Orvosi Hetilap, 1886. február (30. évfolyam, 6-9. szám)

1886-02-07 / 6. szám

Budapest, 1886. 0. SZ. február 7. ELŐFIZETÉSI ÁR : 1) egyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETI LAP. Iro NI . KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Bókai Árpád tnr. és Tothmayer Ferencz. Közlemények a kolozsvári egyetem általános kórtani és gyógyszertani intézetéből. Jegyzetek a paraldehydről. Harmadik czikk. A paraldehyd szerepe brucin-, thebain-, picrotoxin-, chlorbaryum- és physostigmin-mérgezésnél. (Folytatás.) — Engel Gábor tr. A vándorlép casuistikájához. — Meisels A. Vilmos, tr. A munkács-beszkidi vasúti kórházból. A typhus-bacillusok előjövetele a vérben és ennek kórismészeti értékesítése. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1886. január 30-dikán. Torday Ferencz tr., fistula colli congenitalis incompleta esete. Moravcsik Ernő Emil tr., az alcoholismusról. — Könyvismertetés. Allgemeine Diagnostik der Nervenkrankheiten. Von Dr. Paul Julius Moebius, Docent an der Universität Leipzig. — Lapszemle. Az epehólyag - műtétek. — Dülmirigy-túltengés. Tárcza : Donáth Gyula. Joannes Wierus. (Vége.) — Heti szemle. Babes Victor tr. utóbbi párisi leveleiből a veszettségről. Promainok. — Vegyesek — Pályázatok. Közlemények a kolozsvári egyetem általános kórtani és gyógyszertani intézetéből. Jegyzetek a paraldehydről. Harmadik czikk. A paraldehyd szerepe brucin-, thebain-, picrotoxin-, chlorbaryum- és physostigmin-mérgezésnél. Bókai Árpád tanár és Tóthmayer Ferencz tanársegédtől. (Folytatás.) II. Thebain és paraldehyd. A thebain tetanisáló hatását tekintve, melyet már Magandie ismert, a strychnin-csoportba tartozó mérgek közé sorakozik, de korántsem áll a strychninhez oly közel, mint a brucin, mennyiben a hatás későbbi szakában még hypnotikus sajátságokat is árul el, mint többé-kevésbé minden ópiumalkaloid. A reflexingerlékenység a mérgezés kezdetén fokozott; zajra, érintésre cronikus görcsök jelentkeznek, majd kisebb dermerohamok, trismus, közbe erős nyugtalanság; ha a méregadag nem volt absolut halálos, úgy Vati óra múlva a mérgezés eszközlése után (nyúlnál) a reflexingerlékenység alábbszáll, s pedig néha igen szembetűnőleg; az állat bódultnak látszik lenni, végtagjait szétterpeszti, s akaratlagos mozgásokra képtelen, de daczára ennek néha-néha spontán fejlődnek ki cronikus, majd tetanikus görcsök. Halálos adagra a mérgezés ezen második szakában a bódulat erősebb, a reflex-ingerlékenység még sülyedtebb, s ezen bódulat közben spontán jelentkeznek a dermerohamok, melyek az állatot megölik és oly módon, mint azt a strychnin vagy brucin teszi. Hogy ez így van, azt már Rabuteaul) és Harley'*') is észlelték, újabban pedig Schnitzer Schmiedeberg dolgozdájából közölt munkájában is hangsúlyozza, midőn a thebain hatását vázolja, de alább közölt ellenőrző kísérleteink is világosan bizonyítják. Az egyes thebain-készítmények erély szempontjából felette különbözők, így a Gehe-féle gyárból kapott sósavas thebainból, ha 10—20 cgm-ot fecskendeztünk iooo—1500 gm. súlyú nyulak bőre alá, még mérgezési tünetek nem jelentkeztek, míg a Merckféle sósavas thebain 0 005—6ooo gm-ja 1200—1800 gm-es állatoknál már heves mérgezési tüneteket idézett elő. Ezen okból az utóbbi gyár készítményeivel dolgoztunk. Hogy az egyes szerzők a legkisebb halálos adag mértékét a legkülönbözőbbnek jelzik, azt úgy hiszem az imént említett tény eléggé érthetővé teszi. Az intézetünk Merck-féle sósavas thechainjából O’COJ gm. volt a legkisebb absolut halálos adag egy kilogramm súlyú nyúlra számítva. Ezen szám sokkal alacsonyabb a Husemann által jelzett legkisebb halálos adagnál, mely 0,02 gm. A készítmény, mellyel Husemann dolgozott, az angol F. és H. Schmith-féle volt. Ellenőrző kísérleteink, melyek útján a legkisebb halálos adag mennyiségét megállapítani igyekeztünk, a következők voltak : Tizenkettedik kísérlet. Nagy szürke nyúl. Súly 1700 gm. 4 e. gg p. Az állat hátbőre alá 0 005 gm. sósavas thebaint fecskendezünk. 5 ó. 4 p. Visszahajlási ingerlékenység élénkült, a láták megszűkültek. 5 ó. 25 p. Izomtehetetlenség; az állat végtagjait szétterpeszti, ezek mintegy kicsúsznak alóla; füledények tágak, vérrel erősen teltek. 5 ó. 25 p. Izomerőtlenség fokozódott. Visszahajlási ingerlékenység lefokozott. 6 ó. 25 p. Reflex-ingerlékenység ismét emelkedni kezd. Izomtehetetlenség alábbhagyott. Az állat nyugodtan ül egy helyben. Másnap a kísérleti állat teljesen egészséges. Tizenharmadik kísérlet. Szürke házi nyúl. Súly 1300 gm. (j o. ■26 p. Az állat hátbőre alá O'Oi gm. sósavas thebariumot fecskendezünk vízoldatban, g ó. 28 p. Kisebb görcsös rángások a végtagokban. Élénk reflex-ingerlékenység úgy zajra, mint érintésre. Az állat csendben meglapul, g ó. 34 p. Reflex-ingerlékenység igen erősen fokozott. Nyugtalanság ; az állat hol egyik, hol másik fülét hegyezi, g ó. 40 p. Nagyfokú izgatottság, hánykolódás , emellett izomerőtlenség. Az állat oldalra dől, comatosus. Erős remegés. Erre 5—6 másodperczig tartó derme, utána cronikus görcsök. g 6. 41 p. Önként kifejlődő dermeroham, mely után az állat, eddigi fekvő helyzetét hirtelen rendes helyzetével cseréli fel. g 6. 44 PAz állat a szobában fel- s alá járkál; érintésre dermeszerű roham, mely azonban gyorsan elmúlik. A derme elmúltával fekvő helyzetét az állat ismét elhagyja, nyugodtan légzik, de kissé bódultnak látszik. g 6. 55 p. Csekély remegés, fokozott reflex-ingerlékenység. 10 ó. 20 p. Reflex-ingerlékenység alábbhagyott. 10 ó. 45 P- Az állat meglapulva ül, ingerelve ide-oda járkál. 12 ó. 3 p. Ugyanazon tünetek. Reflex gyenge. Délután 5 ó. Az állat teljesen egészséges. 6 *) Rabuteau. Compt. rend. LXXIV. 15. 2) Harley. St. Thomas Hospitals Reports. Vol. II. 3) Schnitze. Archiv f. exper. Pathol, und Pharmacol. Bd. XVI.