Orvosi Hetilap, 1883. augusztus (27. évfolyam, 31-34. szám)
1883-08-05 / 31. szám
Budapest, 1885. 31. sz. Augustus 5. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérraentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. frONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Réczey F. tr. Az újabb sebkezelési módok, s azok értéke. — Babes V. tr. Kórszövettani tanulmányok a tuberculosisról. I. Általános eredmények. (Vége.) — Barlanghi F. tr. Adatok az elmebajok aetiologiájához. (Folyt.) — Könyvismertetés. A Manual of Pathology. Hy Joseph Coats, M. D. — Lapszemle. A diphtheritis hosszadalmas alakjáról. — A csontszú kezeléséről. — A heveny csontlábak kórjelzéséről és kezeléséről. Tárcza : Heti szemle. Choleraesetek. A magyar fürdőhelyek emelése. Az arsena gümőkórban. Piscidin. — Bakó S. tr. Úti levelek. Páris, 1883. martiusban. III. Verneuil tr. osztálya. — Vegyesek. — Pályázatok. Az újabb sebkezelési módok, s azok értéke. Réczey Imre tr. egyetemi m.-tanár. I. Mióta az elévülhetlen érdemű Lister által ajánlott antiseptikus elvek a sebkezelésben általános elismerést nyertek, a sebkezelési módok kérdése ismét élénkebben foglalkoztatta a sebészeket, s úgyszólván napi kérdéssé vált a sebészetben az antiseptikus sebkezelési módok tökéletesítése. Lister sebkezelési módja oly sikereket ért el, melyek nemcsak az eddigieket jóval felülmúlták, hanem olyanoknak tűntek fel, minek az emberi tudás tökélyével határosak, milyeneknél jobbak lehetetlenek. E meglepő sikerek első hatása azonban nem sokára elmúlt, s mint minden emberi művön, úgy ezen is csakhamar hiányok, javítandók találtattak. Már azon elmélet, mely a Lister-féle eljárás fejlődésének kiindulását képezte, — mint az ma kétségtelenül bizonyos, — nem volt feltétlenül helyes. Rövid idő múlva kitűnt, hogy az életképes schizophytonok jelenléte, s a sebgyógyulás lefolyásában előálló zavarok nincsenek oly egyszerű okbeli összeköttetésben, mint azt eredetileg Lister állította. Az ő akkori nézete szerint az életképes schizophytonok minden körülmények között a seb gyógyulását zavarják, s az antiseptikus sebkezelés feladatának egyszerűen abban kell állania, hogy ezen életképes csirokat a sebtől távol tartsa. Lister eredményei ez elméletet bizonyítani látszottak, s azért sokan megfeledkezve arról, hogy Lister ezen bonyolódott sebkezelése csak igen csekély részben volt elméletileg összeszerkesztve, s hogy Lister az akkori elméleti ismereteket gyakorlati eljárásával megelőzte, Lister ezen elméletét dogmaszerű tiszteletben részesítették. Az utolsó évek számtalan ez irányú kísérletei azonban, melyek között Nägeli (Die niederen Pilze in ihren Beziehungen zu den Infectionskrankheiten und der Gesundheitspflege, München 1877) és Buchner (Ueber d. Theorie d. antisept. Wundbehandlung, Deutsche Ztschf. f. Chir. Bd. X. 91. lap) kutatásai legelső helyen említendők, e téren is helyesebb ismereteket derítettek fel, s ma szorosabb összhangzásba hozható az elmélet a gyakorlattal. Frisch (lieber Desinfection d. Seide und Schwämme zu chir. Zwecken. Lgb. Arch. 24. 749. lap) és Wernich (Über Bacterien tödtung. Bérl. kr. Wsch. 1880. 4 és 5) kimutatták, hogy: 1) minden még a legpontosabban alkalmazott Lister-féle kötés alatt is találhatók életképes schizophyton csirák, s 2) a Lister-féle éveljárás nem elegendő ezen csiroknak a sebtől távoltartására vagy azok elpusztítására. Ezen tapasztalati tényeknek okvetlenül nagy befolyással kellett lenniük a Lister-féle kötés hiányainak felderítésére, s serkentésül szolgálniuk a Lister-féle eljárás egyes alkatrészeinek bővebb indokolására. Ha ehez veszszük a Lister-féle typiki^^^ij^ragio^kus — eljárás szerfelett körülményes voltát, a kötanyagak nagy árát, s a carbolsavnak több illetékes oldalról kimutatóra ed)fo, sőt mérgező hatását, könnyen megfejthetővé lesz a sebtizek azon élénk törekvése, melylyel ezen eljárást egyszerűsíteni, olcsóbb antisepticumot találni, s az annyira kárhoztatott carbolsavatyrás szerekkel pótolni igyekeztek. Feljogosított erre maga Lister, midőn az általa ajánlott eljárás alapelvéül csak azt követelte, hogy a rothadási bomlás beálltát gátolja meg, s a sérült szöveteknek nyugalmat biztosítson. (On the effects of the antiseptic system of treatment upon the salubrity of a surgical hospital. Edinburgh. 1870. 8. lap.) s a carbolsavat e czélra csak azért használta, mert daczára behatóbb kísérletei és kutatásainak, ennél jobb antisepticumot nem talált. Nem hiányoztak ugyan kezdettől fogva már oly sebészek, kik Lister elméletével nem tudván megbarátkozni, makacsul ragaszkodtak azon régibb sebkezelési módhoz, melyet majd 2 évtizeddel előbb az idősb Burow honosított meg a sebészetben mint „nyílt sebkezelést”, s ennek állítólag jó sikereit nem akarták a még alig felmerült új kezelés addig ismeretlen sikereiért feláldozni, de ezek száma egyre fogyott, s még azok is, kik Lister hívei közé sorakozni nem akartak, eljárásának egyes részleteit hallgatagon elfogadták, így keletkeztek az eredeti Lister-féle eljárásból egyes eltorzítások, melyek azonban módosításoknak nem mondhatók. Gamgee az antiseptikus elvek egyik ellenzője például, a sebkezelésfő kellékének a pontos egyesítést, száraz ritka kötést, egyenletes gyenge nyomást és a seb teljes nyugalmát 31