Orvosi Hetilap, 1884. február (28. évfolyam, 5-8. szám)

1884-02-03 / 5. szám

103 104 az első lökés az első, a második a második összehúzódás­nak felel meg. A viszerekben a két lökés ereje közötti viszony is különböző lehet. A két szívlökés ereje közötti viszonytól függetlenül lehet a lüktető viszerekben észlelt két lökés egyenlő nagy, majd a második lökés kisebb az elsőnél, de a­mint azt egyedül a kórodán észlelt esetekben és a Roy­éban() tapasztaltatott a második lökés az elsőt felül is múlhatja. E viszony nemcsak a torkolati viszerekre áll, hanem áll a máj lüktetésére, s az esetlegesen lüktetést mutató többi viszerekre is, mint egyik esetünkben ez a rózsa­ viszézen tapasztaltatott. Az egész itt leírt tünetcsoport időlegesen lép fel, fel­válthatja azt egészen szabályos szívműködés vagy szabály­talan is és akkor az ütérlökés szintén e szerint változik. Ezeknek előrebocsátása után áttérek eseteinkre: 1. eset. S. J., 33 éves, szakács, felv. 1881. sept. 5. A beteg ssórelőzményi adatat felemlíti, hogy 12 éves korában heveny sok­izületi csúzt állott ki, mely azóta ismétlődött. 1880. évben nehéz­légzés és szívdobogás által lepetett meg, melyek fokozódása miatt a kórodát felkereste. Felvételkor a magas termetű, jól táplált férfi­betegnél a tüdők felett kopogt, eltérést nem találtunk ; hallgatód­­zásra hurutos zörejek voltak kivehetők. Máj és léptompulat rendes. A szívtompulat a 4. borda felső szélén kezdődik, kifelé a szívcsúcs­­lökés helyéig (5—6. borda közt a bimbólvonalon belül) ér, míg befelé a szegycsont közepét túlhaladja. A szívcsúcs felett fúvó systolikus zörej hallható; a diaszolikus hang úgy a függ- és tüdőütér hangjai is tiszták, míg ez utóbbinak második hangja ékelt. Az­ akkor felvett jelen állapotból kiemelem még, hogy a bal rózsa­ viszor erősen tágult és kanyarulatos lefolyású. A beteg 1880. sept. 17-ikén a kórodát elhagyta, de mivel a nehézlégzés fokozódott, s az alsó végtagokon vizenyő mutatkozott, Máj. 3—13-ig, a beteg elbocsáttatása napjáig az ütérlökés teljesen megfelelt a szívműködésnek, száma perc­enkint 60—72. A máj- és rózsa­viszer lüktetése az észlelés egész ideje alatt hol gyengébben, hol erősebben ki volt fejezve. A gyógykezelés ápril 24-től virus, juniperi adagolásából állott. A kórisme a beteg első felvétele alkalmával a kéthegyű billentyű elégtelenségére tétetett. E mellett szólt a jobb szív meg­nagyobbodása, a systolikus zörej a szívcsúcson, s a tüdőütér máso­dik hangjának ékeltsége. A második felvételkor e billentyűbántalom nem volt compensálva, vízkór fejlődött ki, a vizeletben fehérnye ismét felvétette magát 1882. ápril 17. A betegnél a tünetek az első felvételtől sok tekintetben eltérők, s következőkben foglalhatók össze. Az arcz puffadt, az ajkak kékesek, a nyaki viszerek teltek. A szívtompulat a 4. borda felső szélén kezdődik, s kifelé a szív­­csúcslökés helyéig ér, melynek helye ugyanott van, mint az első felvételnél; befelé azonban a tompulat nagyobbodott, s a szegycsont jobb szélét 2 cm-rel túlhaladja. A szívcsúcs felett systolikus zörej, míg diastolikus hang hallható; a jobb gyomrács felett gyengébb a systolikus zörej; a tüdőütér 2-dik hangja nem ékelt. A máj a borda­ívet túlhaladja, jól kitapintható, s lüktet. A tüdők felett­i kopogtatási eltérés nincs, hallgatódzásra hurutos zörejek vehetők ki. A hasban szabad savó jelenléte constatálható. Az alsó végtagok vizenyősek, a bal rózsa­ viszéren lüktetés látható, mely a szívcsúcslökést vala­mivel követi. Ha a viszeret lefutásában lenyomjuk, akkor a szív­hez közelebb eső részletben a lüktetés továbbra is fennáll, míg az ez alatti részleten megszűnik. A vizeletben kevés mennyiségű fehér­, nye van jelen; napi mennyisége 300 kcm. Ez állapot ápril 24-ig állott így fenn a lüktetés a máj felett, és a rózsa­viszérben hol erő­sebb, hol gyengébb volt, s ennek megfelelőleg az ütérlökés is erős­ségében váltakozott, száma perc­enkint 84—90 között ingadozván A beteg digitálist szedett. April 24-ikén észleltetett először, hogy a szívműködés, s az ütérlökés nem egyeztek. A szívtájon két egyenlő erőssségű­ lökés következik gyorsan egymás után, melyek mindegyikének megfelelőleg systolikus zörej hallható. A függ- és tüdőütér felett négy hang hallható. A fej- és az orsóütéren is csak az első összehúzódásnak megfelelőleg tapintható lökés; az ütérlökések száma perc­enkint 36, a szívlökéseké 72. A máj és a bal rózsa­ viszér felett a szívműködésnek megfelelőleg kettős a lökés, melyek közül a gyengébb első az ütér­­lökéssel esik össze, míg a második, melynek tapintható ütérlökés nem felel meg, sokkal erősebb. A következő napokon a tünetcsoport változat­lanul fennállott, s az ütérlökések száma 36—46. Az ez időben fel­vett ü­térgörbén, s a rózsa­ viszérről vett viszérgörbén * * V) az ütér egy emelkedése a viszér két emelkedésével szemben feltűnő, mutatkozott, s végül a jobb szív tágulata folytán a háromhegyű billentyű relatív elégtelensége jött létre. A háromhegyű billentyű elégtelensége mellett szólt a szívtompulat még nagyobb kiterjedése jobb felé, meg a jobb szív felett hallott, hangtanilag a szívcsúcson ki­vehető zörejtől különböző zörej és a tüdőütér második hangjának nem ékelt volta, végül a máj, s a rózsa­viszer lüktetése is. A háromhegyű billentyű elégtelenségénél lüktetés rendesen a torkolati viszerekben észleltetik; esetünkben azt a bal rózsa­­viszéren láttuk. Kétségtelen, hogy a szív összehúzódása alatt a vér a jobb gyomrácsból a pitvarba, s innen az alsó üres viszérbe és *­ Edinb. med. Journal, 1878.­­ A görbék a Marey-Thanhoffer-féle sphygmographphal lettek felvéve. A felső az orsó-illérről, míg az alsó a rózsaviszérral véve.

Next