Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)

1883-04-01 / 13. szám

^Budapest, 1883. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő új kr. 13. sz. Aprilis 1. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postaliivatalná — a szerkesztőségnél nédor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasclie-féle házban. ORVOSI HETILAP fíONl S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Fömunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Laufenauer K. tnr. Agyi féloldali hüdés esete, táplálati zavarok és agykérgi nehézkor kíséretében. — Tóth J. tr. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. — Könyvismertetés. Lehrbuch der speciellen Pathologie u. Therapie der inneren Krankheiten. Von Dr. Ad. Strümpell. — Lapszemle. Méhürbeli vérzéscsilapító szer. — Kis leányok diphtheroidikus vulvitise. — Korai nemi érettség. Tárcza : A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése 1883. martius 28-dikán. Markusovszky L. tr. elnöki beszéde. Koller Gy. tr-tól az igazgató tanács jelentése. Bókái Á. tr-tól az alapítványi bizottság jelentése. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. april-juniusi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Szemészet 2-dik száma. Agyi féloldali hüdés esete, táplálati zavarok és agykérgi nehézkór kíséretében* 1 11). Laufenauer Károi.y tr., egyetemi ny. rk. tanár és sz. Rókus-kórházi rendelő orvostól. 1'. orvosegylet! A beteg, kit ezennel bemutatok, sz. Rókus- kórházi elmebeteg-osztályomra maniacalis izgalmak és erőszakos magaviselet miatt hozatott. Figyelmes megtekintésnél azonnal fel­tűnik, hogy a betegnek egész jobboldali testfele és pedig nem csak az izmok, hanem maguk a csontok is fejlődésben egyenle­tesen visszamaradtak, sorvadtak. Nagyon feltűnővé lesz az izomsorvadás, ha összehasonlítják a két felkar körűletét2), a két kezel, vagy pedig a lábikrákat; de magán a mellkason is nagyon jól láthatják, hogy a jobb oldali mellkasfél beesettebb, laposabb és egyáltalán izmokban sokkal szegényebb, mint a bal. Hátulról tekintve a beteget, azt látjuk, hogy a jobb lapocz kisebb, alacsonyabban áll, s hogy a cucullaris ugyanezen oldalt szintén kisebb; látják, hogy a gerinczr oszlop elhajlott és compensative kyphotikus, s hogy a jobb oldali ’) Betegbemutatás a k. orvosegylet 1883. martius IO-iki gyűlésén. 2) Az egyes testrészek közötti méretkülönbözeteket a következő szám­értékek mutatják : 1. A jobb felkar hossza az acromiontól az olecranonig 340 mm. ; bal : 354 mm. 2. A jobb kar hossza az acromiontól a singcsont tövisnyujtványáig 570 mm.; bal: 600 mm. 3. A jobb kar hossza az acromiontól a középújj csúcsáig 740 mm. ; bal: 770 mm. 4. A jobb oldali acromion távola az incisura jugularistól 281 mm. ; 1 bal: 289 mm. 5. A jobb oldali vállizesülés távola az incisura jugularistól 200 mm.; bal ; 220 mm. 6. A jobb oldali csecsbimbó távola a szegycsont középvonalától 90 mm.; bal: IOO mm. 7. A jobb oldali spina ossis ilei távola a promontorium-tól 250 mm.; bal: 260 mm. 8. A jobb alsó végtag hossza a'spin. ant. sup. ossis ilei-től a talpig 940 mm.; bal; 950 mm. 9. A jobb felkar legnagyobb körzete 227 mm. ; bal: 270 mm. 10. A jobb alkar legnagyobb körzete 228 mm. ; bal; 250 mm. 11. A jobb czomb legnagyobb körzete a seggredőben (szabó mérték) 510 mm.; bal: 565 mm. 12. A jobb czomb legnagyobb körzete középen 445 mm. ; bal : 465 mm. 13. A jobb lábikra legnagyobb körzete 315 mm.; bal: 342 mm. 14. A jobb mellkasfél legnagyobb félkörzete (katona mérték) 410 mm. ; bal : 420 mm. 15. A jobb mutató-újj hossza 80 mm.; bal: 90 mm. medencze is kisebb; nagyon feltűnő pedig a különbség a két seggpofa izompamatai között. Már a beteg megfordulásánál is észrevehették, hogy jobb lábával nehezen mozog és e miatt esetlenül fordul, e lába ugyan­is rövidebb, contracturált, merev és egyáltalán paretikus. Sorvadt izomzatú, megrövidült és bénult jobb felső vég­tagját betegünk nyugalmi állapotban rendesen könyökben haj­lítva, a kezet kissé borintva és tőben felfelé hajlítva, az újja- kat pedig az első phalanxokban extendálva, a 2-dik és 3-dikban pedig behajlítva tartja, mi által létrejön az úgynevezett karom­állás. Ha ezen végtagjának motorikus tulajdonságait vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy úgy az activ, mint a passiv mozgásképes­sége bár nagyobb és gorombább mozgásoknál jelen van, mindazonáltal csökkent, mert a könyök- és kéztő-izület contrac­turált és az újjak akaratos mozgásai is igen csekélyek. Kéznyo­mása puerilis és minimális; ha szemeit befedjük és karját vagy újjait óvatosan valamely más helyzetbe hozzuk, mint azok annak előtte voltak és most karja vagy újjai holléte felül kérdezzük a beteget, akkor azt rendesen roszul jelzi, annak jeléül, hogy izomérzete, illetve mozgás- és helyzetképzeletei hiányosak. Jobb karjának súly- vagy erőérzéke is hiányos, mi kitűnik onnan, hogy váltogatva, hol a jobb, hol egészséges balkarjára súlyokkal megrakott kendőt akasztva és a súlyokat változtatva, jobb oldalt csak igen tetemes súly különbözeteket tud észrevenni. Ha ezen végtag tapintási és nyomási érzékenységét vizs­gálom, akkor a bénulás mellett még anaesthesiát is találunk, mert a beteg ezen karján csak gorombább tapérzéki benyomásokat jelez, míg a finomabbak iránt vagy teljesen érzéketlen, vagy roszúl localizálja az érintés helyét. Ezenkívül a tapérzéki benyo­mások sokszor határozottan elkésve jeleztetnek és kimutathatók a tabesnél észlelhető érzési perversitások is. Ezen érzéketlenség jelen van különben az arczon, a nya­kon, a mellkason és az alsó végtagon, szóval a test középvona­lától kezdve az egész hűdött féloldalon. Fájdalomérzete és a hő- mérséki különbözeteket jelző érzete szintén alászállott hűdött test­felén. Betegnél ezeken kívül a bénúlt testfélen az ataxia tüne­ményével találkozunk. Beszédnél jobb oldali ajakizmai renyhén, visszamaradva és egyáltalán tökéletlenül mozognak, miáltal egész beszéde lassúvá, helyenkint szótagbotlással akadozóvá lesz. Kiol­tott nyelve jobbra tér el, egész jobboldali részen sorvadt, s ugyan­ezen viszonyt mutatja a lágy szájpadív is. Jobb felső végtagjának akaratos működése bonyolúltabb mozgások kivitelénél bizonytalan, részben az intendált czélon túlmenő ; így pl. a beteg kézfogásnál 14

Next

/
Thumbnails
Contents