Orvosi Hetilap, 1884. november (28. évfolyam, 44-48. szám)

1884-11-02 / 44. szám

^Budapest, 1884. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e 11 és vidéken egész évre IO írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- tendok. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. 44. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP­Megrendelhetö minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-tele házban. ORVOSI HETILAP. j4oNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZOHHYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Moravcsik E. E. tr. A bujakóros psychosisokról három eset kapcsán. (Közlemény a sz. Rókus-közkórház elmebeteg-megfigyelő osztályá­ról.) — Pertik O. tr. Recklinghausen és De-Bary tnr-ok intézetéből Strassburgban. Az actinomycosisról új eset kapcsán emberen. (Vége.) — Bakó S, tr. A méh-daganatoknak hasmetszés után végzett műtétéhez. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegylet r. ülése 1884. é. October 25-dikén. Ludvik E. tr. kizárt és üszkös czomb-sérv esete. Székács B. tr. perihepatitisből származó abscessus saccatus esete. Róna S. tr. syphilis hereditaria esete. Radulescu C. és Ötvös J. tr-ok esetei. Moravcsik E. tr. esete és Kétli K. tnr. előadása. — Könyv- ismertetés. Klinische Beiträge zur Gynäkologie u. Geburtshülfe. — Lapszemle. Sarcoma a bárzsingban. Tárcza : Balogh K. tnr. A therapeutika fejlődésének némely útjai. III. — Heti Szemle. A közegészségügyi felügyelők. A fehér vértestecsek kiván­dorlásáról. A comma-bacillusok. — Vegyesék. — Pályázatok. A bujakóros psychosisokról három eset kapcsán. (Közlemény a sz. Rókus-közkórház elmebeteg-megfigyelő osztályáról.) Moravcsik Ernő Emil tr., egyetemi tanársegédtől. A syphilisnek lassankint mindig mélyrehatóbb szerepe jut az egyes betegségek kóroktanában. Alig van kórforma, melynek hát­teréből nem bukkannék elő. S sokszor, — hogy úgy mondjam, — örömmel fogadja azt a gyógytan oly esetekben, midőn normalis viszonyok között kevés, vagy épen semmi reménynyel sem kecseg­tet a betegség természete. Sokat írtak a bujakórról, s az egyes betegségekhez való viszo­nyáról. Egész nagy irodalom nőtte ki magát e közlemények hal­mazából, melyben a psychiatriának is jó része van. Az elmebetegségek tanában a bujakórral szemben még nem találkozunk eléggé megállapodott véleményekkel. A búvárok egy része merőben tagadja asyphilitikus befolyást, más része ismét túlságig menve, nagyobb szerepet tulajdonít neki, mint sem azt megérdem- lené. A higgadt tárgyilagosság azonban kellő határok között kény­telen elismerni a befolyást. Leginkább a paralysis progressivát ille­tik a túlzások, melyeknek helyes mederbe terelése még sok megejtendő észlelet és kutatásnak lesz feladata. Az irodalom terén Jessen és Esmarch munkáit illeti az első­ség érdeme (1857). Albers1') beható tanúlmányokat tett a syphilis folytán az agyat és koponyát illető elváltozások, s tüneteket illető­leg. Oly esetekben, midőn a fájdalom az egész fejre kiterjed (nagy­fokú melancholia, s deliriumoknál), az arachnoidea visceralis részé­nek, s az alatta fekvő pia mater edényeit nagyon telteknek találta. A régibb bujakórnál, midőn gyakori a szédülés, s gutaütés-szerű állapot, hüdést, vagy halált okozva, az egyes edények vannak elváltozva (megvastagodottak, atheromatosusan elfajultak, főleg az agy szövetébe mélyedők). A lues által előidézett agytüneményeket három csoportba osztja: 1) syphilitikus hypochondria; 2) syph. typhus, vagy meningitis; 3) gutaütéssel, s ez után következő tébo- lyodottsággal összefüggő izgalmi tünemények. ') Die Syphilis des Gehirns und die daraus hervorgehenden Nerven und psychische Leiden. Allgen). Zeitschrift f. Psych. 1859. XVI. B. 3 H. Meyer1) az agy constitutionalis syphilisét tárgyalva, nyolez bonczolás alá került esetet közöl, hol kiváló agyelváltozások mellett érdekes psychikus rendellenességek is jelentkeztek (melancholikus, hypochondrikus depressio, maniakalis izgatottság, terjedő hüdéses butaság tüneményei, fejfájások, szédülések, apopleeti- és epilepti- formis rohamok mozgás- és beszédzavarok kíséretében.) Wesiphalnak* 2) a paralysis progressivára vonatkozó két jól észlelt esete kiváló figyelmet érdemel, bár a bántalom specifikus természetére nem vethet elég fényt. Mendel 1868-ban az öröklött bujakór viszonyát fejtegette az elmebántalmakhoz. Erlenmeyer (1869—70) számos érdekes esettel világítja meg a kérdéses viszonyt. A francziáknál Hildebrandt3 * 3 5 7), Lancereaux4 5), Legneaub), Zam- baco6 7) gazdagították az idevágó irodalmat. Guislain és Leubuscher azon meggyőződésnek adtak kifejezést, hogy a syphilis nagyon ritkán okoz psychosist, míg Esquirol és Jacobi ellenkező tapasztalatra jutottak. Sőt egyesek (Cofin) a paralysis progr. okát egyenesen a syphilisnek tulajdonították. A vitába később a statistika is belevegyítette nyomós érveit. Wille1) azt találta, hogy a Münsterlingen és Rheinauban kezelt (501 férfi, 596 nő) elmebetegek között 16 férfinél, s 12 nőnél (3 °/0 férfi, 2 ü/0 nő) syphilis szerepelt aetiologikus momentumképen. Wille azonban meggyőződését fejezi ki, miszerint nagyobb százalé­kot lehetne felvenni tulajdonképen már csak a syphilisnek nagy elterjedtsége folytán is. Azonban egyrészt az anamnestikus adatok hiányosak különböző okokból, másrészt sok beteg nem kerül tébolydába. Ripping8) is érdekes adatokat sorol fel. A düreni intézetbe ’) Ueber constitutionelle Syphilis des Gehirns. Allgem. Zeitschr. f. Psych, 1861. XVIII. B. 3 H. 2) Ueber zwei Fälle von Syphilis des Gehirns. Allgem. Zeitschr. f. Psych. 1863. XX. B. 5. H. 3) De la syphilis dans ses rapports avec l’aliénation mentale. 4) Des affections nerveuses syphilitiques. Paris 1861. 5) Maladies syphilitiques du Systeme nerveuse. Paris, i860. 6) Des affections nerveuses syphilitiques. Paris. 1862. 7) Die syphilitischen Psychosen. Allgem. Zeitschr. f. Psych. XXVIII. B. 4. 5. H. 1872. 8) Ueber die Beziehung der Syphilis zu den Geisteskrankheiten mit und ohne Lähmungen. Allgem. Zeitschrift f. Psych. XXXVII. B. 6. H. 44

Next

/
Thumbnails
Contents