb oldalán halad, a­honnan ferdén, ese­temben pontosan nem ismert számú hátcsigolya előtt, a baloldalra csap; a nagy ütérlisrzsek sorrendje következő : első a bal (C. s), második a jobb közös carotis (C. d), harmadik a jobb (S. d), a negyedik, tehát legkörzetibb a bal subclavia (S. s) ; ez a függőrív vége, s a leszálló függér kezdete közötti ponton körülbelül 1 x/2 c­m. hosszú és 4 c­m­­kerületű vaktasakszerű öbölből (C) ered, honnan a bárzsing és a gerinczoszlop között balra a felső végtag felé tart. E tasak jelenléte folytán a bárzsing és légcső töké­letlen edénygyűrű által, míg a légcső alsó felének mellső kerülete a két köz­­fejértől van villaszerűleg körülfogva. A Botall-féle vezeték (DB) obliterált,­­ a bal subclavia eredése folytán az említett vak öbölhöz tapad, honnan — mint kikészítés közben meggyőződtem — a tüdütér bal ágához haladt, ilyképen Patruban tűr. ese­téhez­) hasonlag a bárzsing bal­ hátsó felületét kötélsze­­rüleg körülfogván anélkül, hogy esetemben ott helybeli izomsorvadást, vagy más érzékelhető elváltozást idézett volna elő. T. orvosegylet! Rendellenességek a függér ívéből eredő nagy edénytörzseket illetőleg átalában véve nem ritkák; alakgazdagságuk oly nagy, hogy azok felsoro­lása és tudományos osztályzásával a t. egyesületet fá­rasztani szándékom nem lehet ; kiemelendőnek vélem azonban, hogy a­ jobb kulcscsontüzér eredése az ív ren­des helyzete mellett annak bal részletéből azonos lesz­ *) Előadatott a budapesti kir. orvosegyletben 1878-ban. 2) Előadásomban a nagy e. törzsek rendszeres felsorolását mindig a tői (központ) a körzet felé eszközlöm. Idézek részben (angol, olasz szerzőket) Krause után. 2) Viert. Jahrschr. f. prakt. Heilkunde 1848. XVII. 29. 31

Next