Orvosi Hetilap, 1881. május (25. évfolyam, 18-22. szám)

1881-05-01 / 18. szám

p UDAPEST, l88l. JA AJUS ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Konrád M. tnr. A méhkörüli vérsérvről. — Navratil I. tr. Sebészeti adatok. (Folyt.) — Hasenfeld M. tr. A víz belső használatának élettani hatásáéról. — Tóth L. tr. Közlemény a budapesti gyógyszertani intézetből. „Grimault et Cie. cigarettes indiennes au cannabis indica.w (Vége.) — Könyvismertetés. Die Nebenwirkungen der Arzneimittel. Von Dr. L. Lewin. — Lapszemle. Casuistikus adatok a bélen végzett műtétekhez. — Birálati adatok a hökhurut kezeléséhez. — Genyképződés a dobüregben és garatmögötti tályog. Tárcza: Rupp N. János. — A budpesti kir. orvosegylet rendes ülése 1881. april 23-kán. — Vegyesek. — Pályázatok. A méhkörüli vérsérvről. Konrád Márk tr., igazgató-tanártól Nagyváradon. Méhköriili vérsérvnek (haeniatocele periuterina) — mint ismeretes — a méh körül keletkezett vérömleny azon nemét szoktuk nevezni, mely daganatképzödéssel jár, s a szerint, amint a daganat a méh előtt, vagy a méh megett képződik, a vérsérv méhmögötti, vagy méhelötti. A daganat helybelisítésén kívül még igen fontos ennek viszonya a hashártyához; ugyanis a hashártyán belőli vérzések képe­zik a hashártyán belöli vérsérvet (haeniatocele intraperito- nealis), a hashártyán kívüli vérzések pedig a hashártyán kívüli vérsérvet (haeniatocele extraperitonealis, vagy haema- toma per inter in um). A hashártyán belöli méhmögötti vérsérv (haematocele retrouterina intraperitonealis) az utolsó évtizedekben, amióta ezt Nélaton először 1851-ben írta le tüzetesen, oly gyakran képezte már a megfigyelés tárgyát, épen úgy a betegágyon, valamint a bonczasztalon, hogy ennek léte­zéséhez nem fér többé kétely. Nem így van ez azonban a hashártyán kívüli vér­sérvvel, mely ritkán fordul elő a betegágyon is, s még ritkábban a bonczasztalon. Ennek existentiáját, még ma is kétségbe vonják némelyek, nem kisebb tekintélyre hivatkozva, mint Virchovo-ra; azonban napról napra szaporodik az ily esetek száma, s különösen Ott1) és Kuhn2) által közölt esetek kétségkívülivé teszik ezen kór­alakot, s én is azon szerencsés helyzetben vagyok, általam észlelt nehány ily esetet nyilvánosságra hozni, s ezen kórbonczi készítmény általam az életben felismert és a bonczolás által igazolt hashártyánkivüli haematocele maradványa, mely hivatva?, van Ott és Kuhn esetei mellett mint 4-djk eset szerepelni, ahol az extraperitone­alis haematocelet a^bonczolás is igazolta. Ha ezen készít­') Die periuterinen und tetrovaginalen Blutergüsse. Tübingen. 1864. 2) Uber Blutergüsse in die breiten Mutterbänder und in das den Uterus umgebende .Gewebe.' Zürich. 1874. / / ményen is a hashártya boncztani viszonyait, s a méh- közötti összefüggést közelebbről megtekintjük, könyen meggyőződhetünk a méhenkívüli vérsérv keletkezhetésé- ről: A hashártya a méh mögött egyrészt a méhhez, más­részt a végbélhez van tapadva. A méh mögött nem mindig egyformán mélyen áll a hashártya, úgy hogy Luschka szerint a hashártya által nem födött méhrészlet 5V2—8 cm. között ingadozik, s e szerint a Douglas-ür is különböző egyéneknél különböző mélyen állhat. Ellenben a hashártya tapadási helye a méhen hátul mindig egy és ugyanaz, t. i. épen a méhnyak hüvelyes része fölötti hely. Innen bevonja a hashártya a hátsó méhfalat, s méhfenékhez érve áthajlik, s kifelé, a húgyhólyaghoz haladva, a méh és a húgyhólyag közti redút, zacskót (excavatio vesico-uterina) képezi. A húgyhólyag és a hashártyával be nem vont, körülbelül z cm. magas mellső méhrészlet közöti laza viszérdus sejtszövetet találunk. A méhfenékhez a hashártya erősen oda van tapadva, ellenben a nyak felé a méh és a hashártya közti összefüggés már lazább. A méhtesttől két oldalt a hashártya duplicaturája a kis medencze felé haladván, a széles szálagokat képezi. Ezen széles szálagok két lemeze nem egyformán magas. Ugyanis a hátsó lemez mélyebbre húzódik, mint a mellső és közepeit tájon a két lemez eltér egymástól, rést (hilus) képezvén, a be- és kilépő véredények számára, s a pete­fészek külső végénél ismét egyesülnek. A széles szálagok felső szélén futnak a méhkürtök, melyek csak alsóbb oldalon, ahol az edények és idegek be- és kilépnek, vannak hashártya által bevonva. A széles szálagok két lemeze között két izomréteg terül el, melyek közül az egyik laza sejtszövettel van a mellső lemezhez fűzve, s a méh mellső legfelsőbb izom- réteg-kötegeivel függ össze. A széles szálag közötti másik izomréteg a széles szálag hátsó lemezéhez tapad, s a méh hátsó felületének legfelületesebb izomrétegébe folytató­dik. Ezen két izomréteg között vonulnak el a nagyobb 18 j'ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM.

Next

/
Thumbnails
Contents