Orvosi Hetilap, 1883. október (27. évfolyam, 40-43. szám)

1883-10-07 / 40. szám

^Budapest, 1883. 40. SZ. peTOBER 7. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentes)- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél tenaok. ^ nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. e. kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. j-foNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZOIHETSDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom ; Babes V. tr. Kórszövettani ős kísérleti tanulmányok a tuberculosisról. II. Az óriási sejttk. — Ónodi D. A. tr. Mihalkovics G. tnr. II. boncztani és fejlődéstani intézetéből. Az együttérző-idegrendszernek egyes, élettani és kórtani szempontból fontosabb alakviszonyairól. (Vége.) — Tóth 1. tr. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. Bélsár-vizsgálatok. — KSnyvisinertetés. Die Elektro-Technik in der praktischen Heilkunde. Von Dr. Rudolf Lewandowski. — Lapszemle. Salicyl-resorcinketon antiseptikus hatásáról. — Trichlorophenol orbáncz ellei}. — Salicylsavas pastáról. — A kairinról. — A trichlor-eczetsav antiseptikus hatásáról. — Konyhasó-oldat beöntése élet­mentő czélból. — Felkar-ficzam. — Újabb műszerek. Tárcza : Lister tanár Budapesten. — Koller Gy. tr. A magyar orvosi könyvkiadó társulat érdekében. — Heti szemle. Az 1883-dik évi szünidei tanfolyam f. hó 3-diki ülése A fővárosi népszámlálási munka 3-dik kötete. A kuruzsolás. Két új bódító szer, ú. m. az acetal és a paral- dehyd. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. october-decemberi folyamára. Melléklet : Kőnyomatú tábla Tóth I. tr. czikkéhez. Kórszövettani és kísérleti tanulmányok a tuber­culosisról. II. Az óriási sejtek. Babes Victor magántanártól. A franczia „académie des sciences“ elé terjesztett utolsó dolgozatomat kővetkezőképen fejeztem be: „Malgré les recher- ches ingénieuses de Koch et l’analogie des bacilles des deux maladies (poklosság és gümőkór), il faut admettre un autre facteur, qui concourt chez l’homme á la formation des produits tuberculeux“. Ezáltal ki akartam jelölni azon irányt, melyben kutatásaimat folytatom. Már midőn határozottan egy másik factorról szóltam, oly idegenszerfi különböző képletek lebegtek előttem, melyekkel kuta­tásaim folyamában találkoztam, s melyeket részben le is írtam. Nevezetesen a leprát illetőleg leírtam egy sajátságos szem­csés anyagot a szőrszálak hüvelyében, mely zoogloeához hasonlít (société de biologie, april 21-dikén és Arch, de physio logie, julius). A tuberculosisnál is gömbölyű képleteket írtam le, melyek Ehrlich színező módszere által festetnek. Ezek a legkisebb gümő- kóros góczokban, óriási sejtekben és edények körül, sőt betö- meszelt edények belsejében is vannak. (E folyóiratban közölt rövid ismertetésben e szemcsék felfedezése Cornilnak és nekem közösen van tulajdonítva, ezeket azonban én írtam le először academiai dolgozatomban). De mind ezen képletek nem elégítettek ki. Az a mi állítá­som alapját képezte, sokkal kiterjedtebb és az ember tubercu- losisára nézve jellemzőnek mondható képlet, melynek természete fölött eddig a legkülönbözőbb hypothesisek uralkodtak. Most majdnem megfoghatlannak látszik előttem, hogy vele a búvárok eddig tüzetesebben nem foglalkoztak. Értem a gümokórnál elő­forduló óriási sejtek tartalmát. Ezen óriási sejtekről Langhans óta már kötetek írattak össze, s azokra visszatérni fölöslegesnek tartom, főleg miután legtöbben e sejtek tartalmáról alig beszélnek. Csak azt akarom hangsúlyozni, hogy constatáltatott, miszerint azok sokszor idegen testek körül fejlődnek. Még egyre kell figyelmeztetnem, tudni­illik, hogy az óriási sejtek nem egyforma eredetűek, hanem külön­böző sejtek összefolyásából származhatnak, sőt nem találok okot arra sem, hogy azon tömegekre, melyek hámsejtek összefolyásá­ból lesznek, vagy az edények belsejében sejtek összefolyásából származnak, az óriási sejt szót se alkalmazzam. Az óriási sejt nem fejlődéstani, hanem morphologikus fogalom, melynek alakja jellemző, mig fejlődése igen különböző lehet. Vizsgálataimból a húsdagról (Ziemssen. Handbuch f, Hautkrankheiten és Arch. f. microsc. Anatomie. 1883. II.) az derűi ki, hogy nemcsak sejtek összefolyásából, hanem endogen sejtszaporodás vagy inkább mag­szaporodás útján, nevezetesen edénybimbókból lehetnek óriási sejtek. Ki lehet mutatni, hogy olyanok sokszor apró edények belhámjának szaporodása és összefolyása által származnak. Cor- nil tanárral együtt kimutattam, hogy az ily módon létrejött I óriási sejtek a tuberculotikus bacillusoknak kedvencz székhelyei. De nagyon is kell hangsúlyoznom, hogy a gümőkór óriási sejtjei bacillusokat korántsem mindig tartalmaznak. Már előbb is hang­súlyoztam, hogy sok tuberculotikus szövetben bacillusok nincse­nek, de óriási sejtek ott is nagy számmal lehetnek jelen. A lupus is példáúl sokszor oly tuberculum, melyben többnyire sok az óriási sejt, de bacillusok vagy ezeknek spórái azokban nincse­nek. Általában azt hiszem a tuberculosisról, hogy az óriási sej­tek állandóbb leletet képeznek mint maguk a bacillusok. Igaz, sokszor bacillusokat találunk oly szövetekben, melyek­ben óriási sejtek nincsenek, mint példáúl lágy-agyburkok tuber- culosisánál, melyben a tuberculotikus gócz többnyire betömeszelt edények és apró sejtekből keletkezett szomszédság által képeztetik ; vagy a heveny lebenyes sajtos tüdőlobnál, melyben sokszor meg­lepő sok a bacillus. Ezen esetekkel szemben azonban hányszor találkozunk a bőr, az ízületek, a nyirkmirígyek, az ivarszervek tuberculosisával vagy scrophulosisával, melynek terményében számtalan az óriási sejt, de a melyekben bacillusok vagy épen nem, vagy csak elenyésző csekély számban találtatnak. S azután hányszor látjuk, hogy meglehetős sok bacillus-tartalmazó szerv vagy szövet szomszédságában, vagy csak általában ugyanazon egyénnél ’több más, gümőkórtói ellepett szövet és szerv van, melyben sok ugyan az óriási sejt, de nincsen bacillus. Ilyenkor 40

Next

/
Thumbnails
Contents