Orvosi Hetilap, 1887. február (31. évfolyam, 6-9. szám)
1887-02-06 / 6. szám
oltogatások egymásután következő ízeiben mily módon mutatkozik úgy az egyik, mint a másik vírusnál a fertőző képesség erélyessége és állandósága. E végből felkértem Babes tanárt, hogy állítsa össze az ő successiv átoltogatásainak eredményeit oly táblázatban, mint amilyet saját vizsgálataim eredményeinek feltüntetésére a múlt évi novemberi ülésen bemutattam. E táblázat az átoltogatások ré izére vonatkozólag elkészült és összehasonlítva az én fix vírusom tovább oltogatásainak 10 izével a túloldali rajzolatban látható. Az összehasonlítás itt az élettartamra vonatkozik. A felső graphicus összeállítás a párisi, az alsó a budapesti anyag oltási sorozatait tünteti elő. A vonalrendszer alján levő számok az egyes izeket jelentik (P = x—io, illetőleg Bp. = 21—30). Az oldalt levő számok (1 —12) egy-egy napot jelentenek. Az egyes izek függélyes vonalai egy-egy veszettségben elhalt nyúl élettartamát mutatják. A vonalrendszer felső számai pedig az egyes izek elhalt állatainak közép élettartamát napokban (K = 8 vagy 7 stb.), mely úgy lett kiszámítva, hogy az egyes izek elhalt állatainak összes élettartama az elhalt állatok számával osztatott el. A 10 izén keresztül húzódó görbe vonal az egymásután következő ízek közép élettartamának ingadozásait tüntetik fel. Az összehasonlítás két okból nem egészen szabatos. Először azért, mert a párisi anyag passage-aiban egy-egy ízre több állat esik, mint a budapesti anyagéiban. Több állat élettartamából a kiszámított élettartam kisebb középszámot ad. Továbbá Babes tanár tovább oltogatásainál majdnem kizárólag kicsiny állatokat használt, míg én már ezen ízekben mindig középnagyságú és nagy állatokat vettem, mi az élettartamra habár nem nagyon — de fél, egy napi különbséggel mégis befoly. Mindazonáltal az egyetemes összehasonlítás mégis lehető és e tekintetben is érdekes az a hasonlatosság, mely a kétféle vírus hatásában mutatkozik. Látható, az egyes ízek közép élettartamát mutató görbe vonal közel egyettettmind a kétféle virusnál, ami bizonyítja, hogy mindenik virus egyenlően állandó marad a successiv átoltogatások egymásután következő sorozataiban. A legrövidebb és leghosszabb közép élettartamban a Pasteur-féle virusnál 1 - 1, az én vírusomnál 1 • 2 5 nap a különbség, ami egészen elenyészik, ha meggondoljuk azt, hogy egy ugyanazon iz vírusával egyszerre beoltott több nyúl sem hal meg valamennyi egyenlő idő múlva a beoltás után, hanem az elhalásban — mint az előbbi kísérleti sorozatnál láttuk — egy-két napi különbség is mutatkozhatik. Látható továbbá az is, hogy úgy a Pasteur, mint az én vírusomnál, noha egész határozottan lehet mondani azt, hogy a vírus átlag 7 ]/a—8/2 nap alatt öli meg az állatot, mindazonáltal kivételes esetekben 10, sőt 12 nap múlva következik be az elhalálozás. E két irányú összehasonlítás a következőket bizonyítja: 1. Hogy a budapesti és az itt tenyésztett párisi fix veszettség - vírus úgy hatásmódjában, mint erélyességében, továbbá állandóságában teljesen megegyezik egymással és így a veszettség ellen védőoltó anyagok előállítására — ha ugyan a tapasztalat Pasteur módszerét sikeresnek fogja bebizonyítani — mindkettő egyenlően alkalmas. 2. Hogy a fix veszettség-vírus aránylag gyors előállításának az a módszere — melyet a múlt évi novemberi ülésen a 1. akadémiának előterjeszteni szerencsém volt — teljesen sikerre vezetett. Az antifebrin (phenylacetamid) hatásáról. Közli: Kovács József tr. osztályos segédorvos. (Vége.) XXVI. G. Gyula, 35 éves. Heveny csúzos izületlek. Hőfok Érverés Adag ízületek fájdalmasak. délelőtt 10 órakor 39'8 124 0-25 » N» 38'9 120 0’ 2 » 12» 38'5— 0*2. E délutánI » 38-4— 0-25 -6S ~o» 2 » 37-8 1O4— » 3 » 38-0— — 1- 10» 4 » 38 0— 0*2* 1Oo » S » 37'8 96 0-2: o » 6 » 38-0— — o » 7 » 38-0— — » 8 » 381— — » 9 » 381— — » 10» 38-6— — délelőtt 10» 40'0 112 0*2 . » ii» 39 6 IIO 0-25 » 12» 38 8— 0-25 fl délutánI » 38-8— 0-25 '<D» » 2 3 » » 38-5 38-5 100 0-25 0 25 0)» 4 » 385— 0*2 rEO » 5 » 38-3— —' o » 6 » 38-3— — o » » 7 8 » » 383 38'5— — » 9 » 38-6— — » 10» 38-3— —. délelőtt 10» 40-4 124 °'S » n» 38-5 100 0*• » 12» 38-5— 0' E délutánI » 37'7 96— *ei 00o*» » 2 3 » » 37'8 38-1 __ ·- — ·u» 4 » 38-3— -&o » 5 » 39 0 100— o » 6 » 39'2— — o » 7 » 39 9— — » 8 » 39'9— — » 9 » 40' 1 100— » 10» 40'0— — délelőtt 10» 40-4 108 0'2 » N» 39'6— 0-2 5, 12» 39'9— 0’ 2 E délutáni » 3»-5 100 0‘ 2 -2 León M » » 2 3 » » 38-8 38M 90 0'2 0'2 }-. , .0» 4 » 38'0— 0*2 ,20 » 5 » 37'6 84— 0 » 6 » 37'5— — 0 » 7 » 37'5— — » 8 » 37'8— — » 9 » 38-0— — » 10* 38 0— — délelőtt 10» 386 94 __ délutáni » 39' 5 100 0'2 E » 2 » 38 5 90 0 ’ 2 ‘CtJ» 3 » 38-5— 0-2 Oro4 » 37'8 84— 1-cu (U .fiO » » 5 6 » » 37'5 37'5— O O » » 7 8 » » 37’3 37'2— ízületek fájdalmasak » 9 » 37'5— — » 10» 37'6— — délelőtt IO» 38'0 90— délutánI » 38'S— — E » 2 » 39'°— — *1)» 3 » 39'8 104 0'25 ro» 4 » 38-8 100 0 25 < cu rQo » » 5 6 » » 38-0 37'7 92 0 ’ 25 o » 7 » 37'0— — O » 8 » 370— — » 9 » 37'2— — , » IO» 37’2— —