Orvosi Hetilap, 1882. április (26. évfolyam, 14-18. szám)

1882-04-02 / 14. szám

j BUDAPEST, 1882. ÁPRILIS 2. 14. sz. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban* ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint is. új kr. 1JONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Irsai A. tr. Kísérleti adatok az idegrendszer befolyásának tanához a bőr kóros elváltozásaira vonatkozólag. — Havas A. tr. Takonykor (malleus humidus) emberen k­órodailag észlelve. — Könyvismertetés. Le progrés en médecine par l’expérimentation par H. Bouley. — Lapszemle. Gerinczagynyomás következtében myelitis ritka esete. — Casuistikus adatok az agyműködések localisatiojára. Tárcza : A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése 1882. martius 24-kén. Bókai J. t­r. alelnö megnyitó beszéde. Markusovszky L. tr. titkár: Az igazgató tanács jelentése. — Budapest, 1882. mart. 28. Törvényjavaslati tervezet az ásványvizek forrásainak védelmére. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1882. ápril-juniusi folyamára. Kisérleti adatok az idegrendszer befolyásának taná­hoz a bőr kóros elváltozásaira vonatkozólag. Irsai Artúr és Babes Victor ír­októl. Régebben ismeretes, hogy számos kórodai tapasz­talat alapján, részben physiologikus részben pathologikus leletek által támogatva, oly tények merültek fel, melyek az idegrendszer megbetegedése és a bőr táplálkozása között némi összefüggésre utaltak. Legtöbbnyire azonban pontos észleletek hiányában czélszerűnek tartatott az idegrendszer és a bőr együttes megbetegedésének fellép­tét a véletlennek tulajdonítani, vagy pedig hol az egyik, hol a másik megbetegedést elsődlegesnek tartva, ezt elő­térbe helyezni és kellőleg méltányolni, míg másiknak annyi­val inkább alárendelt szerepet juttatni, s igy a két megbete­­­­gedés netaláni összefüggésének nehezebb magyarázata alól felmentetni. A mindinkább sűrűbben ismertetett tények azonban, melyek akarva nem akarva az ideg­­rendszer befolyása alatt keletkezett bőrelváltozásokra mutatnak, mind közelebb vitték azon kérdést, váljon az idegrendszer megbetegedése és egyes bőrbetegségek kö­zött milyen összefüggés létezik, s hogy az idegrendszer egyes területein, s ennek megfelelőleg a bőrön észlelhető elváltozások hogyan magyarázandók?. Objectív leletek hiányában, sok ideig csak theoretikus speculatio útján akarták némileg a kérdést ez irányban tisztázni. Testütt­ az académie de médecine elé terjesztett értekezésében bebizonyítani igyekezett, hogy a bőrbetegségek trophikus zavaroknak következményei, melyek a központi, vagy környi idegrendszer szervi vagy működési elváltozásában találják okukat, így magyarázza magának az elváltozások symmetrikus fellépését, melyeknek általában közvetlen hatásos tényezőjeként az edénymozgató idegrendszert tartja. Testűt szerint a bőrnek trophikus zavarai csak különböző fokúak, de nem különböző alakúak. A küteges foltok, a hólyagcsák, hólyagok, pustulák, haemorrhagiák egy és ugyanazon cselekvő hyperaemiának csak fokai. Minden congestio, ha sok ideig tart, táplálkozási zavart hoz létre, s így jönnének létre papulák, pikkelyek, gö­­böcskék és fokozott elválasztás. Szerinte ezen két cso­porttal szembenállanak a vérszegénység által létrehozott elváltozások (ischaemia és végtagok helyi asphyxiája). Doll­ ser) néhány bőrbeteg közléséhez reflexiókat csatol, melyek szerint egyes bőrbetegségek határozottan ideges eredetűek és pedig troponeurotikusok. Petri felemlí­ti azon tényt, hogy a központi idegrendszer megbetegedésénél különféle bőrketeget észlelt. Ugyanoly értelemben nyi­latkozik Duhring, Hutchinson és Fox2­, a­kik mind­annyian ideges alapon láttak bőrelváltozásokat fellépni. Megjegyzendő azonban, hogy Fox mindezen elváltozáso­kat trophikus zavarokból vonja le, s feleslegesnek tartja az edénymozgató idegrendszert is belevonni a folyamatba. 1877-ben Lewin­­ megkísértette a bőrbetegségek be­osztását élettani alapra fektetni. Szerinte, tekintve a kóros folyamatokat, melyek a bőrön lefolynak, nem kerülheti ki figyelmünket, hogy azok oly tünetekkel egyetemben lépnek fel, melyek különös erélylyel ellátott idegek functiójaként szerepelnek. Épúgy, mint más szervek meg­betegedésénél, itt is érzeteg, mozgatag, edénymozgató, elválasztó és trophikus idegek játszanak szerepet. Witzel*), Lewinnek tanítványa egy értekezésben okokat hoz fel, melyek az eczemát edénymozgató befolyás alatt kelet­kezettnek jellemzik. Megerősíteni látszanak ezen felvételt azon eredmények, melyeket az illető észlelő ergotin hasz­nálata által ért el. Az eczema ideges természetéről tanús­kodik annak gyakori együttes fellépte más idegbántás­ben. Oscar Witzel. Inaugurations-Dissertation. 1879.14 ’) Testűt Leo. De la symétrie dans les affections de la peau. j Bull. de l’académie de méd. Nr. 17. 1879. *) Brit. Med. Journ. 1879. • 2) Über den neurotischen Ursprung des liehen planus. Colcotte Fox. Brit. Med. Journ. March 13, 1880. s) Über den Einfluss d. Nerven auf die Erzeugung und Entwicklung der Hautkrankheiten. Deutsche Zeitschr. f. pract. med. 1877. 4) Über den nervösen Character des Eczems u. Behandlung dessel­

Next