Orvosi Hetilap, 1880. február (24. évfolyam, 5-9. szám)

1880-02-01 / 5. szám

A húgycső függő — merevencsés — részének kettőzete és ennek műtéte. Dollinger Gyula ír-tól. Folyó év június havában Sch. J., 28 éves, izraelita, azon panasszal keresett fel, hogy hímvesszején valószínűleg körülmeté­lésnél valami baj történt, mert a­mióta ő csak emlékszik vizelés­­nél a rendes nyíláson kívül még egy másodikon is ömlik a vizelete. Vizsgálat után a körülmetélőt a súlyos vád alól fel kellett mentenem, felismervén, hogy veleszületett bajjal van dolgom. Az I alatti ábra a hímvesszőt életnagyságban mutatja, a 11- dikban egy schematicus átmetszetet igyekeztem construálni. Ernyedt állapotban a hímvesző 61/8 cm. hosszú és körül­belül fél oly vastag. A makk igen jól ki van fejlődve, de hát­oldalán a középvonalban mintegy egy cm. mély, hosszában az egész makkon végigfutó barázda találtatik, mely átterjed a hím­vesszőre is és háti felületének középvonalában, 3­­/2 cm-nyire a makk csúcsától csatornába megy át. E csatorna oly tág, hogy a 12- 35 pöscsapot kényelmesen befogadja, a középvonalban kissé hát és lefelé veszi útját, s 3 cm-nyi távolságban a nyílásától az alatta fekvő rendes húgycsőbe megy át, úgy hogy az igen tág rendes húgycsőbe vezetett ruganyos poscsap, kellő görbülettel láttatván el, e rendellenes csatornába tolható és ezt áthaladván, a hímvessző hátán lévő nyíláson a szabad felületre jut. E közle­kedés a két csatorna közt a rendes húgycső nyílásától 6 cm-nyi távolságban van és még a fanízület előtt fekszik. A makk és a hímvessző hátán levő barázda a tag petyf­dt állapotában, oldalfalainak érintkezése által zárva van. Az egész barázda, valamint a folytatását képező csatorna lágy, bársonyszerű, valamivel belöveltebb, kevés üvegszerű nyákkal fedett nyákhártyá­val van bélelve, mely csak a barázda oldalfalainak felső szélén, a­hol a köztakaróba megy át, száraz és hasonlít az oly makk nyákhártyájához, melyet fitymája be nem fed. A nyákhártyán egynéhány nyáktüszőnek belövelt kivezető csöve látható. A rendes húgycső nyílása nincsen a makk csúcsán, hanem a rendesnél valamivel feljebb és felső falából a végén mintegy 3 mm-nyi darab hiányzik — kisfokú epispadiasis — úgy hogy a húgycső és a rendellenes barázda a végükön egymástól elvá­lasztva már nincsenek. A híd, mely a rendes húgycsövet a rend­ellenestől elválasztja, középen majdnem egy cm. vastag, hátfelé vékony út. *) *) Előadatott a magyar orvosok és természetvizsgálók 1879-diki nagy gyűlésén. Vízelésnél a vizelet nagyobb része a rendes nyiláson ömlött ki, körülbelül e/g része pedig a rendellenes nyíláson, s az a beteg c­ombjain lefolyván, ruháit folyton bemocskolta. Megmerevedéskor a hímvessző homorulatával felfelé tekintő gör­bületet képez, mely azonban beteg előadása szerint nem lehet sokkal nagyobb, mint mely a rendes hímvessző merev állapotában is megvan. Ekkor a tag megduzzadásával kültekarója megfeszül és a barázda széjjel nyílik, úgy hogy közösülésnél a dörzsölés közvetlenül éri a csatornának különben védett és így nem nagyon edzett nyakhártyáját és erőművi hurutot okoz. A kifecskendett ondónak csak egy kis része ömlik a rendes húgycsőnyíláson át a hüvelybe, legnagyobb része, merevedéskor a hímvessző tövéhez még közelebb eső rendellenes nyíláson fecskend ki és részint a hüvelybemenet felső részét éri, részint a fandombra fecs­kend fel. Hogy körü­lmetéltetése előtt a fityma milyen volt, azt beteg nem bírta megtudni. Lehet, hogy a fityma nem volt behasítva és hogy a rend­ellenes barázdát a makk hátán befedte. Ez esetben a fityma eltávolítása után, a rendellenes húgycső makki része, melynek felső falát a fityma helyettesítette, felül nyílt csatornává lön ; a hímvessző bőre pedig a rendellenes húgycsőnek megfelelőleg a sulcus glandis mögött nem lévén rögzítve, még egy darabon fel­csúszott, úgy hogy a függő — merevencsés — rész csatornája is részben felül nyílt barázdává lett. Szakavatlan szemében az egész rendellenességnek az oka a körülmetélő, a­kinek beavatkozása után a baj láthatóvá lett. A beteg házasodni készült és félvén, hogy e rendellenesség termékenységére káros befolyással lesz, továbbá hogy a gyakoribb közösülés nagyobb lákot fog okozni a nyílt barázda nyakhártyá­ján, s végül megunván a fenntebb említett vizelési rendellenes­ségeket, arra kért, hogy javítsak helyzetén. .A műtétet Bakó és Pohl Jr. urak szíves segédkezése mellett a következő módon végeztem. A chloroformmámoros beteg rendellenes húgycsövét olló­metszéssel felfelé annyira nyitottam meg, hogy a rendes húgy­csőbe vezetett pöscsapot a közlekedő nyíláson át a rendellenes húgycsőbe, s innen a felső fal be nem metszett részének hátra­­tolásával a külfelületre dughattam, a­mint az a III-dik ábrában látható. A pöscsapnál fogva a hímvesszőt rögzíthettem, s egy­szersmind szilárd alapul is szolgált az a válaszfalnak a lebeny­képzés alkalmával. E válaszfal felső felületének nyakhártyájából egy lebenyt készítettem a mint ez a III-dik rajzon a-nál ki van pontozva. Most a rendellenes húgycsőnek eddig a pöscsappa! 5 1 j BUDAPEST, 1860.5. SZ.f­EBRUAR I. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, ELŐFIZETÉSI ÁRthelyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. J'JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartal­om : Dolling­er Gy. tr. A húgycső függő — merevencsés — részének kettőzete és ennek műtéte. — Adler A. tr. Az ajkak és a pofa hiányát pótló műtőeljárások esettanához, a pofahiányoknak két, ellenirányú, nyelvalakú lebenynyel pótlásának új módozatával. III. és IV. eset. — Hasenfeld M. tr. A bőr felszívó szerepéről a fürdőben. — Könyvismertetés. Gyakorlati orvostan. írta dr. Kunze C. F. Fordította dr. Rákosi B. — Lapszemle. Húgycsőgörcsről. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1880-diki január 24-kén. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Kőmetszetű tábla Dollinger Gy. tr. czikkéhez. — Közegészségügy és törvényszéki orvostan 1. száma.

Next