Orvosi Hetilap, 1886. augusztus (30. évfolyam, 31-35. szám)
1886-08-01 / 31. szám
3uDAPEST, 1886.Augustus 1. 31. sz. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. Tartalom : Hegyes Endre tnr. Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál. II. (Vége.) — Terray Pál tr. Közlemény Korányi Frigyes tr. kir. tanácsos egyetemi belgyógyászati korodájából. Adatok a calomel húgyhajtó hatásához. (Folytatás.) — Ónodi A. D. tr. A bolygó idegcsoport (nervus vagus) alaktani jelentőségéről. — Könyvismertetés. Die Beziehung zwischen Geistesstörung und Verbrechen. Von Dr. W. Sander und Dr. A. Richter. — Lapszemle. Idegen testek a húgycső- és hólyagban. — Adat a férfi-ivarszerv boncztanához. Tárcza: A szepesi orvos-gyógyszerész egylet i. é. május 25-dikén Göllniczbánya városában tartott félévi gyűlése. — Heti szemle. Basel város kanton temetkezési törvénye. — A cholera gyógyításához. — Vegyesek. — Pályázatok. Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál. Hőgyes Endre tanártól. (Folytatás és vége.) II. A fennebbi kísérletek és észleletek alapján tehát az a tapasztalati tény derült ki, hogy a halló, látó, szagló, ízlelő, tapintó ideg-végkészülékek megfelelő izgatására a hystero-epilepsiában szenvedő egyéneknél associált vagy conjugált szem-deviatiók (mindkét betegnél) és bilateral szemlekerezgések (az egyiknél) keletkeztek. Az a kérdés merül fel most, mi módon magyarázhatók e jelenségek ? mily következtetéseket lehet azokból levonni az associált és nystagmikus szemmozgásokra vonatkozólag fennálló ismereteink gyarapítására ? Ami e jelenségek egyetemes magyarázatát illeti, megkapjuk azt azon felfogásban, melyet a hystero-epileptikusok idegrendszerének sajátszerű állapotáról felállítani, s amely felfogásnak kifejezést adni már több ízben alkalmam volt. A kórfolyamat alapjellemvonása e betegségnél a reflex izommerevedesség (diathése de contracture Charcot), melynek következtében a külső behatásokra keletkező reflex izommozgások a rendesnél maradandóbban jelentkeznek, a bőrt vagy valamely érző ideg-végkészüléket ért külső hatásra, pl. nem egyszerű reflex izomrángás, hanem az illető izmokban tartósabb összehúzódás (contractura) a felelet. Magának e reflex izommerevedősségnek benső lényege — e felfogás szerint — úgy képzelhető, hogy e betegeknél a központi idegrendszernek ú. n. aesthesodikus állománya valamely olynemű — a betegség ezen stádiumában kétségen kívül csak tömecses — átváltozásban van, melynél fogva az a centripetál idegingerek behatása alatt a rendesnél sokkal hosszabb ideig marad izgalomban, mi miatt a kinesodikus állományra átcsapódó izgalom is a rendesnél tovább tartja összehúzódásban a centrifugál idegeken át a megfelelő izmokat. Erre a felfogásra kell jutni, ha meggondoljuk, hogy e betegeknél az önkénytes izommozgások rendesek és nem contracturásak, hogy tehát a kinesodikus idegállományban, a mozgató idegekben és izmokban nem lehet a baj, ha meggondoljuk azt, hogy az anaesthesiában szenvedő testfélt érő reflex-behatások épen úgy, mint az érző testfélen szintén reflex-contract túrákat gerjesztenek, midőn tehát az érzéketlen testfélre nézve kizárható a megfelelő agyféltekék netaláni közreműködése a reflex izommerevedések létrehozásában. Az aesthesodikus idegállomány és sajátszerű hyperaesthesise különböző hystero-epileptikáknál a központi idegrendszer különböző segmentumaiban ütheti fel tanyáját. Ugyanazon betegnél is a bántalom folyamán különböző időben különböző segmentumok betegedhetnek meg, egyes segmentumok teljesen bántatlanul maradhatnak, vagy succesive végig betegszik az egész velőoszlop. Kétségenkívül innen van az, hogy e betegeknél a reflex izommerevedesség tüneményei oly sokféle változatban jelennek meg a figyelő előtt, mely első pillanatra zavarba ejtheti a karbúvárt és kétséget támaszthat benne az iránt, vájjon meg lehet-e találni a tünemények bonyolódott szövevényéből a kivezető fonalat. Kórélettani szempontból azonban ugyanazon segmentum megbetegedésénél mindig ugyanazon reflex izommerevedesség várható. Azon néhány kóreset részletes megfigyelése alapján, melyet Laufenauer tanárral tenni alkalmam volt, némely gerinczagyi, nyúltagyi és középagyi reflex-tüneményekre ez állandóságot már idejekorán észrevettem és e körülmény diagnostikai fontosságát hangsúlyoztam. Laufenauer tanár a reflex-vizsgálatokat azóta már nagyobb számú betegen ismételte és azoknak diagnostikai jelentőségében, különösen az acustikus reflexekre nézve ismételt vizsgálatánál csak megerősödött. E felfogás alapján tehát a fennebb jelzett tapasztalati tények, hogy t. i. a halló, látó, szagló, ízlelő, tapintó ideg-végkészülékek megfelelő izgatására egystero-epilepsiában szenvedő nőknél associált vagy conjugált szem-deviatiók és bilateral szemtekerezgések keletkeznek, úgy magyarázhatók, hogy a nevezett érzőidegek központjainak megfelelő aesthesodikus állomány a fenn jelzett elváltozás alá jutott, minek folytán az kisebb fokú peripherikus ingerekre is maradandóbb izgalomba esik, mely izgalom átcsapódik a szemmozgás associáló ideg-centrumra és annak labilis egyensúlyát megzavarja. Hogy nem a szemmozgató ideg-centrum kinesodikus állo-31