Orvosi Hetilap, 1880. június (24. évfolyam, 23-26. szám)

1880-06-06 / 23. szám

BUDAPEST, 1886. 23. sz.­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György­ könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP, UNIUS 6. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre ip frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr.­ ­'JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Takács E. tr. Gerinczagyi görcsös büdös. (Vége). — Szentkirályi G. Közlemények a kolozsvári tudományegyetem élettani intézetéből. Az emlősszív idegelemeiről. — Könyvismertetés. Elektro-endoscopische Instrumente. Von Josef Leiter. — Lapszemle. Kisérleti adat a hashártyabeli vérömlesztésről. Táricza : Bizottsági tervezet az országos gyermek-menhely tárgyában. — Vegyesek. — Pályázatok. A gerinczagyi görcsös büdös (paralysis spinalis spastica). Takács Endre m. tar­tal. (Vége.) A bántalom elmélete. Minthogy a tüneteiben immár ismert betegséget Charcot, Erb, Berger, Seeligmüller, szben a labor-oldalköteg utak első­ elfajulásával hozzák összefüggésbe, szükséges, hogy ezen utak egész lefutását és élettani működését, s kóros bántalmazottságának tüne­teit röviden emlékünkbe hozzuk , mert csak így leszünk képesek ezen utak és a tárgyalt tüneteknek egymáshoz viszonyát kellő világításba helyezni. Flechsig vizsgálatai1), Türck* 2) kórboncztani észle­letei positív bizonyossággal kimutatták, hogy az oldal­­kötegek hátsó és a mellső kötegek belső része oly ros­tokat tartalmaznak, melyek a nyúltagy laborképű testei­ben és a hídban kereszteződve, az agykocsányok talpá­ban az ellenoldalra térnek, a mellső fokon áthaladnak, s minden megszakítás nélkül a Roland-féle árkot hatá­roló mellső és hátsó központi tekervény idegsejtjeiben végződnek , vagyis helyesebben, e sejtekből indulnak ki, a nevezett utakat — megszakítás nélkül — megfutva, a gerinczagy szürke állománya mellső szarvainak nagy sejtjeibe mélyednek be. Ezért nevezi Flechsig e rostok összletét „közvetlen agykéreg-izomvezetési rendszernek“ (directe corticomusculare Leitungssystem). Deiters, Max Schultze — és Flechsig is — azt mu­tatták ki továbbá, hogy a mellső szarvak nagy sejtjeinek tengely-szalagnyújtványai a gerinczagyi mellső gyök­rostokat, s így végül a környi mozgási idegeket képezik. E rostok gerinczagyi részlete élettani működésének felderítését szintén Schiff kezdte meg, s ő az oldalköte­geknek mozgási, de részben érzési vezetést is tulajdonít. Worpschiloff újabb vizsgálatai alapján az oldalkötegekbe helyezi az agyból jövő akaratlagos, mozgást szabályozó rostokat, ugyan­ide az összrendezést szabályozó, s érzést egyenesen az agyhoz vezető rostokat is. Ugyan­ő az agyi direct mozgási rostoknak, melyek e kötegekben halad­nak le, gátló befolyást is tulajdonít, oly értelemben, hogy a gerinczagyi visszahajlási működés épen e rostok befolyásának uralma alatt áll, s hogy ha e rostok meg­­szakíttatnak, a mondott visszahajlási működés teljes erély­­lyel lép fel. E rostoknak élettani vizsgálata a nyúltagyban lefutás alatt természetszerűen nehezen vihető ki, s a mégis kivitt kísérletek vagy többet, vagy kevesebbet hoztak­, nyilvánosságra, mint mennyi e rostok működése lehetett. Egészben véve mégis áll annyi, hogy a lobrok átmetszése kétoldali mozgási hüdést okoz. Tovább az élettani kísérletekből következtetni nem lehet. A még hiányzó, lehető tüneteket, melyek e kötegek működésére mutatnak, a kórtanban kell keresnünk. Már fenntebb említem, hogy Schulz és Hallopeau idevágó eseteiben, hol mindazon tünetek megvoltak, melyeket leírtunk (akaratlagos hüdés, izommerevség, görcscsel és fokozott visszahajlással), a nyúltagyi lobrok a dagok nyomása alatt vezetésképtelenek lettek. Ez észleletekből tehát nagy valószínűséggel fel­vehetjük, hogy a lobrokban az akaratlagos mozgást szabályozó és a gerinczagyi visszahajlást korlátozó azon rostok haladnak, melyeket Woroschiloff a gerinczagyi oldalkötegekben talált. Ezzel — mint láttuk — a boncztani ismeretek is megegyeznek. Az agykocsányok talpának átmetszése — (a fekete állományig) — düdést okoz az ellenoldali testfélen. Hogy ekkor görcsök, vagy a visszahajlás fokozódása beálla­­nak-e ? e kérdésre az élettan eddig nem felelt. Az álla­toknál fellépett kényszermozgásokat feleletül alig fo- *) Flechsig. „Über Systemerkrankungen im RM.“ Archiv für Heilk. XVIII., 1. XIX. 2) Türck. „Beobachtungen über das Leitngsuvermögen des m. Rück.“ 1855.

Next