Orvosi Hetilap, 1880. június (24. évfolyam, 23-26. szám)

1880-06-06 / 23. szám

p UDAPEST, i88o. 23. sz. f UNIUS 6. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre io frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilian Györgj' könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. j'ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Takács E. tr. Gerinczagyi görcsös hüdés. (Vége). — Szentkirályi G. Közlemények a kolozsvári tudományegyetem élettani intézetéből. Az emlősszív idegelemeiről. — Könyvismertetés. Elektro-endoscopische Instrumente. Von Josef Leiter. — Lapszemle. Kisérleti adat a hashártyabeli vérömlesztésről. Tákcza : Bizottsági tervezet az országos gyermek-menhely tárgyában. — Vegyesek. — Pályázatok. A gerinczagyi görcsös hüdés (paralysis spinalis spastica). Takács Endre m. tnr-tól. (Vége.) A bántalom elmélete. Minthogy a tüneteiben immár ismert betegséget Charcot, Erb, Berger, Seeligmüller, stben a lobor-oldalköteg utak elsőd elfajulásával hozzák összefüggésbe, szükséges, hogy ezen utak egész lefutását és élettani működését, s kóros bántalmazottságának tüne­teit röviden emlékünkbe hozzuk ; mert csak így leszünk képesek ezen utak és a tárgyalt tüneteknek egymáshoz viszonyát kellő világításba helyezni. Flechsig vizsgálatai1), Türck* 2) kórboncztani észle­letei positiv bizonyossággal kimutatták, hogy az oldal- kötegek hátsó és a mellső kötegek belső része oly ros­tokat tartalmaznak, melyek a nyúltagy loborképü testei­ben és a hídban kereszteződve, az agykocsányok talpá­ban az ellenoldalra térnek, a mellső tokon áthaladnak, s minden megszakítás nélkül a Roland-féle árkot hatá­roló mellső és hátsó központi tekervény idegsejtjeiben végződnek ; vagyis helyesebben, e sejtekből indúlnak ki, a nevezett utakat — megszakítás nélkül — megfutva, a gerinczagy szürke állománya mellső szarvainak nagy sejtjeibe mélyednek be. Ezért nevezi Flechsig e rostok összletét „közvetlen agykéreg-izomvezetési rendszernek“ (directe corticomusculäre Leitungssystem). Deiters, Max Schultze — és Flechsig is — azt mu­tatták ki továbbá, hogy a mellső szarvak nagy sejtjeinek tengely-szalagnyújtványai a gerinczagyi mellső gyök­rostokat, s így végül a környi mozgási idegeket képezik. E rostok gerinczagyi részlete élettani működésének felderítését szintén Schiff kezdte meg, s ő az oldalköte­*) Flechsig. „Über Systemerkrankungen im RM.“ Archiv für Heilk. XVIII., 1. XIX. 2) Türck. „Beobachtungen über das Leitngsuvermögen des m. Rück.“ 1855. geknek mozgási, de részben érzési vezetést is tulajdonít. Woroschiloff újabb vizsgálatai alapján az oldalkötegekbe helyezi az agyból jövő akaratlagos, mozgást szabályozó rostokat, ugyan ide az összrendezést szabályozó, s érzést egyenesen az agyhoz vezető rostokat is. Ugyan ő az agyi direct mozgási rostoknak, melyek e kötegekben halad­nak le, gátló befolyást is tulajdonít, oly értelemben, hogy a gerinczagyi visszahajlási működés épen e rostok befolyásának uralma alatt áll, s hogy ha e rostok meg- szakíttatnak, a mondott visszahajlási működés teljes erély- lyel lép fel. E rostoknak élettani vizsgálata a nyúltagyban lefutás alatt természetszerűen nehezen vihető ki, s a mégis kivitt kísérletek vagy többet, vagy kevesebbet hoztak., nyilvánosságra, mint mennyi e rostok működése lehetett. Egészben véve mégis áll annyi, hogy a lobrok átmetszése kétoldali mozgási hüdést okoz. Tovább az élettani kísérletekből következtetni nem lehet. A még hiányzó, lehető tüneteket, melyek e kötegek működésére mutatnak, a kortanban kell keresnünk. Már fenntebb említém, hogy Schulz és Hallopeau idevágó eseteiben, hol mindazon tünetek megvoltak, melyeket leírtunk (akaratlagos hüdés, izommerevség, görcscsel és fokozott visszahajlással), a nyúltagyi lobrok a dagok nyomása alatt vezetésképtelenek lettek. Ez észleletekből tehát nagy valószínűséggel fel vehetjük, hogy a lobrokban az akaratlagos mozgást szabályozó és a gerinczagyi visszahajlást korlátozó azon rostok haladnak, melyeket Woroschiloff a gerinczagyi oldalkötegekben talált. Ezzel — mint láttuk — a boncztani ismeretek is megegyeznek. Az agykocsányok talpának átmetszése — (a fekete állományig) — hüdést okoz az ellenoldali testfélen. Hogy ekkor görcsök, vagy a visszahajlás fokozódása beálla- nak-e ? e kérdésre az élettan eddig nem felelt. Az álla­toknál fellépett kényszermozgásokat feleletül alig fo-

Next

/
Thumbnails
Contents