Orvosi Hetilap, 1882. február (26. évfolyam, 6-9. szám)

1882-02-05 / 6. szám

UDAPEST, 1882. 6. sz. f ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. EBRUAR MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP jbfoNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Laufenauer K. tr. A catatonikus tébolyodottsagról. II. — Havas A. tr. A bőrfarkas (lupus vulgaris Hebrae) kezelése. — Ónodi D. tr. Mihálkovics G. ny. r. tnr. II. boncztani és fejlődéstani intézetéből. A láthuzamon és látidegen előfordult idegváltozatról. — Ábrahám B. tr. A lágyékmirigydaganatok, s azok újabb kezelése. — Könyvismertetés. Die Manie. Eine Monographie von Dr. E. Mendel. — Lapszemle. A bélcsonkolásról. — Az ozonisált levegő álmothozó gáz. — A phthysis laryngea kezelése. Tárcza: A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1882. jan. 21-kén. Iszlay J. tr. a stomametriáról. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet szaküléseiből. 1881. septemberi, novemberi és decemberi szakülés. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1882. január havi orvosi szakülése. — Vegyesek. — Pályázatok. A catatonikus tébolyodottságról. Közli: Laufenauer Károly tr., egyetemi magántanár, orsz. tébolydái másodorvos. II. eset. Sch. M., 19 éves, héber, nőtlen, bölcsészethallgató, R—i születésű, a m. kir. o. tébolydába a szent Rókus-kórház figyelő osztályáról 1878. nov. 4-kén vétetett fel. Kétli Károly tr. e. m. tnr., a szent Rókus-kórházi főorvos orvosi bizonyítványában a következőkről értesít: Beteg a fővárosi közkórházba 1878. October 12-kén véte­tett fel. Az egyén behozatala előtt csak nehány nappal lön elme- zavarttá. Állítólag A. A. szerkesztőnek egy költeményt adott át, hogy azt lapjában közölje, s miután az huzamosabb ideig sem jelent meg, a szerkesztőt — kitől kitérő válaszokat nyert, — többször interpellálta. Ez időben kizárólag költészettel foglalko­zott, s írt egy „Őrült“ czímű verses színmüvet is, melynek tartalma azonban felette zavart és lazán összefüggő volt. Beteg ez időben az embereket kerülte, mindenkiben ellenségét és üldözőjét vélte látni; kereste a magányt; legjobb barátjától is félt, s oly zavart beszédű és magaviseletűvé vált, hogy ismerősei kórházba szállí­tották. Az országos tébolydában felvett status praesens a követ­kező : Beteg kisebb termetű, gyengén táplált, irise kék, látái egyenlők, hajzata szőke, koponyája alaki eltérést nem mutat. Mellkasa szűk ; egyéb szerveiben rendellenességek ki nem mutat­hatók. Kedélye nyomott, s lehorgasztott fejjel, földre irányzott tekintettel ül; felszólítva, hogy mondja el költeményét, azt feleli, hogy emlékezete nem elég hű annak visszaadására, de körülbelül így kezdődik: „Angyalom, ha rád gondolok, Lelkem édesen mereng, Repes szívem —■ — —.“ Nagy nehezen vontatva beszél, s elég nagy időközökben -felel. Mondja, hogy barátai őt különféle kérdésekkel unszolták, mi őt nagyon nyugtalanította. Pestre jövetelekor anyagi gondokkal kelle küzdenie, sokat nélkülözött. Utóbbi időben többször álmat­lan északái voltak, épen sanyarú helyzete miatt, úgy hogy reggelig nem aludott. Más gondolatok is gyötörték őt. így, hogy meddig fogja még szűzies állapotát megtarthatni, s hogy nem kap-e majd e miatt hátgerinezsorvadást ? Azt is észrevette, hogy barátai ő felette adomázgatnak és egymás komikus dolgot úgy adnak elő, mintha vele történt volna. Betegnél a vizsgálat igen meg van nehezítve azáltal, hogy csak hosszas nógatásra felel, s akkor is keveset. Magára hagyatva, nagyobbrészt némán tölti idejét, s tekintete merev, mintha valamely tárgyat rögzítene ; néha magában beszélni látszik, s ki is ejt érthetlen szavakat; ilyenkor szemeit az ég felé fordítja, kezeit kitárja és arczán bizonyos megelégedés vonása tükröződik vissza. Érverése 68—-7 2, lágy, könyen összenyomható. Renyhén táplálkozik. Hőmérséke lázat nem jelez. 6. /XI. Még kevésbé közlékeny. 7. /XI. Szótlanul áll, kisfokéi nyálfolyás, tagjaiban és a nyak­izmokban viaszmerevedettség. Megszólításra nem felel. Éjjel nyugodt, tisztátlan. Ürülékeit maga alá ereszti. 8. /XI. Ugyanazon állapot. 9. /XI. Még mindig lehangolt. A bőr érzékenysége az egész testen egyenletesen csökkenést mutat. 10. /XI. Ugyanazon állapot nyugodtan ülve marad; a hová ültetik. 12./XI. Nincs változás. 15./XI. Folyton catatonikus, nyálfolyással. 20,/XI. Folyton catatonikus; a végtagok az adott állásban megmaradnak. Faradikus árammal (3 Gaiffe-féle elemmel) izgatva, találjuk, hogy a villamos izgatottság az áram iránt valamit csökkent, de egészben véve jelen van; erősebb áramokra az izmok nagy erélylyel húzódnak össze. Betegnek a faradikus áram fájdalmat okoz, azért elkezd sírni, könyei folynak, s élénk fájdalmi nyilvánítások és önkénytes mozgások. Bal arczfél hidegebb, rajta nyirkos izzadtság; a jobb melegebb és kipirosodott. Ezen hőmérsék különbözet úgy a fejen és a törzsön, mint a végtagokban fennáll. 25./XI. Roszúl táplálkozik, igen roszúl néz ki, megszólításra épen nem felel, s folyton egy helyen ül, vagy áll. Éjjel nyugodtan alszik. 28./XI. Ugyanazon állapot. 5./XII. A kórkép nem változott. 10./XII. Valamivel jobban táplálkozik, a kezébe adott ele­delt megeszi. 15./XII. Ugyanazon állapot, a féloldali hőmérsék-különböze- tek fennállanak. A viaszmerevedettség meg van. 20./XII. Viaszmerevedettség, de valamivel agilisebb, jobban táplálkozik, féloldali hőmérsék-különbözetek. Nem tisztátalan. Nyálfolyás megszűnt. 6

Next

/
Thumbnails
Contents