Orvosi Hetilap, 1882. december (26. évfolyam, 49-53. szám)
1882-12-03 / 49. szám
december 33uDAFEST, 1882. 49. sz. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronként 15 új kr. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Hőgyes E. tr. A kolozsvári lépfene-gyógykisérletek. — Müller K. tr. Ideges dyspepsia. (Vége.) — Könyvismertetés. Deformities of the Mouth etc. by Oakley Coles. — Lapszemle: Ruprecht. Idült dongalábak tarsotomiája. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1882. évi november 25-dikén. Balogh K. tr. Nehány szó a schizophytonokról. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. A kolozsvári lépfene-gyógykisérletek. Hegyes Endre tanártól 1. Kemény Gábor báró, előbb földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úr 1882. május hó 22-éről 15 535 szakért leiratával lépfene-bizottságot alakított, melynek elnökéül e sorok íróját, tagjaiul pedig Genersich Antal tr. egyetemi, Szaniszló Albert tr. és Szentkirályi Ákos tr. gazdasági intézeti tanár, Reich Albert állami állatorvos és Weinhold Tivadar kolozsmegyei állatorvos urakat küldte ki. E bizottság azzal bízatott meg, hogy saját észleletei alapján adjon véleményt Bené Péter, kolozsvári gyakorló állatorvosnak titokban tartott lépfene-ellenes gyógyeljárásáról, mely a gyógykezelését bemutatni kívánó állatorvos állítása és több tekintélyes gazda bizonysága szerint sikeres gyógy- és óvszer a lépfene ellen. A gyógykísérletek oltott és természetes anthraxban szenvedő állatokon voltak megejtendők. Miután az illető állatorvos hajlandónak mutatkozott gyógykezelését oltott állatokon is bemutatni, a bizottság próba-gyógykisérleteit ezeken kezdte meg, s ez észleleteit bevégezvén, tapasztalatairól a fennt nevezett ministeriumhoz jelentést tett. Az anthrax a legjobban ismert fertőző betegségeknek egyike, ahol a kórgerjesztő ok — majdnem biztosan mondhatni — ismeretes. Kísérletileg állatokon biztosan létrehozható. Kórisméjének a vérben megjelenő tömérdek mennyiségű lépfene-bacillusban biztos critériuma van. Lefolyása nem hosszú, majdnem absolut halálos. Más bajokkal alig összetéveszthető, így minden tekintetben alkalmas betegség arra, hogy vele exact gyógykísérleteket lehessen tenni, nem csak preventív irányban, mint Pasteur, hanem curativ irányban is. Különösen ez utóbbi szempontból nem tartjuk érdektelennek megismertetni a bizottsági jelentést, amennyiben azt hiszük, hogy a benne közölt vizsgálati módszer irányadóul szolgálhat más felmerülő lépfene-ellenes óvó és gyógyító eljárás hatásának megvizsgálásánál is. Maga a felterjesztés következő : Nagyméltóságú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer úr! Nagyméltóságod ministeriumának 1882. május hó 22-éről 15535 . szakelt leiratával bizottság alakíttatott. E bizottságnak feladatul lett kitűzve, hogy Boné Péter, kolozsvári gyakorló állatorvos lépfene-ellenes gyógyeljárásának különböző bizonyítványokkal erősített állítólagos biztos volta felöl, lépfene-ragálylyal oltott és netán lépfenében megbetegülő állatokon végrehajtandó gyógykisérletek által magának meggyőződést szerezzen, s észleleteinek eredményei felöl nagyméltóságodnak a jelentést megtegye. A bizottság feladatának első részét megoldotta és észleleteiről a végjelentést következőkben szerencsés megtenni. 1882. augustus 24-én 8 darab 4—8 éves, közönséges erdélyi raczka-fajú juh szolgált az első ízben tett gyógykisérletezés tárgyául. A kísérletek az egyetemi épület általános kór- és gyógyszertani intézetéhez tartozó helyiségekben hajtattak végre. Mind a 8 juh anthrax-ragálylyal lett fertőzve, mely i. é. augustus 14-én lépfenében elhullott kolozsvári tehéntől eredt, s apróbb állatokon, állatról állatra oltva, a kisérlet napjáig tenyésztetett. A ragály tenyésztésre szolgáló állatok közül az utolsó juh volt az, mely 23-dikáról 24-dikére viradóra halt el, s melynek bonczolatánál határozott anthrax-lelet volt ; a vérben, lépben, szövetekben tömérdek mennyiségű lépfene-bacillusokkal. Ez állat vére használtatott fel a fertőzésre, körülbelül 8—10 órával halála után. A bizottság elnöke által meggállapított gyógykísérleti terv következő volt. Két juhot átadott a bizottság Bené Péter állatorvosnak kezelés végett a ragályozás előtt. Kettőt a ragályozás után egy, egész másfél óra múlva. Kettőt a ragályozás után következő napon. Kettőt pedig a ragályozás után ellenőrzés végett egészen kezeletlenül hagyott, a végből, hogy ha a gyógykezelés sikeres lenne, ne legyen kétség az iránt, hogy az anthrax-ragályozás csakugyan megtörtént. E kísérleti berendezés által a kezelését bemutató állatorvosnak alkalom lett adva : 1- szer arra, hogy bebizonyítsa azt, amit állít, miszerint szere oltalmat nyújt a lépfene ellen, mely állítása, ha való, a ragályozás előtt gyógyításra adott juhoknak életben kell maradniok; 2- szer alkalom lett adva, hogy bebizonyítsa, miszerint orvossága, ha ez a baj kezdetén vagy előrehaladtabb stádiumában alkalmaztatik, mint mondja: „a bajt nemcsak elnyomja, hanem azt minden utóhatás nélkül meggyógyítja“. Mely állítása ha való, a 49 .) Ismertetve volt a kolozsvári orvos természettudományi társulat 1882. nov. 20-diki orvosi szakülésén.