Orvosi Hetilap, 1881. július (25. évfolyam, 27-31. szám)

1881-07-03 / 27. szám

jSüDAPEST, l88l 27. sz. Julius 3 E( ŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 1Ü írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztöségné nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. jToNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZOHÖTÖÜIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartai.om : Scheuthauer G. tnr. Anthropologikus előadások. II. Microcephalia. — Petz L. tr. A pliosphoros csonthártyalob- és csontüszökről. (Folyt.) — Árkövy J. tr. A fogak szilárd állományainak kórtana ma és átalakulásainak kilátásai a jövőben. (Folyt.) — Könyvismertetés. Lehrbuch der Gehirnkrankheiten für Arzte und Studirende. Von Dr. C. Wernicke. .— Lapszemle. A méh kiirtásáról a hüvelyen keresztül. — A bőrviszketés elleni új szer. A pikkelysömör kezelése higanyos fürdőkkel. Tárcza : Tőrök Aurél tnr. Francziaország emberanyaga demographiai szempontból. (Folytatás). — Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1881. julius—decemberi felére. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : A gleichenbergi gyógyfürdő Steier-országban. Höffinger Károly tr-tól. Anthropologikus előadások.1) 'Tartotta a budapesti k. egyetem orvosi karán Scheuthauer Gusztáv tr, a kórboncztan ny. r. tanára. II. Microcephalia. Microcephalia a fejnek önkéntes megkisebbedése és átalakulása. Broca fél- és tulajdonképi microcephalokat különböztet meg. Az előbbiekhez számitja —- természete­sen a művileg eltorzítottaknak kizárása mellett — a felnőtt európaiak koponyáit, melyeknek capacitása 1150 kcm. alatt, vízirányos kerülete férfiaknál 480 mm., míg nőknél 475 mm. alatt áll. A tulajdonképi microcephaloknál ő szerinte a koponya capacitás 300—600 kcm. között inga­dozik, Broca a capacitás középszámaként 3 felnőttnél 414, Vogt Károly 7 felnőttnél 433 kcm-t talált. Aeby Chr. szorgos mérései következő eredmények­hez vezettek: microcephaliánál a koponya minden át­mérője között legkevésbé az alapvonal van megkárosítva ; inkább a hossztengely, még inkább a szélességi átmérő, leginkább pedig a magasság, holott rendes keskeny koponyáknál (a különben is nem oly nagy mértékben mint microcephaliánál redukált) szélesség mindig a ma­gasság által lesz túlszárnyalva. Miután microcephalnál az os tribasilare rendes hosszaságú, relative tehát meg­hosszabbodott, úgy a koponyaalap megrövidülése csak a rostalemez megrövidülése által eszközöltetik, a koponya­alap megrövidülése továbbá csak absolut, mert micro­cephalnál relatíve meghosszabbodott a basis cranii mivel a koponya összfelületének 39 százalékát teszi a rendes 22 százalék helyett. Ha hozzáteszük még, hogy a mellső koponyagödör megkisebbedése microcephalnál typikus, míg a középső és hátsó koponyagödör különböző egyé­neknél különböző eredménynyel igyekeznek túlsúlyra vergődni, továbbá, hogy a koponyaboltozat microcephal­nál a megszokott 78 százalék helyett csak 61 százalékot ') L. „OHL.“ 24. számát. tesz ki, tehát nem csak általánosan, hanem relatíve is megkisebbedett, úgy felfogjuk, hogy egy ily fej ékalakot ölt, mely éknek alapja hátúi lennt, csúcsa mellül fennt fekszik. A nyakszirt alsó részleteinek majdnem rendes szélessége mellett, megrövidült, hátúiról lelapított, mell­felé tolt mint a fejtető legkiállóbb pontja, s mint az oldalsó, úgyszólván egymásba türemkedett koponyarész­letek, ez sokszor oly nagy mértékben van jelen, hogy közepe a nagy nyakszirti lik mellső széle fölött, sőt az­előtt fekszik. Miután a nyakszírt egyszersmind emeltetik is, lesülyed a koponya mellső részlete, s a falcsont alsó széle meredekebben esik mellfelé. A nagy nyakszirti lik általában kisebb a rendesnél, a nyakszírt erős megrövi­dülése esetében az anteroposterior átmérőjének meg­kisebbedése folytán körkörös lesz, sőt haránt petéded, síkja pedig — a hátsó szél emelése folytán — meredeken esik mellfelé. Az általános koponyakerület vesztesége 'fi — 2fi-et tesz, s többnyire nagyobb a medialis (anteroposterior) mint a frontalis (haránt) ívben, mely a legnagyobb egyéni különbségeket mutat és a koponyaboltozat középvonalá­ban egy gerinczszerü kiemelkedést eredményez, ha erősen le van lapítva. A vízirányos ívnek megfelelőleg a nyak- szírtcsigolya, még inkább a gyakran rendes, vagy majd­nem rendes nagyságú halántékcsigolya relative megna­gyobbodott; míg ellenben a homlokcsigolya, mely rendes körülmények között a nyakszirt-csigolyát szélességre nézve túlhaladja, 20 százalékkal keskenyebb lesz amannál, azonkívül kivétel nélkül úgy medialis, mint horizontális irányban lelapított. A koponyafelület a rendesnek 35 . százalékára száll le; ennek képzéséhez hozzájárúl leg­inkább a mindig tekintélyesen megnagyobbodott nyak- szírtcsigolya, míg a halántékcsigolya többnyire rendes, a homlokcsigolya pedig megkisebbedett; lehetséges azon­ban, hogy a halántékcsigolya a még inkább elsatnyúlt homlokcsigolya rovására megnagyobbodott, vagy ellen­kezőleg ennek előnyére megkisebbedett. 27

Next

/
Thumbnails
Contents