Orvosi Hetilap, 1884. február (28. évfolyam, 5-8. szám)
1884-02-03 / 5. szám
103 104 az első lökés az első, a második a második összehúzódásnak felel meg. A viszerekben a két lökés ereje közötti viszony is különböző lehet. A két szívlökés ereje közötti viszonytól függetlenül lehet a lüktető viszerekben észlelt két lökés egyenlő nagy, majd a második lökés kisebb az elsőnél, de amint azt egyedül a kórodán észlelt esetekben és a Royéban() tapasztaltatott a második lökés az elsőt felül is múlhatja. E viszony nemcsak a torkolati viszerekre áll, hanem áll a máj lüktetésére, s az esetlegesen lüktetést mutató többi viszerekre is, mint egyik esetünkben ez a rózsa viszézen tapasztaltatott. Az egész itt leírt tünetcsoport időlegesen lép fel, felválthatja azt egészen szabályos szívműködés vagy szabálytalan is és akkor az ütérlökés szintén e szerint változik. Ezeknek előrebocsátása után áttérek eseteinkre: 1. eset. S. J., 33 éves, szakács, felv. 1881. sept. 5. A beteg ssórelőzményi adatat felemlíti, hogy 12 éves korában heveny sokizületi csúzt állott ki, mely azóta ismétlődött. 1880. évben nehézlégzés és szívdobogás által lepetett meg, melyek fokozódása miatt a kórodát felkereste. Felvételkor a magas termetű, jól táplált férfibetegnél a tüdők felett kopogt, eltérést nem találtunk ; hallgatódzásra hurutos zörejek voltak kivehetők. Máj és léptompulat rendes. A szívtompulat a 4. borda felső szélén kezdődik, kifelé a szívcsúcslökés helyéig (5—6. borda közt a bimbólvonalon belül) ér, míg befelé a szegycsont közepét túlhaladja. A szívcsúcs felett fúvó systolikus zörej hallható; a diaszolikus hang úgy a függ- és tüdőütér hangjai is tiszták, míg ez utóbbinak második hangja ékelt. Az akkor felvett jelen állapotból kiemelem még, hogy a bal rózsa viszor erősen tágult és kanyarulatos lefolyású. A beteg 1880. sept. 17-ikén a kórodát elhagyta, de mivel a nehézlégzés fokozódott, s az alsó végtagokon vizenyő mutatkozott, Máj. 3—13-ig, a beteg elbocsáttatása napjáig az ütérlökés teljesen megfelelt a szívműködésnek, száma percenkint 60—72. A máj- és rózsaviszer lüktetése az észlelés egész ideje alatt hol gyengébben, hol erősebben ki volt fejezve. A gyógykezelés ápril 24-től virus, juniperi adagolásából állott. A kórisme a beteg első felvétele alkalmával a kéthegyű billentyű elégtelenségére tétetett. E mellett szólt a jobb szív megnagyobbodása, a systolikus zörej a szívcsúcson, s a tüdőütér második hangjának ékeltsége. A második felvételkor e billentyűbántalom nem volt compensálva, vízkór fejlődött ki, a vizeletben fehérnye ismét felvétette magát 1882. ápril 17. A betegnél a tünetek az első felvételtől sok tekintetben eltérők, s következőkben foglalhatók össze. Az arcz puffadt, az ajkak kékesek, a nyaki viszerek teltek. A szívtompulat a 4. borda felső szélén kezdődik, s kifelé a szívcsúcslökés helyéig ér, melynek helye ugyanott van, mint az első felvételnél; befelé azonban a tompulat nagyobbodott, s a szegycsont jobb szélét 2 cm-rel túlhaladja. A szívcsúcs felett systolikus zörej, míg diastolikus hang hallható; a jobb gyomrács felett gyengébb a systolikus zörej; a tüdőütér 2-dik hangja nem ékelt. A máj a bordaívet túlhaladja, jól kitapintható, s lüktet. A tüdők feletti kopogtatási eltérés nincs, hallgatódzásra hurutos zörejek vehetők ki. A hasban szabad savó jelenléte constatálható. Az alsó végtagok vizenyősek, a bal rózsa viszéren lüktetés látható, mely a szívcsúcslökést valamivel követi. Ha a viszeret lefutásában lenyomjuk, akkor a szívhez közelebb eső részletben a lüktetés továbbra is fennáll, míg az ez alatti részleten megszűnik. A vizeletben kevés mennyiségű fehér, nye van jelen; napi mennyisége 300 kcm. Ez állapot ápril 24-ig állott így fenn a lüktetés a máj felett, és a rózsaviszérben hol erősebb, hol gyengébb volt, s ennek megfelelőleg az ütérlökés is erősségében váltakozott, száma percenkint 84—90 között ingadozván A beteg digitálist szedett. April 24-ikén észleltetett először, hogy a szívműködés, s az ütérlökés nem egyeztek. A szívtájon két egyenlő erőssségű lökés következik gyorsan egymás után, melyek mindegyikének megfelelőleg systolikus zörej hallható. A függ- és tüdőütér felett négy hang hallható. A fej- és az orsóütéren is csak az első összehúzódásnak megfelelőleg tapintható lökés; az ütérlökések száma percenkint 36, a szívlökéseké 72. A máj és a bal rózsa viszér felett a szívműködésnek megfelelőleg kettős a lökés, melyek közül a gyengébb első az ütérlökéssel esik össze, míg a második, melynek tapintható ütérlökés nem felel meg, sokkal erősebb. A következő napokon a tünetcsoport változatlanul fennállott, s az ütérlökések száma 36—46. Az ez időben felvett ütérgörbén, s a rózsa viszérről vett viszérgörbén * * V) az ütér egy emelkedése a viszér két emelkedésével szemben feltűnő, mutatkozott, s végül a jobb szív tágulata folytán a háromhegyű billentyű relatív elégtelensége jött létre. A háromhegyű billentyű elégtelensége mellett szólt a szívtompulat még nagyobb kiterjedése jobb felé, meg a jobb szív felett hallott, hangtanilag a szívcsúcson kivehető zörejtől különböző zörej és a tüdőütér második hangjának nem ékelt volta, végül a máj, s a rózsaviszer lüktetése is. A háromhegyű billentyű elégtelenségénél lüktetés rendesen a torkolati viszerekben észleltetik; esetünkben azt a bal rózsaviszéren láttuk. Kétségtelen, hogy a szív összehúzódása alatt a vér a jobb gyomrácsból a pitvarba, s innen az alsó üres viszérbe és * Edinb. med. Journal, 1878. A görbék a Marey-Thanhoffer-féle sphygmographphal lettek felvéve. A felső az orsó-illérről, míg az alsó a rózsaviszérral véve.