Orvosi Hetilap, 1887. május (31. évfolyam, 18-22. szám)

1887-05-01 / 18. szám

1. ■ßuDAPEST, 1887. 18. SZ. /* 1AJUS ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 0. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. ORVOSI HETILAP JTONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HAHMIHCZEGYEDIK ÉVFOLYAM Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Antal Géza tnr. A húgycsőszűkület különböző műtéti módszerei és azok birálata. (Folytatás.) — Lote József tr. A házinyúl hőmérséki és súlyviszonyairól veszettségoltás után. Közlemény a kir. m. tud. egyetem általános kór- és gyógy tani intézetéből. (Vége.) — Hasenfeld Manó tv. A vízfürdők thermicus hatása a szervezet élettani működésére. (Vége.) —A budapesti kir. orvosegyesület 1887. aprilhó 23-án tartott rendes ülése. — Könyvismertetés. Annales de Pinstitut Pasteur par M. Duclaux Professeur ä la Sorbonne. — Die Cholera. Entstehung, Wesen und Verhütung derselben. Von Dr. Otto Riedel. — Lapszemle. Görvély- és. gümőkór. — A myxoedemáról. Tárcza : A lipcsei anatómiai congressus. II. -— A német sebészek társulatának XVI-ik congressusa, II. (Folytatás.) — Heti szemle. Országos közegészségi égyésület. — A budapesti kir. orvosegyesület rk. ülésének tárgya. — A franczia orvosi karok beigtatási díja. — Lipik fürdőről. — Vegyesek. — Beküldetett.—: Meghívó. — Pályázatok. Melléklet: Kőnyomatú tábla Antal Géza tnr. czikkéhez. — Tátrafüred értesítője. A húgycsőszűkület különböző műtéti módszerei és azok birálata. Antal Géza tr. egyetemi ny. rk. tanár és kórházi rendelő főorvostól, (Folytatás.) Hogy ezen különféle eljárásoknak értékét megítélhessük, töre­kednünk kell kipuhatolni azok hatását a szűkült rész területén. Minden szerző igyekszik is kedvencz műszerének hatását fejtegetni, e fejtegetések nagy része azonban csak feltevésen alapul. Nehány hó óta épen ez irányban teszek kisérleteket s úgy belső mint külső húgycsőmetszés valamint repesztés után endo- scopicus képeket vettem fel, mélyeket Szalay Béla gyakornokom természet után lerajzolt, melyeket az egyes tágítási nemek hatásá- | nak bírálatánál közlendek. A tágítás hatására vonatkozólag Bittel1) a kötszövetkötegek- J nek lassú szétnyomását — rarefactióját — veszi fel, mit egy pár ese­téből nyert bonczi és górcsői készítményekkel is bizonyít. Grünfeld2) | endoscopicus úton szintén a szövetkötegek rarefactióját bizonyítja, sőt állítja, hogy a nyákhártya tágítás után hónapokkal vissza­nyerheti rendes szöveti szerkezetét. Saját endoscopicus vizsgálataim I azonban a mellett szólanak, hogy kifejlett kötszöveti vagy épen kérges szakban levő szűkületnél a tágítás után a nyákhártya többé piros színét és rendes szöveti berendezését vissza nem nyeri, hanem marad I a kötszövet általi helyettesítés. (L. mellékelt táblán i. ábra.) Épen ezen j körülmény, hogy t. i. a tágítással nem vagyunk képesek visszaadni a nyákhártya rendes szöveti berendezését, hanem a szűkült résznek j megfelelőleg a húgycső falát többé-kevésbé rigid, habár a tágítás j által szétnyomott kötszövetkötegek képezik, melyek a tágítás után újból összehúzódnak, magyarázza meg a kötszöveti és kérges szak­ban levő szűkületeknél a visszaesést. A tapasztalat azt mutatja, hogy a maximalis kitágítás után a visszaesés az egyik esetnél gyorsabban és nagyobb fokban, a másiknál csak lassan és kis fokban következik be. ') Stricimen der Harnröhre. 1880. 3) Die Endoscopie der Harnröhre u. Blase. 1881. A gyors és súlyos visszaesésre tágítás után két körülmény folyhat be. Egyik körülmény az, ha a szűkület területén vagy annak határain lobös és pedig olynemű lobfólyamat marad vissza a tágítás után, mely épen előidézte a szűkületet. Az ily vissza­maradt takáros eredetű lobfolyamat újabb kötszövetfelhalmozódásra vezet, mely eléggé magyarázza a súlyos visszaesést. A másik körülmény a kötszöveti túltengés kiterjedésében rejlik. Ha t. i. a kötszövetfelszapörodás a húgycső falát átlépte, í ha a húgycsövet körülvevő ú. n. callositassal van dolgunk, a tágítás, mely csak a húgycsőfalra terjed ki, a húgycsövet körülvevő kér­ges kötszövetre semmi hatással sincs s így állandóbb eredményre magában nem vezethet. Teljesen tagadni ugyan nem lehet, hogy a tágítás, nevezetesen a műszernek állandó befektetése a húgycső­falban levő kötszövetkötegek felpuhításához ne járulna. Erre mutat Thompsonnak azon észlelete, hogy ha nagyfokú szűkületnél urethro- tomját nem tudja átvezetni, i vagy 2 számú angol cathetert, olyat mely a szűkületen könnyen áthatol, vezet be s hagy fekve 24—48 óráig. Kihúzás után 5-ös számnak megfelelő urethrotomját rendesen könnyen képes átvezetni a szűkületen. Ily esetben az állandó műszer szétnyomólag nem hathat, fel kell tehát vennünk, hogy felpuhítja a húgycsőfal belső kötszöveti kötegeit. Az ily húgycső körüli kötszövet-kérgesedést, callust, nyuga­lom, megmelegedő borogatás, langyos fürdő és az általam ajánlott külső massage segélyével néha teljes eloszlás-, gyakran tetemes megkisebbedésre lehet bírni. ügy Thompson mint Dittel ezen kötszöveti felhalmozódásban találják meg a visszaesés főokát és épen ezért Thompson minden ily súlyos esetnél újabb időben a kérgesedést teljesen átható belső húgycsőmetszést végez. A tágítás után visszamaradott takáros ere­detű lobfolyamat szűkítő hatására figyelemmel nincsenek, pedig mint fennebb említettem és az OHL. 1887: 3-ik számában kifej­tettem, ezen visszamaradt lobfolyamat nagy szerepet játszik a szűkület-visszatérésnél. Ennek felismerése a kezelésre nézve pedig igen fontos, mert a mily jogosult kötszöveti felhalmozódásánál a recidivára hajlamos szűkületet be-, sőt átmetszeni, ép oly felesleges és czélra nem vezető oly esetnél végezni azt, hol a visszaesés állandósult takáros eredetű lobfolyamat által van feltételezve. 18

Next

/
Thumbnails
Contents