Orvosi Hetilap, 1885. november (29. évfolyam, 44-48. szám)

1885-11-01 / 44. szám

"ßuDAPEST, 1885 44. sz. OYEMBER 1. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-uteza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP j^IoNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUS20KKILEK CZEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Konrád J. tr. Hallucinansok hall- és látidegeinek villamos reactióiról. — Scheiber S. H. tr. Idegkórtani közlemény apopleptikus rohamok után észlelhető némely ritkább tüneményekről egy igen complicált és több más idegkórtani eset kapcsán. III. — Ónodi A. D. tr. Mihalkovics Géza ny. r. tnr. boncztani és fejlődéstani intézetéből. Rendellenes alakviszonyok az idegtan köréből. (Vége.) — J± budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1885. October 24-dikén. Csapodi István tr., diphtheritis conjunctivae es amaurosis hysterica egy-egy gyógyúlt esete. Haberem J. Pál tr., adatok a Mikulicz-féle osteoplastikus resectióhoz. — Könyvismertetés. Contribution á l’étude du Non-Restraint par Manuel Tagle y Alfonso. — Lapszemle. Szakcsont-alatti bárzsingmetszés. Tárcza : Heti szemle. A veszettség kifejlődésének meggátlása. — Harveian Oration. (Harvey-beszéd.) Tartotta Richard Quain tr.— Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. Hallucinansok hall- és látidegeinek villamos reac­tióiról1). Konrád Jenő tr-tól Bécsben. A hallucinatio nemcsak gyakorlati szempontból képezi az elmekór egyik kiválóan fontos tünetét, hanem az a tudományos kutatás előtt is mindig érdekes jelenséget képezett, mely jelenség mibenlétének felkutatására a búvárok mindenha annyival sziveseb" ben vállalkoztak, mivel keletkezési módjának feltételei, ha lénye" gtikben felismertetnek, mintegy kezünkbe adnák a kulcsot a psychikus műveletek többféle, ma még csak homályosan ért­hető aberratióihoz. A különböző psychiatrikus irányzatok és isko­lák — mindegyik a maga módja szerint — mind törekedtek megoldani a kérdést. Eddigelé a siker persze kérdéses, mert a többé-kevésbé jól fundált elméletek, magyarázzanak bár megvesztegető módon, még nem bírnak elég bizonyító erővel. A feladat ennélfogva ma is csak az, ami volt, t, i. gyűjteni tárgyilagos, kézzelfogható adatokat, hogy a talaj, melyen az épület felemelkedik, ingatag ne legyen. Hosszabb idő óta foglalkozom electrotherapeutikus kísérletek­kel elmebetegeknél, kiknél a status uervosusnak a kezelés előtt meg­állapítása természetesen szintén feladatomhoz tartozik. Ezen foglal­kozásom közben nem kerülhette el figyelmemet a hallucinatiók annyira fontos tünete sem, s emlékezvén Jolly már-már feledésbe ment, s utánzásra alig talált electromos vizsgálataira, melyeket hallucinansok hallidegeinek ingerlékenységi állapotának megállapítása czéljából tett, alkalomszerűleg magam is tettem ez irányban kísér­leteket, s ezeket — homokszemek gyanánt a hallucinatiók theoriá- jához — a belőlük esetleg vonható következtetésekkel együtt e czikkben közölni szándékom. Vizsgálataim csak a hall- és látérzékre terjeszkednek ki, mert ezek villamos ingerlékenységi viszonyai normalis, s az előb­binél kóros állapotban is legjobban vannak tanulmányozva, s mert ezen érzékek hallucinatiói elmebetegeknél is a leggyakoriabbak. A nehézségek, melyekkel az elmebetegek ilynemű vizsgálatainál ') Előforduló rövidítések: ma — milliampére ; Ka = kathod; An = anod; S = zárás; D = tartam ; O = nyitás; KI = hangsensatio; Kl"> Kl‘> Kl> ki. küzdeni kell, sokfélék és könyen érthetők, ha szemünk elé tartjuk a vizsgálat sikerének feltételeit; nyugtalanság, zavartság, ellenkezés meghiúsítják a kísérletet; bizonyos fokú elmegyengeség és intel- ligentia-hiány megbizhatlan eredményeket szolgáltat. Nem csoda tehát, ha hosszú és fáradságos kísérletek után a bő anyag daczára is csak csekély számú eset marad rendelkezésre. I. Hallérzéki hallucinatiók. Mielőtt eseteim ismertetésébe bocsátkoznám, nem lesz talán egészen felesleges a hallideg villamos ingerlékenységéről általában, s röviden megemlékezni. Tudvalevőleg az ideges halláskészülék — az acusticus kör- nyi végződése — a galvánáram behatására specifikus módon, azaz hangzatokkal felel, s pedig ezen visszahatás bizonyos törvényszerű­séggel történik, mely a motorius rángási törvénynyel congruál. Az állandó áram különböző ingermozzanatai az áramerő belterjessége szerint előbb, vagy később okozzák e reactiót, így mérsékelt áram- erőnél csak KaS vált ki nyilvánuló ingerületet, erősebb áramnál AnO is szül gyengébb visszahatást. Erősebb áramoknál a KS nem­csak pillanatnyi hangsensatiót okoz, de az áram zárvatartása mellett az előidézett hangzat csak fokozatosan csökkenve tűnik el; itt tehát a KaS tetanus analógiájával van dolgunk. A hangsensatiók minősége egyénileg igen különböző ; lehet az zúgás, búgás, fütyü­lés, zörej, erősebb áramoknál inkább zenei jellemű hangzat, csen­gés, érczhang stb. A normalis acusticus reactiója tehát a következő formulában nyer kifejezést: KaSKl = hangos csengés KaDKlJ> = fokozatosan csökkenő csengés KaO —- == semmi AnS — '== » AnD — = > AnO ki = rövid, enyhe csengés. Kóros állapotban ezen formula sokszoros módosításokat szen­ved a szerint, amint csak egyszerű, mennyileges idegtúlérzékenység­gel; vagy pedig egyszersmint a galvanikus reactio minőségi válto­zásaival van dolgunk, mely utóbbi változások megint hyperaes­thesia nélkül is jelen lehetnek; végre — ritka esetekben —■ a 44

Next

/
Thumbnails
Contents