Orvosi Hetilap, 1887. március (31. évfolyam, 10-13. szám)

1887-03-06 / 10. szám

Budapest, 1887. 10. sz. /VIÁ RCZiUS 6. ELŐFIZETÉSI ÁR :helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvi- kereskedésében. ORVOSI HETILAP. JTON1 S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HAHMTN C2EGYEDIK É VFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Müller Kálmán tnr. Ideges bélbajokról. (Folytatás.) — Tangl Ferencz. Az idegelfajulás- s újraképződésről. (Folytatás.) Közlemény a buda­pesti kir. m. t. egyetem kórboncztani intézetéből. — Hutyra Ferencz tr. A veszettség prophylaxisa és a védőoltások. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegyesület f. évi februárhó 26-án tartott rendes ülése.— Könyvismertetés. Die Therapie der chronischen Lungenschwind­sucht von Dr.'Herm. Brehmer, dirig. Arzt der Heilanstalt, für Lungenkranke in Görbersdorf. — Lapszemle. A lépgyurma gyógyértékéröl.' — Laryngitis haemorrhagica. — A vaskezelés előnyei emésztési zavar bizonyos nemeinél. — Tavaszi köthártyahurut (conjunctivitis vernalis sec. Saemisch). — Vérhas kezelése eczetsavas aluminiummal. Tárcza : Síkor József tr. A törvényszéki orvostudomány hazánkban. — Tátra-Füred tél idején. — Fleti szemle. Egy practicus hvgienista észrevételei a tatai felső Tóváros tavának vizéről. — Közoktatási költségvetés. — A franczia orvosok száma. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Dr. Kern lipniki tápintézetének hirdetése. Ideges bélbajokról. Müller Kálmán tr. egyetemi ny. rk. tanár, közkórházi főorvostól. (Folytatás.) Azon mozgási rendellenességek közül, a melyek a székeléssel szoros összefüggésben nincsenek, különösen a bélnek peristalticus nyugtalansága jő tekintetbe, mely ha nem is képez komolyabb természetű kórállapotot, de a betegnek szempontjából részint a kellemetlen érzések miatt, részint pedig környezete miatt legalább is nagyon zaklató kellemetlenségnek tekintendő. Ha nem is akarom tagadni, hogy egyszer-másszor az élénkebb nyugtalanság után székelés áll be, ennek utána pedig a nyugtalanság lecsillapul s ez így első tekintetre okozatos kapcsolatnak látszik lenni, úgy ezen észleletek oly gyér számban vannak, hogy a bél nyugtalanságának többi nagy számával szemben majdnem kivételt képeznek. Az esetek legtöbbjében a bélnyugtalanság lecsillapodik a nélkül, hogy béltirülést okozna, mely rendesen teljes nyugalom idején, (gyakran evés közben) szokott beállani; több lépésre hallható hangos korgást okoz, néha több perczig fennáll, székürülésre nem vezet, mintegy bizonyítékául annak, hogy a nyugtalanságot feltételező bélmozgások, ha talán erélyesek is, de lefutásukban vagy nem szabályosak; vagy inkább bélgázokkal, nem pedig bélsárral telt bélkacsokra terjednek ; legvalószínűbben csak bizonyos hosszúságra futnak le, itt meg­szűnnek, hogy majd e helyen indulva meg, innen ismét bizonyos távolra tovább terjedjenek. E felvétel helyessége mellett szólnak több rendbeli, így Schwarzenberg által külön kiemelt azon kísér­letek, melyekben ő véletlenül, legalább kimutatható ok nélkül, oly bélhullámokat látott, melyek a bélnek kisebb hosszabb részén futottak végig a nélkül, hogy a bélbennéket továbbították vagy bélürülést okoztak volna. A bélbennék tova mozgatására egyáltalán semmi befolyással nincsen az a rendellenesség, a melyet a róla panaszkodó betegek maguk igen találóan »bélremegésnek« neveznek el. Gyengébb vagy erélyesebb remegésnek érzete áll be hirtelen, még pedig többnyire a hasnak egész kiterjedésében, máskor ismét egyes körülirt helye­ken, gyengülve és fokozódva, rövid ideig tartó szüneteket engedve, néha mintegy rohamokban ismétlődve, nagyobb fájdalmat vagy J korgást ugyan nem, de a betegekre nézve vajmi tűrhetlen érzést okoznak, melyet azok majd úgy Írnak le, mintha a bél remegne, majd ismét mintha valaki, különösen egyes helyeken rázná. Szóval olyan állapottal állunk szemben, mely a betegnek tisztán alanyi érzete nyomán vajmi könnyen érző rendellenességnek volna értel­mezhető, lényegében azonban legnagyobb valószínűséggel mégis csak rostrángásokon, tehát mozgási rendellenességen alapszik. E bántalom a később említendő legkülönbözőbb okokból eredőleg fordul elő, egyszer-másszor kimutatható alkalmi okokból lép fel, bélürüléssel összefüggésben egyáltalában nincsen s kellő kezelés mellett, a kóroknak természete szerint gyógyulásra ép oly alkalmas, mint a bélnek peristalticus nyugtalansága. A betegek által ugyanilyen érző rendellenességnek panaszolt állapotok: idegen test érzése és tova mozgása, bujkálás, csipkedés, rángatódzás, a melyek azonban szintén csak mozgási rendellenesség­ből erednek. Az érző rendellenességek majdnem kizárólagos képviselője a bélzsába, mely mint ilyen a kézi könyvekben, oly terjedelmesen van tárgyalva, hogy itt fejtegetést nem érdemel. Az elválasztási és felszívódási rendellenességek nyilvánu- lási módját ma még biztosan nem ismerjük. Jelenlétükre az ideges dyspepsia analógiájából és egyéb körülményekből következ­tetünk ; első sorban azon esetek fognak ez iránt gyanút kelteni, melyekben minden egyéb kimutatható ok nélkül, mintegy okadat- lanul, különösen arra hajlamos egyéneknél, bélürülés és a bélsár- anyagoknak minőségbeli rendellenességének kíséretében lesová- nyodás áll be, hol lassabban, hol ismét rohamosabban; egyes, újabb gyógymódoknak ilyen esetekben szembeszökő sikere a po- \ steriori annál bizonyítóbb azon felvételre, hogy adott esetben a le- soyányodás elválasztási, de főleg felszívódási rendellenességeknek volt az eredménye. Az ideges bélbajoknak legérdekesebb, de bonyolódott voltuknál fogva egyszersmind legkényesebb és legnehezebben felismerhető nyilvánulási módját a legkülönbözőbb reflectált tünetek képezik. Traube a hasi hagymáz egy esetének epicrisisé- ben már régebben mint feltűnő körülményt említette, hogy a betegnél még a láz megszűnte után is jó idővel, állandóan 10

Next

/
Thumbnails
Contents