Orvosi Hetilap, 1880. szeptember (24. évfolyam, 36-39. szám)

1880-09-05 / 36. szám

p UDAPEST, l88o. 36. sz. p EPTEMBER 5­ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilian György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. j'ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Neupauer J. tr. A tüdővészről. (Vége.) — Illés Zs. tr. Casuisticus közlemények. — Könyvismertetés. Klinische Vorträge über Frauen­krankheiten von J. Matthews Duncant. — Lapszemle. Ideg-kimetszés. TArcza: A magyar orvosok és természetvizsgálók XXI-dik vándorgyűlésének további lefolyása. — Pertik O. tr. A német orvosok és természet­vizsgálók 52. vándorgyűléséből. Gynaecologiai és paediatriai szakosztály. — Tátrafüred, augustus végén. — Rózsahegyi A. tr. Úti levelek. IV. a. München, 1880. julius 23-dika. — Vegyesek. — Igazitás. — Pályázatok. A tüdővészről. Neupauer János tr-tól. Budapesten. (Vége). Mindezek követelik, hogy a légvételek mélyebbek, s a vérkeringés szabadabb és gyorsabb legyen. Utóbbiak tehát ellenkező állapotot mutatnak, mint azt sötétben tartózkodóknál észleltük. Itt említek egy tapasztalati észleletet, mely a nap­fénynek testre való direct behatása mellett szólani látszik. Phthisicus betegeknél nem ritkán észleltem, hogy arczukat, némelykor kezüket is mind teltségi, mind pedig színezeti tekintetben aránytalanul jobb álla­potban találtam, mini testük azon részeit, melyek ruhától fedve lemi szoktak. Betegek, kiknek arczárói testük nagyfokú elsoványodására nem következtethettem, meg­leptek testük feltűnő megfogyatkozásával. Az általános szövet-megfogyásnak ezen helyi körül­írt kivételét nem tudom másnak, mint a napfény és levegő direct behatásának tulajdonítani, a mennyiben a helyi viszonyok ennek megfelelni látszanak. A napfény indirect behatását legújabban Vogt Adolf tanulmányozta, s ennek befolyását különösen lakásainkra egészségi tekintetben adatokkal tüntette fel. Szerinte napsugaraknak ki nem tett lakásokban — külön­ben egyenlő körülmények között — a halálozás mintegy négyszerié nagyobb. Talán ilyen tapasztalatnak köszöni a keleten dívó közmonda keletkezését, mely szerint azon hajlékba, hová a nap nem süt, az orvos jár. A napfénynek indirect hatása főleg abban fog nyilvánúlni, hogy általa a házak falai gyorsabban és teljesebben száríttatnak ki. Ismeretes, hogy a kő- és téglafalak, jó vakolat mellett igen likacsosak. Száraz állapotban, midőn a likacsok vízzel betöltve nincsenek, úgy sürítik a gőzöket, mint ezt a platinszivacsról tudjuk. Ezen sűrítés maga is már tisztítja a szoba többi levegőjét, de azáltal, hogy a gázcserét falon át növeli, még inkább elősegíti azt. Száraz falak tehát főszerepet játszanak a szobalevegő tisztításának folyamatában. Nedves falak ellenben meg akasztják a gázcserét és evvel a légtisztítást. Száraz falakon továbbá gombacsirok alig, vagy épen nem tenyészhetnek ; holott nedves falak igen jó talajt nyújtanak a gombacsiroknak. Ezekből kitűnik, hogy sötét, nedves lakásokban főleg a rósz levegő az, mely a testre károsan behat és pedig oly módon, mint ezt fenntebb jeleztem volt. Hozzá csatlakozik még azon körülmény, hogy az anyagcserének azon fokozódása elmarad, melyet a direct napfény ingere előidéz. A görvély féllépését elősegítő factorokhoz még oly foglalkozást is kell számítani, melynek következtében hosszabb ideig tartó oly vérkeringési zavarok állnak elő, melyekkel vérpangás jár a hajszáledényekben. Összefoglalva az eddig felhozattakat, látjuk, hogy a czélszerütlen eledel, rósz levegő, sötét nedves lakás, helytelen foglalkozás mind megannyian egyenkint, de még inkább összesen, bár mindenik más úton, de vég­tére is egy eredményhez vezetnek, t. i. zavart táplál­kozáshoz és aránylag lassú vérkeringéshez, hajszáledé­nyekben pangással. Ha ezen állapot hosszabb ideig fennállott, mint ez a felhozott körülmények közt rendesen lenni szokott, akkor a hajszáledények a fehér vérsejtek kivándorlását nagyobb mértékben fogják lehetővé tenni ; egyrészt mert nagyobb vértömeg aránylag lassan mozog bennük, de főleg mert falaik kitágítvák és táplálkozásukban kárt szenvedtek. Ily állapotban már oly csekély lobing^rek, melyekre ép hajszáledényeknél a sejtkivándorlás még elmarad, tetemes fehér-vérsejtkivándorlást fognak megindítani. A beható lobingerek csekély intensitása hozza magával, hogy a betegeket nem késztetik azokat kerülni, 36

Next

/
Thumbnails
Contents