Orvosi Hetilap, 1883. augusztus (27. évfolyam, 31-34. szám)

1883-08-05 / 31. szám

827 828 tartja, de drain-csövet alkalmaz a sebváladék elvezetésére, (Clini­­ cal lectures on Wound treatement, by dry and infrequent dres­ sing, rest and pressure. Lancet. 1879. Febr. 8. és Sept. 27.) később a draint ismét elhagyhatónak mondja, s kotszerül hygros­­copikus gaze-t és gyapotot alkalmaz (a clinical lecture on absor­bent and antiseptic surgical dressings, London 1880.). Az ő pél­dáját követik Potts, Liston, Robinson, Erichsen, kik csupán tiszta vizet használnak a sebtisztításra, de a drainezésre fektetnek fő­súlyt, mert a váladék pontos és biztos elvezetésében látják a jó siker biztosítékát. Verneuil hallgatagon elfogadja az antiseptikus carbolsavat, de visszatér az állandó vízfürdők alkalmazására. (Du bain antiseptique prolongée ou permanent avec quelques consi­derations sur les allures du poison septique. Arch. gén. de méd. 1879. Juillet, Rout.) melyeket már 30 év előtt ajánlott Langen­­beck nagyobb izületi műtétek kezelésénél, csakhogy most mint antiseptikus fürdőket hozza javaslatba 1—2 °­ C carbolsavval keverve naponta 1—3 óra hosszant. Ha a seb fertőzve van már, akkor erősebb oldatot, de rövidebb ideig alkalmaz, s ha a beteg a carbolszagot nem tűrné, 1 °­ C chloralhydratot vagy üszkös sebnél chlorsavas nátrium-oldatot (liqueur de Labarraque) ad a fürdőhöz. A fürdők közötti időben hasonló folyadékkal áz­tatott gazedarabot tesz a sebre, erre gyapotot és gummitafotát. 14 nap múlva a fürdőket elhagyva csak gyapotkötést alkalmaz. Ugyanezen állandó antiseptikus fürdőket legújabban ajánlja a német sebészek XI. Congressusának 1882-ben május 31. ülésén Sonnenburg oly esetekben, hol a közönséges antiseptikus eljárás cserben hagy. (Lgb. Arch. 28. 920 lap). Azon módosítások, melyeket Neudörfer és Dumreicher az eredeti Lister-féle eljáráson tettek, csak az ő egészen sajátos elméleti álláspontjuk kifolyásai, s széles­ körökben utánzókra nem találtak. Ha Neudörfer a sebeket érő káros befolyásokat nem a microorganismusokból származtatja, hanem oly külső kár­tékony hatányokból, melyek a sebre erjedésszerűleg hatnak, melyeket a m­űtte­M segédeinek kezén, műszereken, szivacsok — közanyagok — vízben és levegőben vél felelhetni, s ezen meg­győződésében Lister ellen — mint mystifikáló ellen — kímélet­­ len kritikával lép fel, (Die chir. Behandlung der Wunden. Wien 1877) vagy ha Dumreicher a seb gyógyulásának lefolyását nem csupán azon behatások által véli feltételezve, melyek kívülről hatnak a sebre, hanem lényeges szerepet tulajdonít a sebzett egyéniségének, s közállapotának, (Allgemeinbefinden) a beidegzés, vérmennyiség és vérösszetételnek, (Über Wundbehandlung. Wiener m. Wsch. 1877 : 6—10.) akkor nem fogunk csodálkozni azon, hogy mindkettő ezen egészen sajátos meggyőződésének ad kife­jezést sebkezelési eljárásában is. Sem Neudörfer sem Dumreicher azonban a fertőztelenítő szereket el nem hagyta, az első carbol­savat használ keményítetlen (unappretirt) calicoval, az utóbbi 4—8'/o chlorzink-oldatot gyapot, jute vagy lágy szivacsok alkal­­mazása mellett. Eltekintve azonban ezen megtámadásoktól, melyeknek Lister eljárása azok részéről volt kitéve, kik — mint a felho­zottak — eljárása alapelvét, a levegő fertőző csíráinak elméletét, elfogadni nem akarták és ellenkező elméleteik alapján más eljá­rásokat pártoltak, Lister közvetlen és közvetett hívei által az eredeti Lister-féle eljárásnak számos módosítása lön megkísértve. Sok kísérlet meghiúsult, de végre több módosítás lépett életbe, melyek az eljárást egyszerűsíteni és javítani látszottak. Legelőször a „protective silkd­ tűnt ki feleslegesnek. Azután a „mackintoshu helyett más olcsóbb vízhatlan anyagok használ­tattak (guttaperchapapir, pergament, a Billroth-féle battist.) A carbolgaze-nek, melyről Kaufmann kísérletei kimutatták, hogy carbolsav-tartalmát gyorsan elveszti (Carbl. f. Chir. 1879. 50.) egyszerű és kény­elmes készítési módjára tanított Bruns (Zur Antiseptik im Kriege. Lgb, Arch. 24, 339. 1.), ki a Lister által ajánlott paraffint okozván a carbolkötés alatt fellépő bőr­láb létrehozatalában, e helyett gyantát ajánl a gaze áztatásával). A gaze helyett Köhler Bardeleben korodáján 5°/0-os carbololdat­­tal áztatott és 2°/0-os carbololdatban eltartott jute-t hoz javas­latba (D. med. Wsch. 1876. 13.). Védrénes a gaze helyett a gyapotot tartja előnyösnek, mert a beteg szállítására nézve kö­­­ nyebb alkalmazni (Etude sur le pensement ouaté au point de vue de la chir. d’armée. Mem. d. méd. mii 1879. 2.). Weljaminow Reyher korodáján sz. Pétervárott a io°/0-os carboldattal áztatott pacumot (széttépett régi hajókötelek) ajánlja gaze vánkosokba takarva (Ctrbl. f. Chir. 1880. 41.), épúgy Esler* 2­3 *) is. Kötszerül ajánl továbbá a gaze helyett Burchardt io°/C-os carbolsavval kevert közönséges borszeszes shhellack oldatba (politura) áztatott vászondarabkákat, melyeket staniol­ lemezzel befed (Lgb. Arch. 20, 191 lap), Boeckel tarlatant, glycerin és lánggal kevert carbol­­oldatba áztatva.) (Gaz. méd. de Strassbourg 1881. 3.). Végre ugyancsak kétanyagul ajánlja Makuschina E. orosz orvosnő, a közönséges kenderkóczot (Flachs), melyet régebben e czélra Medvedev már használt, ezen anyag szerinte kellőleg kimosva és zsírtalanítva, igen lágy, fehér, s nagy mérvben vízszivó. Ugyan­ezt alkalmazta Schmidt is Moskvában jó sikerrel, noha vízszivó­­képessége a gazé és gyapoté mögött áll. (Ctbl. f. Chir. 1883. 26). A catgut nélkülözhetetlen volta is túlzottnak tűnt fel, mert Czerny a fertőztelenített selyemmel ugyanoly vagy néha szebb sikereket ért el; Barwell pedig egyenesen ellenzi a catgut hasz­nálatát, mert néha igen gyorsan szívódik fel, s akkor utóvérzés oka lehet, ajánl helyette ökör-aortából készült fonált (Lancet, 1881. July 30.). A drain-cso sem maradt menten a sebészek módosítási törekvéseitől. Burchardt ezekben látja az infectio okát, s azért azokat a kötésen keresztül kivezeti, s külső végüket egy rövid üvegcső közbeiktatásával apró gummilabdával köti össze, mely carbol-oldattal van megtöltve, s mely a genynek kiszivattyúzá­sára, s felvételére szolgál, s ha tele van könnyen felcserél­hető másikkal. (Lgb. Arch. 20. 191. lap) És így ártalma­soknak tartja a draincsöveket Kocher, mivel a gyógyulást hátráltatják, s azért azokat egészen el is hagyja, hanem késő varratokat alkalmaz 24—48 óra múlva. (Smlg. kimn. Vortr. Nr. 224). Nicaise a sima draincsöveket, melyek mindenféle kaucsuk­­hulladékból vannak gyúrva, s így sok salakot tartalmazván könnyen fertőző anyagot vihetnek a sebbe, nem alkalmazza, hanem csak a rovátkos felületű fekete és veres drain­csöveket, melyek fűrészeléssel készített lapokból vannak összesodorva. (Revue de chir. 1881. 12). Trendelenburg felszívható drain-csöveket ajánlott madárcsontokból; ilyeneket használ Neuber G. marhacsontból készítve, s mesztelenítve (1 : 2) sósavas vizes oldatban 10 órai fekvés által. (Lgb. Arch. Bd. 24. 314 lap és Lgb. Arch. 25, 116 lap). Ugyancsak Neuber G. Esmarch korodáján, később *) Bruns a carbolgazet következőleg készíti. Egy kilo gazere (körül­belül 25—38 Q m­.) vesz 400 gm. gyantát, melyet keverés közben 2 liter borszeszben felold, ehhez 100 gm. carbolsavat 80 gm. ricinus olajat vagy 100 gm. glycerint, s ezen keverékkel lapos edényben a gaze-t leöntvén, benne 2—3-szor kifacsarja. Azután 5—10 perezre felakasztja a gazét gyors száradás végett, s ezzel az használatra kész. 2) A seb 8 % -os chlorzinkkel kimosatik, csontdrain, azután az oacum vánkosok 3—4 ujjnyi vastag rétegben, s nagy területen, erre paraffin­­papir, s carbol-oldatba mártott gazepólya. A kötés 8—10 napig marad fekve, s rendkívül olcsó. 3­­5000 r. víz, 500 r. alcohol, 500 r. glycerin, 300 r. carbolsav keverékben áztatik a tarlaton 8 napon át, azután meg lesz szárítva.

Next