Orvosi Hetilap, 1883. augusztus (27. évfolyam, 31-34. szám)

1883-08-05 / 31. szám

Budapest, 188*5. 31. sz. Augustus 5. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt.. félévre 5 frt. A közlemények és tizetések bérraentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. fíONl S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom ; Réczey /. tr. Az újabb sebkezelési módok, s azok értéke. — Babes V. tr. Kórszövettani tanulmányok a tuberculosisról. I. Általános eredmények. (Vége.) — Barlanghi F. tr. Adatok az elmebajok aetiologiájához. (Folyt.) — Könyvismertetés. A Manual of Pathology. Hy Joseph Coats, M. D. — Lapszemle. A diphtheritis hosszadalmas alakjáról. — Á csontszú kezeléséről. — A heveny csontlobok kór­jelzéséről és kezeléséről. Tárcza : Heti szemle. Choleraesetek. A magyar fürdőhelyek emelése. Az arseu a gümőkórban. Piscidin. — Bakó S. tr. Úti levelek. Páris, 1883. martiusban. III. Verneuil tnr. osztálya. — Vegyesek. — Pályázatok. Az újabb sebkezelési módok, s azok értéke. Réczey Imre tr. egyetemi m.-tanár. I. Mióta az eléviilhetlen érdemű Lister által ajánlott antisep- tikus elvek a sebkezelésben általános elismerést nyertek, a seb­kezelési módok kérdése ismét élénkebben foglalkoztatta a sebé­szeket, s úgy szólván napi kérdéssé vált a sebészetben az anti- septikus sebkezelési módok tökéletesítése. Lister sebkezelési módja oly sikereket ért el, melyek nem­csak az eddigieket jóval felülmúlták, hanem olyanoknak tűntek fel, minők az emberi tudás tökélyével határosak, milyeneknél jobbak lehetetlenek. E meglepő sikerek első hatása azonban nem sokára elmúlt, s mint minden emberi múvőn, úgy ezen is csak­hamar hiányok, javítandók találtattak. Már azon elmélet, mely a Lister-féle eljárás fejlődésének kiindulását képezte, — mint az ma kétségtelenül bizonyos, — nem volt feltétlenül helyes. Rövid idő múlva kitűnt, hogy az életképes schizophytonok jelenléte, s a sebgyógyulás lefolyásá­ban előálló zavarok nincsenek oly egyszerű okbeli összekötte­tésben, mint azt eredetileg Lister állította. Az ő akkori nézete szerint az életképes schizophytonok minden körülmények között a seb gyógyulását zavarják, s az antiseptikus sebkezelés felada­tának egyszerűen abban kell állania, hogy ezen életképes csiro- kat a sebtől távol tartsa. Lister eredményei ez elméletet bizonyí­tani látszottak, s azért sokan megfeledkezve arról, hogy Lister ezen bonyolódott sebkezelése csak igen csekély részben volt elméletileg összeszerkesztve, s hogy Lister az akkori elméleti ismereteket gyakorlati eljárásával megelőzte, Lister ezen elméle­tét dogmaszerű tiszteletben részesítették. Az utolsó évek számta­lan ez irányú kísérletei azonban, melyek között Nägeli (Die niederen Pilze in ihren Beziehungen zu den Infectionskrankheiten und der Gesundheitspflege, München 1877) és Buchner (Ueber d. Theorie d. antisept. Wundbehandlung, Deutsche Ztschf. f. Chir. Bd. X. 91. lap) kutatásai legelső helyen említendők, e téren is helyesebb ismereteket derítettek fel, s ma szorosabb összhangzásba hozható az elmélet a gyakorlattal. Frisch (lieber Desinfection d. Seide und Schwämme zu chir. Zwecken. Lgb. Arch. 24. 749. lap) és Wernich (Über Bacterien- tödtung. Béri. ki. Wsch. 1880. 4 és 5) kimutatták, hogy: 1) minden még a legpontosabban alkalmazott Lister-féle kötés alatt is találhatók életképes schizophyton csirák, s 2) a Lister-féle óveljárás nem elegendő ezen csiroknak a sebtől távoltartására vagy azok elpusztítására. Ezen tapasztalati tényeknek okvetlenül nagy befolyással kellett lenniük a Lister-féle kötés hiányainak felderítésére, s serkentésül szolgálniok a Lister-féle eljárás egyes alkatrészeinek bővebb indokolására. Ha ehez veszszük a Lister-féle typiki^^^Jj^ragio^kus — eljárás szerfelett körülményes voltát, a kötanyaMak naay árát, s a carbolsavnak több illetékes oldalról kimutatóra ed)fo, sőt mér­gező hatását, könnyen megfejthetővé lesz a sebtizek azon élénk törekvése, melylyel ezen eljárást egyszerűsíteni, olcsóbb antjsgp'- ticumot találni, s az annyira kárhoztatott carbolsavatjrás szerek­kel pótolni igyekeztek. Feljogosított erre maga Lister, midőn az általa ajánlott eljárás alapelvéül csak azt követelte, hogy a rotha­dási bomlás beálltát gátolja meg, s a sérült szöveteknek nyugalmat biztosítson, (On the effects of the antiseptic system of treatment upon the salubrity of a surgical hospital. Edinburgh. 1870. 8. lap.) s a carbolsavat e czélra csak azért használta, mert daczára behatóbb kísérletei és kutatásainak, ennél jobb antisepticumot nem talált. Nem hiányoztak ugyan kezdettől fogva már oly sebészek, kik Lister elméletével nem tudván megbarátkozni, makacsul ragaszkodtak azon régibb sebkezelési módhoz, melyet majd 2 évtizeddel előbb az idősb Burow honosított meg a sebészetben mint „nyílt sebkezelésta, s ennek állítólag jó sikereit nem akarták a még alig felmerült új kezelés addig ismeretlen sikereiért feláldozni, de ezek száma egyre fogyott, s még azok is, kik Lister hívei közé sorakozni nem akartak, eljárásának egyes részleteit hallga­tagon elfogadták. így keletkeztek az eredeti Lister-féle eljárás­ból egyes eltorzítások, melyek azonban módosításoknak nem mondhatók. Gamgee az antiseptikus elvek egyik ellenzője példáúl, a sebkezelés jfő kellékének a pontos egyesítést, száraz ritka kötést, egyenletes gyenge nyomást és a seb teljes nyugalmát 31

Next

/
Thumbnails
Contents