Orvosi Hetilap, 1886. augusztus (30. évfolyam, 31-35. szám)

1886-08-01 / 31. szám

|3uD APEST. 1886. Augustus 1. 31. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bórmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. J^ONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HABMIH C2ADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Hogy es Endre tnr. Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál. II. (Vége.) — Terray Pál tr. Közlemény Korányi Frigyes tnr. kir. tanácsos egyetemi belgyógyászati koródájából. Adatok a calomel húgyhajtó hatásához. (Folytatás.) — Ónodi A. D. tr. A bolygó idegcsoport (nervus vagus) alaktani jelentőségéről. — Könyvismertetés. Die Beziehung zwischen Geistesstörung und Verbrechen. Von Dr. W. Sander und Dr. A. Richter. — Lapszemle. Idegen testek a húgycső- és hólyagban. — Adat a férfi-ivarszerv boncztanához. Tárcza: A szepesi orvos-gyógyszerész egylet f. é. május 25-dikén Göllniczbánya városában tartott félévi gyűlése. — Heti szemle. Basel város kanton temetkezési törvénye. — A cholera gyógyításához. — Vegyesek. — Pályázatok. Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál. Hőgyes Endre tanártól. (Folytatás és vége.) II. A fennebbi kísérletek és észleletek alapján tehát az a tapasztalati tény derült ki, hogy a halló, látó, szagló, ízlelő, tapintó ideg-végkészülékek megfelelő izgatására a hystero-epilepsióban szenvedő egyéneknél associált vagy conjugált szem-deviatiók (mindkét betegnél) és bilateral szemleke-rezgések (az egyiknél) keletkeztek. Az a kérdés merül fel most, mi módon magyarázhatók e jelenségek ? mily következtetéseket lehet azokból levonni az asso­ciált és nystagmikus szemmozgásokra vonatkozólag fennálló ismere­teink gyarapítására ? Ami e jelenségek egyetemes magyarázatát illeti, megkapjuk azt azon felfogásban, melyet a hystero-epileptikusok idegrendszeré­nek sajátszerű állapotáról felállítani, s amely felfogásnak kifejezést adni már több ízben alkalmam volt. A kórfolyamat alapjellem­vonása e betegségnél a reflex izommerevedősség (diathése de contrac­ture Charcot), melynek következtében a külső behatásokra kelet­kező reflex izommozgások a rendesnél maradandóbban jelentkez­nek, a bőrt vagy valamely érző ideg-végkészüléket ért külső hatásra, pl. nem egyszerű reflex izomrángás, hanem az illető izmokban tartósabb összehúzódás (contractura) a felelet. Magának e reflex izommerevedősségnek benső lényege — e felfogás szerint — úgy képzelhető, hogy e betegeknél a központi idegrendszernek ú. n. aesthesodikus állománya valamely olynemű — a betegség ezen stádiumában kétségenkívül csak tömecses — átváltozásban van, melynél fogva az a centripetál idegingerek be­hatása alatt a rendesnél sokkal hosszabb ideig marad izgalomban, mi miatt a kinesodikus állományra átcsapódó izgalom is a rendes­nél tovább tartja összehúzódásban a centrifugál idegeken át a megfelelő izmokat. Erre a felfogásra kell jutni, ha meggondol­juk, hogy e betegeknél az önkénytes izommozgások rendesek és nem contracturásak, hogy tehát a kinesodikus idegállományban, í a mozgató idegekben és izmokban nem lehet a baj, ha meggon­doljuk azt, hogy az anaesthesiában szenvedő testfélt érő reflex-be­hatások épen úgy, mint az érző testfélen szintén reflex-contrac- j túrákat gerjesztenek, midőn tehát az érzéketlen testfélre nézve I kizárható a megfelelő agyféltekék netaláni közreműködése a reflex izommerevedések létrehozásában. Az aesthesodikus idegállomány e I sajátszerű hyperaesthesise különböző hystero-epileptikáknál a köz- : ponti idegrendszer különböző segmentumaiban ütheti fel tanyáját, j Ugyanazon betegnél is a bántalom folyamán különböző időben különböző segmentumok betegedhetnek meg, egyes segmentumok teljesen bántatlanúl maradhatnak, vagy succesive végig betegszik az egész velőoszlop. Kétségenkívül innen van az, hogy e betegeknél a reflex izommerevedősség tüneményei oly sokféle változatban jelennek meg a figyelő előtt, mely első pillanatra zavarba ejtheti a kórbuvárt és kétséget támaszthat benne az iránt, vájjon meg lehet-e találni a tünemények bonyolódott szövevényéből a kivezető fonalat. Kór­élettani szempontból azonban ugyanazon segmentum megbetegedésé­nél mindig ugyanazon reflex izommerevedősség várható. Azon nehány kóreset részletes megfigyelése alapján, melyet Laufenauer tanárral tenni alkalmam volt, némely gerinczagyi, nyúltagyi és középagyi reflex-tüneményekre ez állandóságot már idejekorán észrevettem és e körülmény diagnostikai fontosságát hangsúlyoztam. Laufenauer tanár a reflex-vizsgálatokat azóta már nagyobb számú betegen ismételte és azoknak diagnostikai jelentőségében, különösen az acustikus reflexekre nézve ismételt vizsgálatánál csak megerő­södött. E felfogás alapján tehát a fennebb jelzett tapasztalati tények, hogy t. i. a halló, látó, szagló, ízlelő, tapintó ideg-végkészülékek megfelelő izgatására e hystero-epilepsiában szenvedő nőknél asso­ciált vagy conjugált szem-deviatiók és bilateral szemteke-rezgések keletkeznek, úgy magyarázhatók, hogy a nevezett érzőidegek köz­pontjainak megfelelő aesthesodikus állomány a fenn jelzett elvál­tozás alá jutott, minek folytán az kisebb fokú peripherikus ingerekre is maradandóbb izgalomba esik, mely izgalom átcsapódik a szem­mozgás associáló ideg-centrumra és annak labilis egyensúlyát meg­zavarja. Hogy nem a szemmozgató ideg-centrum kinesodikus állo­31

Next

/
Thumbnails
Contents