Orvosi Hetilap, 1880. szeptember (24. évfolyam, 36-39. szám)
1880-09-05 / 36. szám
BUDAPEST, 1886. 36. sz. p Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP SEPTEMBER 5- ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Neupauer J. tr. A tüdővészről. (Vége.) — Illés Zs. tr. Casuisticus közlemények. — Könyvismertetés. Klinische Vorträge über Frauenkrankheiten von J. Matthews Duncant. — Lapszemle. Idegkimetszés. Tárcza: A magyar orvosok és természetvizsgálók XXI-dik vándorgyűlésének további lefolyása. — Portik O. tr. A német orvosok és természetvizsgálók 52. vándorgyűléséből. Gynaecologiai és paediatriai szakosztály. — Tátrafüred, augustus végén. — Rózsahegyi A. tr. Úti levelek. IV. a. München, 1880. julius 23-dika. — Vegyesek. — Igazitás. — Pályázatok. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A tüdővészről. Neupauer János tr-tól. Budapesten. (Vége). Mindezek követelik, hogy a légvételek mélyebbek, s a vérkeringés szabadabb és gyorsabb legyen. Utóbbiak tehát ellenkező állapotot mutatnak, mint azt sötétben tartózkodóknál észleltük. Itt említek egy tapasztalati észleletet, mely a napfénynek testre való direct behatása mellett szólani látszik. Phthisius betegeknél nem ritkán észleltem, hogy arczukat, némelykor kezüket is mind teltségi, mind pedig színezeti tekintetben aránytalanul jobb állapotban találtam, mint testük azon részeit, melyek ruhától fedve lenni szoktak. Betegek, kiknek arczárói testük nagyfokú elsoványodására nem következtethettem, megleptek testük feltűnő megfogyatkozásával. Az általános szövetmegfogyásnak ezen helyi körülírt kivételét nem tudom másnak, mint a napfény és levegő direct behatásának tulajdonítani, amennyiben a helyi viszonyok ennek megfelelni látszanak. A napfény indirect behatását legújabban Vogt Adolf tanulmányozta, s ennek befolyását különösen lakásainkra egészségi tekintetben adatokkal tüntette fel. Szerinte napsugaraknak ki nem tett lakásokban — különben egyenlő körülmények között — a halálozás mintegy négyszerre nagyobb. Talán ilyen tapasztalatnak köszöni a keleten dívó közmonda keletkezését, mely szerint azon hajlékba, hová a nap nem süt, az orvos jár. A napfénynek indirect hatása főleg abban fog nyilvánulni, hogy általa a házak falai gyorsabban és teljesebben száríttatnak ki. Ismeretes, hogy a kő- és téglafalak, jó vakolat mellett igen likacsosak. Száraz állapotban, midőn a likacsok vízzel betöltve nincsenek, úgy sűrítik a gőzöket, mint ezt a platinszivacsról tudjuk. Ezen sűrítés maga is már tisztítja a szoba többi levegőjét, de azáltal, hogy a gázcserét falon át növeli, még inkább elősegíti azt. Száraz falak tehát főszerepet játszanak a szobalevegő tisztításának folyamatában. Nedves falak ellenben megakasztják a gázcserét és evvel a légtisztítást. Száraz falakon továbbá gombacsirok alig, vagy épen nem tenyészhetnek , holott nedves falak igen jó talajt nyújtanak a gombacsiroknak. Ezekből kitűnik, hogy sötét, nedves lakásokban főleg a rosz levegő az, mely a testre károsan behat és pedig oly módon, mint ezt fenntebb jeleztem volt. Hozzá csatlakozik még azon körülmény, hogy az anyagcserének azon fokozódása elmarad, melyet a direct napfény ingere előidéz. A görvély fellépését elősegítő factorokhoz még oly foglalkozást is kell számítani, melynek következtében hosszabb ideig tartó oly vérkeringési zavarok állnak elő, melyekkel vérpangás jár a hajszáledényekben. Összefoglalva az eddig felhozottakat, látjuk, hogy a czélszerűtlen eledel, rosz levegő, sötét nedves lakás, helytelen foglalkozás mind megannyian egyenként, de még inkább összesen, bár mindenik más úton, de végtére is egy eredményhez vezetnek, t. i. zavart táplálkozáshoz és aránylag lassú vérkeringéshez, hajszáledényekben pangással. Ha ezen állapot hosszabb ideig fennállott, mint ez a felhozott körülmények közt rendesen lenni szokott, akkor a hajszáledények a fehér vérsejtek kivándorlását nagyobb mértékben fogják lehetővé tenni ; egyrészt mert nagyobb vértömeg aránylag lassan mozog bennük, de főleg mert falaik kitágítvák és táplálkozásukban kárt szenvedtek. Ily állapotban már oly csekély lobingerek, melyekre ép hajszáledényeknél a sejtkivándorlás még elmarad, tetemes fehérvérsejtkivándorlást fognak megindítani. A beható lobingerek csekély intensitása hozza magával, hogy a betegeket nem késztetik azokat kerülni. 36