Orvosi Hetilap, 1880. október (24. évfolyam, 40-44. szám)

1880-10-03 / 40. szám

915 916 — Busch szerint a cresotinsav, s sója, a cresotinsavas natrium ép oly lázellenes szer, mint a chinin, vagy salicylsav ; ez utóbbi felett azonban azon előnynyel bír, hogy nélkülözi a salicylsav után fellépő kellemetlen melléktüneteket. Szerinte az esetek nagyobb részénél néhány órára a szer adagolása után fülzúgás, ritkán múlandó süketség állott be; néhány esetben egy, vagy több óra lefolyása után bő izzadás lépett fel, azonban ez legtöbb betegnél hiányzott, s épen e tekintetben van feltűnő különbség a salicyl- és cresotinsav között. Jellemző továbbá Busch szerint a cresotinsavas nátriumra, hogy a hőfok rögtön sülyed, s épen ezáltal különbözik a chinintől, melynek a szervezetbe bekebelezése után a hő csak fokozatosan száll alá. A cresotinsavas nátrium hasz­nálata után a hőmérsékkel együtt egyidejűleg az érlöké­sek száma is kevesbedett. Émelygést, hányást és gyomor­hurutot e szer nem idézett elő. Ennyi Busch észleleteinek a lényege. Az „Orvosi Hetilap“ 1876. évi folyamának 46. számában a „Vegyesek“ rovatában a cresotinsavról, s sójáról egyebek közt következő olvasható : Hogy a cresotinsav és sójának hatása igen közel áll a salicylsav hatásához, azon semmi meglepő sincs, mert mindannyian a rokon benzolgyökből (C6H6) egy, vagy több könenynek más gyökök helyettesítése által származó vegyületek ; így míg a salicylsavnál a benzol egy könenye OH, a másik pedig CO.OH által helyette­­síttetik, ezenfelül a cresotinsavnál harmadik köneny helyét CHS foglalja el. Ekként, mint a fenntebbi leveze­tésből (1—6-ig) kitűnik, a salicylsav a cresotinsavtól csak abban különbözik, hogy methylgyök (CH3) nincs benne. Váljon ezen methylgyök a cresotinsavat hatásosabbá teszi-e a salicylsavnál, nem igenelhető, mert lázaknál a hőmérsék leküzdésére csak akkora adagok kellenek, mint a salicylsavból, s minthogy a methylgyök magát közönyösen látszik viselni, a cresylsavnak nem igen lehet egyelőre valami fényes jövőt jósolni. Erre azonban csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a methylgyökkeli többlet nem lehet épen közönyös. Változtassuk át például a mercurivegyületek egyik tagját, a higanyhalyagot (HgCl2) mercurovegyületté p. o. higany­­halvacscsá (Hg2Cl2), csak egy higanyparánnyal vettünk többet, s már­is a leghevesebb fémmérgek egyikét sokkal szelídebb vegyületté alakítottuk át, mi­közben a parányok vonzereje is megváltozott a hatással együtt. Hogy a cresotinsavas nátriumban a methylgyök egészen közönyös lenne, ezt nem állíthatni. Egészen mások lehetnek itt a viszonyok az egyes parányok vonzereje között, mint a salicylsav, vagy salicylsavas nátriumnál. Azonban e két szernél a most említett viszonyok tudtom­mal még tanulmányozva eddigelé nincsenek. Megemlítem végül, hogy Kolbe Busch-sal megegyezőleg úgy a cresotin­, mint a salicylsavnak antiseptikus hatást is tulaj­donít. Szerintük különösen a nátriumsók a bacteriumok kifejlődését sokkal inkább megakadályoznák, mint a carbolsav. Korányi t­r. úr előadásai alkalmával még 1876. évi december havában tett említést a cresotinsavas nátriumról, mint lázellenes szerről azonban, a fél év berekesztése miatt e szerrel nem kezdhettük meg kísér­leteinket. 1877. január havában tettük vele az első kísér­letet hasi hagymáznál. Ezt követte még mártius végéig hat pontosan észlelt eset. E néhány eset, igaz, hogy nem döntő, de minden esetre tájékozást enged a cresotinsavas natrium hatásának megítélésében. Ezenkívül adagoltuk még tüdőlábnál, tüdővészeseknél és izomláknál. E néhány, általam minden oldalról tüzetesen észlelt eset leírása előtt előrebocsátom észleleteim végered­ményét. Ugyanis 1) A cresotinsavas natrium a fenntebbi adagokban a hőfokot mindig leszállította, a legkisebb leesés C 1-2°, a legnagyobb pedig C 4.5 °. 2) A hőleesés a szer beadása után 1­­/a — 1 óra múlva állott be, s e fokon maradt 8—12, egész 16 óráig is. 3) A cresotinsavas natrium úgy az anyagforgalmat mint a hőtermelést és hőkisugárzást csökkenti. 4) A cresotinsavas nátrium az érlökések és légzési mozgások viszonyaira lényegesebb befolyással nem bír. 5) Az első por bevétele után 8—10 perc­c­el izzad­­sággyöngyök jelentkeztek először a homlokon, azután a mellen és hónaljürben ; innen csakhamar elterjedt az izzadság az egész testre és tartott két-három, vagy több órán át. 6) Fülzúgás és fej felé vértolódás nem észleltetett. 7) Fejfájás, szenvtelenség és tévengés rendesen alább­­hagytak. 8) Az egymásután 9—10-szer történt adagolás da­czára, melyek egymásután való napokon történtek, tehát a folytonos cresotinsavas natrium-hatás mellett semmi kellemetlen melléktünet sem észleltetett. 9) A cresotinsavas natrium folytonos adagolása mellett sikerült typhus exanthematicus esetében a hőt állandóan 39 fokon, vagy azon alul tartani. 10) A cresotinsavas natrium a hagymáz lefolyását megrövidíteni látszik. 11) A cresotinsavas natrium antiseptikus hatással is bír ; azonban a typhosus betegek vérében keringő bacteriumokra befolyással nincsen, miután ezek még többszöri adagolás után is fel voltak találhatók. Ezen észlelési eredmények előzetes felemlítése után közvetlenül óhajtok az általam észlelt hat hagymázas eset közül egyet tüzetesebben közleni, s a többiek felsoro­lásával tisztelt kartársaimat fárasztani nincs szándékom; annyival is inkább nem, mert azok semmi különösen emlí­tésre méltó mozzanatot fel nem tüntettek, s mert ez esetekről Takács Endre tr. tanársegéd által a m. kir. orvosegyletben tartott előadás kivonatosan a helybeli „Medic. chir. Pressében“ megjelent. A többi 5 esetben is tüzetesen történtek a vizsgálatok úgy a hőre, a vizeletnek hugyanyra titk­rozására, mint a thermoelec­­tricus mérésekre nézve. Az eset következő: Hikó Zsuzsánna, 15 éves, napszámosné, a korodára febr. 27-kén vétetett fel. A beteg által közölt kórelőzményi adatok közül kiemelendő, miszerint jelen baja felléptéig folyton egész­séges volt. A felvételt megelőző 5—6 napon át azonban általá­ban általános levertség fogta el, mihez koronkint fejfájás, borzon­gás, étvágytalanság, majd hasmenés csatlakozott. A beteg felvételekor, tehát körülbelől a betegség 5-ik nap­ .

Next