Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)
1883-04-01 / 13. szám
.Budapest, 1883. 13. sz. Április 1. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál a szerkesztőségnél nédor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP 1IONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő új kr. Tartalom: Laufenauer K. tr. Agyi féloldali hüdös esete, táplálati zavarok és agykérgi nehézkor kíséretében. — Tóth J. tr. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. — Könyvismertetés. Lehrbuch der speciellen Pathologie u. Therapie der inneren Krankheiten. Von Dr. Ad. Strümpell. — Lapszemle. Méhürbeli vérzéscsilapító szer. — Kis leányok diphtheroidikus vulvitise. — Korai nemi érettség. Tárcza : A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése 1883. mártius 28-dikán. Markusovszky L. tr. elnöki beszéde. Koller Gy. tr-tól az igazgató tanács jelentése. Bókai Á.tr-tól az alapítványi bizottság jelentése. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. ápril-juniusi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Szemészet 2-dik száma. Agyi féloldali hüdös esete, táplálati zavarok és agykérgi nehézkór kíséretében* 1 1). Laufenauer Károly tr., egyetemi ny. rk. tanár és sz. Rókus-kórházi rendelő orvostól. 1. orvosegylet! A beteg, kit ezennel bemutatok, sz. Rókuskórházi elmebeteg-osztályomra maniacalis izgalmak és erőszakos magaviselet miatt hozatott. Figyelmes megtekintésnél azonnal feltűnik, hogy a betegnek egész jobboldali testfele és pedig nem csak az izmok, hanem maguk a csontok is fejlődésben egyenletesen visszamaradtak, sorvadtak. Nagyon feltűnővé lesz az izomsorvadás, ha összehasonlítják a két felkar kevületét), a két kezet, vagy pedig a lábikrákat; de magán a mellkason is nagyon jól láthatjuk, hogy a jobb oldali mellkasfél beesettebb, laposabb és egyáltalán izmokban sokkal szegényebb, mint a bal. Hátulról tekintve a beteget, azt látjuk, hogy a jobb laposz kisebb, alacsonyabban áll, s hogy a cucullaris ugyanezen oldalt szintén kisebb; látják, hogy a gerinczi oszlop elhajlott és compensative hyphotikus, s hogy a jobb oldali 2) Betegbemutatás a k. orvosegylet 1883. martius 16-iki gyűlésén. 2) Az egyes testrészek közötti méretkülönbözeteket a következő számértékek mutatják : 1. A jobb felkar hossza az acromiontól az olecranonig 340 mm. ; bal : 354 mm. 2. A jobb kar hossza az acromiontól a singcsont tövisnyujtványáig 570 mm.; bal: 600 mm. 3. A jobb kar hossza az acromiontól a középújj csúcsáig 740 mm. ; bal: 770 mm. 4. A jobb oldali acromion távola az incisura jugularistól 281 mm. ; bal: 289 mm. 5. A jobb oldali vállizesülés távola az incisura jugularistól 200 mm.; bal : 220 mm. 6. A jobb oldali csecsbimbó távola a szegycsont középvonalától 90 mm.; bal: 100 mm. 7. A jobb oldali spina ossis ilei távola a promontorium-tól 250 mm.; bal: 260 mm. 8. A jobb alsó végtag hossza a spin. ant. sup. ossis ilei-től a talpig 940 mm.; bal: 950 mm. 9. A jobb felkar legnagyobb körzete 227 mm. ; bal: 270 mm. 10. A jobb alkar legnagyobb körzete 228 mm. ; bal: 250 mm. 11. A jobb comb legnagyobb körzete a seggredőben (szabó mérték) 510 mm.; bal: 565 mm. 12. A jobb comb legnagyobb körzete középen 445 mm. ; bal : 465 mm. 13. A jobb lábikra legnagyobb körzete 315 mm.; bal: 342 mm. 14. A jobb mellkasfél legnagyobb félkörzete (katona mérték) 410 mm. ; bal : 420 mm. 15. A jobb mutató újj hossza 80 mm.; bal: 90 mm, medencze is kisebb; nagyon feltűnő pedig a különbség a két seggpofa izompamatai között. Már a beteg megfordulásánál is észrevehették, hogy jobb lábával nehezen mozog és e miatt esetlenül fordul, e lába ugyanis rövidebb, contracturált, merev és egyáltalán patetikus. Sorvadt izomzatú, megrövidült és bénult jobb felső végtagját betegünk nyugalmi állapotban rendesen könyökben hajlítva, a kezet kissé borintva és tőben felfelé hajlítva, az ujjakat pedig az első phalanxokban extendálva, a 2-dik és 3-dikban pedig behajlítva tartja, miáltal létrejön az úgynevezett karomállás. Ha ezen végtagjának motorikus tulajdonságait vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy úgy az activ, mint a passiv mozgásképessége bár nagyobb és gorombább mozgásoknál jelen van, mindazonáltal csökkent, mert a könyök- és kézteszület contracturált és az ujjak akaratos mozgásai is igen csekélyek. Kéznyomása puerilis és minimális; ha szemeit befedjük és karját vagy ujjait óvatosan valamely más helyzetbe hozzuk, mint azok annak előtte voltak és most karja vagy ujjai holléte felül kérdezzük a beteget, akkor azt rendesen roszul jelzi, annak jeléül, hogy izomérzete, illetve mozgás- és helyzetképzeletei hiányosak. Jobb karjának súly- vagy erőérzéke is hiányos, mi kitűnik onnan, hogy váltogatva, hol a jobb, hol egészséges bal karjára súlyokkal megrakott kendőt akasztva és a súlyokat változtatva, jobb oldalt csak igen tetemes súly különbözeteket tud észrevenni. Ha ezen végtag tapintási és nyomási érzékenységét vizsgálom, akkor a bénulás mellett még anaesthesiát is találunk, mert a beteg ezen karján csak gorombább tápérzéki benyomásokat jelez, míg a finomabbak iránt vagy teljesen érzéketlen, vagy roszul localizálja az érintés helyét. Ezenkívül a tápérzéki benyomások sokszor határozottan elkésve jeleztetnek és kimutathatók a tabesnél észlelhető érzési perversitások is. Ezen érzéketlenség jelen van különben az arcon, a nyakon, a mellkason és az alsó végtagon, szóval a test középvonalától kezdve az egész hűtött féloldalon. Fájdalomérzete és a hőmérséki különbözeteket jelző érzete szintén alászállott hűtött testfelén. Betegnél ezeken kívül a bénult testfélen az ataxia tüneményével találkozunk. Beszédnél jobb oldali ajakizmai renyhén, visszamaradva és egyáltalán tökéletlenül mozognak, miáltal egész beszéde lassúvá, helyenkint szótagbotlással akadozóvá lesz. Kioltott nyelve jobbra tér el, egész jobboldali részen sorvadt, s ugyanezen viszonyt mutatja a lágy szájpadív is. Jobb felső végtagjának akaratos működése bonyolultabb mozgások kivitelénél bizonytalan, részben az intendált czélon túlmenő , így pl. a beteg kézfogásnál 14