Orvosi Hetilap, 1881. március (25. évfolyam, 10-13. szám)

1881-03-06 / 10. szám

j^UDAPEST, l88l. 10. SZ. Martius Ó. EI-ŐFIZETÉSI ÁR : h e y b e n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények é3 fizetések bérmentesí- tendok. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-ntcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ■JToni s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Kétli K. tnr. Az idült ólommérgezésről. (Vége). — G6*h M. tr. A testsúly ingadozásairól a terhesség alatt és a gyermekágyban. — Ossikovszky J. tnr. A heveny sárga májsorvadás azonos a phosphor-mérgezéssel. (Folyt.) — Könyvismertetés. De l’intervention chirurgicale dans Tobstruction intestinale. J. J. Peyrot. — Lapszemle. A sérvek gyökeres műtété által elért eredményekről. — A veleszületett csip- izületi ficzamok kezelése új készülékkel. — A bélcsonkolásról. — A végbéliszam kezelése szorallal bőr alá fecskendésekkel. Tárcza : Meghívás a m. orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlésére. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1881. február 26-dikán. Kétli K. tnr. a féloldali haladó arcz-sorvadás esetéről. Iszlay J. tr. a fog át- és visszaültetéséről. — A veres kereszt. — Vegyesek. — Pályázatok. Az idült ólommérgezésről két eset bemutatásával. Közli Kétli Károly tr., közkórházi oszt. főorvos és egyetemi rk. tanár, j (Vége). Igen érdekesek az elméletek és fontosak azon kísér­leti eljárások, melyeknek czélja az ólom hatását az orga- nismusra tanulmányozni és kideriteni. Henle szerint az ólom izgatólag hat az izomrostokra, főleg a sima izomrostokra. Ha tehát a vérbe bizonyos mennyiségben ólom jutott, ez lassankint kifejti izgató hatását a belek és a húgyhólyag finom ütereire, melyek ürterükben megvékonyodnak, s ezáltal nagyobbodik a vérnyomás az aortarendszerben, minek kifolyása volna azután a rohamok alatti kemény ütérlökés. Ugyancsak a finom üterek erősebb összehúzódása vérszegénységet okoz a szervekben és izmokban, mely ha elég hosszan tart, bizonyos működési és táplálkozási zavarokat eredményez, így állna be az ólomcachexia, az izombénulás és sorva­dás, továbbá az agytáplálkozás csökkenésével az agy­tünetek. Az ólom izgató hatásából a bél és húgyhólyag sima izomrostjaira vélték a kolikát és a vizeletnehézsége, két magyarázhatni. Azon körülményt pedig, hogy az ólom előszeretettel támad meg bizonyos izomcsoportokat és egyes izmokat, az illető izmok edényhálózatának sajátsá­gából hitték következtetni. Az ólommérgezés okozta tünetek rohamok alakjában felléptét Hermann akként magyarázta, hogy időnkint az ólomkivitel a vizelet által csökkenvén, az a szervezetben felhalmozódik, s ekkor beáll hatása. Ezen elősorolt elméletek azonban már nagyobbrészt meg vannak czáfolva. így ma már átalában el van fogadva, hogy az ólom a vérben csak mint ólomalbuminat van jelen, s így nem lehet neki ott többé adstringáló hatást az izmokra tulajdonítani. Továbbá az ólomnak a vizelettel kiválasztásáról az eddigi megfigyelések még nem oly tökéletesek, hogy azokból az időszakonkint fellépő roha- ; mókát magyarázni lehetne, annál kevésbé, mert kolikák j néha évek múltán is felléphetnek oly egyéneknél, kik j előrement betegségeik miatt az ólom befolyása alól telje­sen kivonták magukat. Traube és utána többen azon hitben voltak, hogy a kemény ütérlökés nem csupán a kolikarohamok alatt, hanem azok után is fennmarad mindaddig, míg az ólom­hatás a szervezetben fenntartja magát. Tanquerel, Naunyn, Riegel és saját tapasztalataim azonban ezen felvét ellen szólanak, s ellene látszik szólani még azon körülmény is, hogy idült ólommérgezésnél soha sem látunk bal szív- hypertrophiát fejlődni, már pedig ha a vérnyomás, — minek kifolyása a kemény ütérlökés, — hónapokon át megnagyobbodott volna az aorta-rendszerben, alig képzel­hető, hogy ez visszahatással ne lenne a balszív izomere­jére. Bemutatott eseteim egyikénél csupán a kolikaroham alatt volt kemény ütérlökés érezhető, azután nem, mint ezt ma is kimutatni lehet. A másik betegnél pedig, az érlökés eddig mindig rendes maradt. Az ólom hatásának magyarázatára igen sok fényt vetnek Harnack idevágó vizsgálatai, ki kísérleteinél oly ólomkészítményt használt, mely helybeli hatást a_kísérleti helyekre nem fejtett ki, s ez az eczetsavas ólomtriathyl. Szerinte az ólom a harántcsikolt izmokra eleinte kimerí- tőleg, később teljesen bénítólag hat. Továbbá az ólom a központi idegrendszer bizonyos részeire izgatólag hat, s kutyáknál ezáltal atacticus mozgások, később remegés, rángások és convulsiók fejlődnek. Az ólom a bélfalakban fekvő mozgató idegkészülékeket izgatván, ezáltal erősebb ■ peristaltikus bélmozgást, kolikát, a hasfalak érzékenységét és az állatoknál rendesen hasmenést idéz elő. A légzés és vérkeringés nem igen alteráltatik. Ezen leletek alapján Harnack az embernél mutatkozó ólommérgezési tüneteket a következőleg magyarázza: A kolika a bél dúczsejteinek izgatásából támad, s embernél azért áll be székrekedés, mert a belek görcsös összehuzó- I dása túlnyomó, s ez akadályozza a bélsár tovavitelét; míg állatoknál ellenkezőleg a megnagyobbúlt peristalti-

Next

/
Thumbnails
Contents