Orvosi Hetilap, 1881. március (25. évfolyam, 10-13. szám)

1881-03-06 / 10. szám

j^UDAPEST, l88l. 10. SZ. Martius Ó. EL­ŐFIZETÉSI ÁR : h­e -­y­e­n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ■JToni s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Kétli K. tnr. Az idült ólommérgezésről. (Vége). — Goth M. tr. A testsúly ingadozásairól a terhesség alatt és a gyermekágyban. — Ossikovszky J. tnr. A heveny sárga májsorvadás azonos a phosphor-mérgezéssel. (Folyt.) — Könyvismertetés. De l’intervention chirurgicale dans Tobstruction intestinale. J. J. Peyrot. — Lapszemle. A sérvek gyökeres műtéte által elért eredményekről. — A veleszületett csip­­izületi ficzamok kezelése új készülékkel. — A bélcsonkolásról. — A végbéliszám kezelése szorallal bőr alá fecskendésekkel. Tárcza : Meghívás a m. orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlésére. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1881. február 26-dikán. Kétli K. t­r. a féloldali haladó arcz-sorvadás esetéről. Iszlay J. tr. a fog át- és visszaültetéséről. — A veres kereszt. — Vegyesek. — Pályázatok. Az idült ólommérgezésről két eset bemutatásával. Közli Kétli Károly tr., közkórházi oszt. főorvos és egyetemi rk. tanár,­­ (Vége). Igen érdekesek az elméletek és fontosak azon kísér­leti eljárások, melyeknek czélja az ólom hatását az orga­­nismusra tanulmányozni és kideríteni. Henle szerint az ólom izgatólag hat az izomrostokra, főleg a sima izomrostokra. Ha tehát a vérbe bizonyos mennyiségben ólom jutott, ez lassan kint kifejti izgató hatását a belek és a húgyhólyag finom ürereire, melyek árterükben megvékonyodnak, s ezáltal nagyobbodik a vérnyomás az aortarendszerben, minek kifolyása volna azután a rohamok alatti kemény ütérlökés. Ugyancsak a finom üterek erősebb összehúzódása vérszegénységet okoz a szervekben és izmokban, mely ha elég hosszan tart, bizonyos működési és táplálkozási zavarokat eredményez, így állna be az ólomcad­exia, az izombénulás és sorva­dás, továbbá az agytáplálkozás csökkenésével az agy­tünetek. Az ólom izgató hatásából a bél és húgyhólyag sima izomrostjaira vésték a kolikát és a vizelet nehézsége­­ket magyarázhatni. Azon körülményt pedig, hogy az ólom előszeretettel támad meg bizonyos izomcsoportokat és egyes izmokat, az illető izmok edényhálózatának sajátsá­gából hitték következtetni. Az ólommérgezés okozta tünetek rohamok alakjában felléptét Hermann akként magyarázta, hogy időnkint az ólomkivitel a vizelet által csökkenvén, az a szervezetben felhalmozódik, s ekkor beáll hatása. Ezen elősorolt elméletek azonban már nagyobbrészt meg vannak c­áfolva, így ma már átalában el van fogadva, hogy az ólom a vérben csak mint ólomalbumm­al van jelen, s így nem lehet neki ott többé adstringáló hatást az izmokra tulajdonítani. Továbbá az ólomnak a vizelettel kiválasztásáról az eddigi megfigyelések még nem oly tökéletesek, hogy azokból az időszakonkint fellépő roha-­­ mókát magyarázni lehetne, annál kevésbé, mert kolikák­­ néha évek múltán is felléphetnek oly egyéneknél, kik­­ előrement betegségeik miatt az ólom befolyása alól telje­sen kivonták magukat. Traube és utána többen azon hitben voltak, hogy a kemény ütérlökés nem csupán a kolikarohamok alatt, hanem azok után is fennmarad mindaddig, míg az ólom­hatás a szervezetben fenntartja magát. Tanquerel, Naunyn, Riegel és saját tapasztalataim azonban ezen felvét­ellen szólanak, s ellene látszik szólani még azon körülmény is, hogy idült ólommérgezésnél soha sem látunk bal szív­­hypertrophiát fejlődni, már pedig ha a vérnyomás, —­minek kifolyása a kemény ütérlökés, — hónapokon át megnagyobbodott volna az aorta-rendszerben, alig képzel­hető, hogy ez visszahatással ne lenne a balszív izomere­jére. Bemutatott eseteim egyikénél csupán a kolikaroham alatt volt kemény ütérlökés érezhető, azután nem, mint ezt ma is kimutatni lehet. A másik betegnél pedig, az érlökés eddig mindig rendes maradt. Az ólom hatásának magyarázatára igen sok fényt vetnek Harnack idevágó vizsgálatai, ki kísérleteinél oly ólomkészítményt használt, mely helybeli hatást a­ kísérleti helyekre nem fejtett ki, s ez az eczetsavas ólomtriathyl. Szerinte az ólom a harántcsikolt izmokra eleinte kimerí­­tőleg, később teljesen bénítólag hat. Továbbá az ólom a központi idegrendszer bizonyos részeire izgatólag hat, s kutyáknál ezáltal a tacticus mozgások, később remegés, rángások és convulsiók fejlődnek. Az ólom a bélfalakban fekvő mozgató idegkészülékeket izgatván, ezáltal erősebb ■ peristaltikus bélmozgást, kolikát, a hasfalak érzékenységét és az állatoknál rendesen hasmenést idéz elő. A légzés és vérkeringés nem igen alteráltatik. Ezen leletek alapján Harnack az embernél mutatkozó ólommérgezési tüneteket a következőleg magyarázza: A kolika a bél dúczsejteinek izgatásából támad, s embernél azért áll be székrekedés, mert a belek görcsös összehúzó-­­­dása túlnyomó, s ez akadályozza a bélsár tovavitelét, míg állatoknál ellenkezőleg a megnagyobbak­ peristalti-

Next