Orvosi Hetilap, 1880. április (24. évfolyam, 14-17. szám)

1880-04-04 / 14. szám

_L |8uDAPEST, i860. ELŐFIZETÉSI ÁR rhelyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 14. sz. Április 4, MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilian György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, j-ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatom : Fodor J. tűr. Gyilkosság szénéleg által. A szénéleg kimutatása a besűrített vérben. — Schmidt H. tr. Jelentés Lumniczer S. tnr. és fő­orvos rókus-kórhári sebészeti osztályán [877—79-ben antiseptice kezelt nyílt csonttörésekről. — Ruttkay S. tr. Közlemény Brandt J. tnr. sebészeti kórodájából a kolozsvári kir. egyetemen. (Vége.) — Könyvismertetés. Chirurgie antiseptique principes modes d’application et résultats du panseraent de Lister par le dr. Just Lucas-Champonniére. — Lapszemle. Burkonytömlő a rekesz bemetszésével és borda­csonkolással gyógyítva. Tárcza : Jelentések a magyar orvosi könyvkiadó társulat működéséről 1879-ben. — A budapesti királyi orvosegylet rendes ülése 1880. martius 20-kán. (Vége). — Eresey E. tr. Párisi levelek. XV. Lariboisiére kórház sebészei. Tillaud. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Előfizetést felhívás az Orvosi Hetilap 1880. april—júniusi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Közegészségügy és törvényszéki orvostan 2. száma. Gyilkosság szénéleg által. A szénéleg kimutatása a beszárított vérben. Fodor József ny. r. tanártól. A véletlen némelykor egészen váratlan érdekességü eseteket nyújt a tudományos észlelés számára. Ilyen az, a melyről jelenleg egészen röviden szólni kívánok. Folyó évi február 20-kán Széli Lajos tr., gyomai tiszti orvos úrtól egy csomagban három kicsiny, vérrel telt üvegcsét kaptam a postán. A vér eredetére nézve tisztelt ügyfelem e következőket közölte velem: 1879-ki december 7-kén reggelre Gyomán három egyén — ú. m. T. L., 21 éves, ennek neje J. K., szintén 21 éves, s utóbbinak anyja J. S. 56 éves — ágyukban halva talál­tattak fel. A kicsiny, apró és betapasztott ablaké szoba vaspléh- kályhájában még izzó kőszén tartaimaztatott, míg a kályha vas­csöve a konyhában rongygyal volt betömve. A halál véletlen szerencsétlenség eredményének tartatott; azt hitte mindenki, hogy a kályha csövét talán tudatlanságból dugták be az elhunytak lefekvésük előtt. S miután T. L. hullájának bonczolásánál a szén- éleg-mérgezés, mint halálok, minden kétségen kívül állónak bizonyult be, a bárom hulla el is temettetett. Hosszú idő múlva azonban kiderült, hogy a kályha csövét idegen egyén1) tömte el szántszándékkal. Most mindhárom hullá­nak kiásása és bonczolása elrendeltetett, s február x 7-kén — vagyis 2 hónap és 10 nap múlva — végre is hajtatott. A három üvegcsében a három szerencsétlen áldozat mell- üregéből vett vér tartaimaztatott. Széli Lajos tr. úr azt is írta, hogy ezen vér a Hoppe-Seyler-féle vegyi kémhatást mutatta, s így az már a bonczolásnál egész .határozottsággal szénéleges vér­nek felismertetett. A három üvegcsében foglalt vér vizsgálatom alkalmával (február 20—24-kén) híg, biborpiros, s e mellett meglehetősen bűzös is volt. Spectroscop segélyével vizsgálva mind a három a szénéleg reactiót (ammoniumsulfid-kémhatást) határozottan mutatta. Abban nincs semmi újság', hogy a szénéleg a vér­ben hónapokon keresztül kimutatható marad. Friedberg2) szénéleggel mérgezett nyúlnak a vérét junius 18-tól augustus 8-ig félig zárt üvegben állni hagyta, s ekkor is — noha a vér felette bűzös, rohadó volt — a szénéleg *) Hírlapok értesítése szerint a 4 nap előtt megnősült T. L. elha­gyott kedvese. 2) Die Vergiftung durch Kohlendunst. Berlin, 1866. 45. lap. határozottsággal felismerhető maradt. Eulenberg,1) vala­mint Jäderholm2) szintén hetek és hónapok múlva kimu­tathatták a szénéleget a vérben, kivált ha ez jól eldu­gaszolva tartatott. Sőt Hoppe-Seyler3) üvegcsőbe lefor­rasztott vérben még io esztendő múlva is felismerhette a változatlan szénéleg-haemoglobint spectroscop segé­lyével. Inkább újdonság az, hogy a szénéleg kimutatható maradt, annak daczára, hogy a vér a hullák belsejében maradt, 70 napon keresztül. Nem szabad azonban figyel­men kivül hagyni, hogy ezen hullák télen, fagyos talaj­ban feküdtek. Tekintettel a szénélegnek mennyileges meghatáro­zása felett nemrég közzétett vizsgálataimra,4) érdekesnek tetszett, ezen módszer segélyével meghatározni a szén­élegnek mennyiségét a beküldött vérpróbákban. Ezen vizsgálatra mindegyik vérből 50—50 kem-t. kénsavval megsavanyítottam (a rohadó vér túlságos sok ammoniak- jának megkötésére), s ‘azután melegítés közben levegőt szívattam rajtuk keresztül, a melyet végre palladium- chlorür oldaton vezettem át. Az igen érdekes eredmény a következő volt: 100 kcm. vérben tartalmazott szénéleg mennyisége kitett: T. L. vérében: 4.04 kem-t., J. K. „ • 3-si n J. S. „ : 4.23 „ És így úgy látszik, hogy az öreg asszony, J. S., legtovább állott ellent a szénéleg mérgező hatásának, kevésbé veje, s legkevésbé a fiatal nő. Mindjárt megjegyzem itt, hogy ez a következtetés csakis hozzávetőleges. Még ezután kell kísérletek alapján véglegesen megállapítani: váljon a felvett szénéleg mennyisége párhuzamban álle az állat — illetőleg *) Béri. Kiin. Wochenschrift 1866. 231. lap. 2) Die Ger. Med. Diagnose d. Kohlenoxydvergiftung. Berlin. 1876. 28. lap. 3) Med. ehern. Untersuchungen. II. 1867. 202. lap. 4) L. „OHL.“ 1880-diki 6- és 7-dik szám. 14 T l

Next

/
Thumbnails
Contents