Orvosi Hetilap, 1887. július (31. évfolyam, 27-31. szám)

1887-07-03 / 27. szám

Budapest, 1887. 27. sz. ULIUS ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. ORVOSI HETILAP. J-ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. H ARMIN CZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stern Samu tr. és Hirschler Ágoston tr. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi ny. rend. tanárnak II. belgyógykórodájáról. Adatok a fekélyesedő szívbelhártyalob kórtana- és tiinettanához. — Szontagk Felix tr. Közlemény a »Stefánia« szegénygyermek-kórházból. Az agy gümőkóros megbetegedésének nehány érdekesebb esetéről. — Bartha Gábor tr. Kimutatás Lumniczer Sándor egyetemi ny. r. tanár Il-ik sebészeti kórodáján 1880. jan. 1-től 1886. jan. 1-éig végzett izületi csonkolásokról. (Vége.) — Könyvismertetés. Pathologie und Therapie der Hautkrankheiten. Von Dr. M. Kaposi, Professor für Dermatologie u. Syphilis in Wien. — Lapszemle. Tuberculosis kezelése rothadási bacteriumok belégzésével. — Új kóros húgyfestenyről. — Férfi emlőmirigy rákja. — A húgycső, glans penis és scrotum diphtheriája. Tárcza : Udránszky tr. A dél- és nyugat-németországi ideg- és elmegyógyászok XII. vándorgyűlése. II. — Heti szemle. Fővárosi közkórházak. — Veszettség elleni oltások. — Vegyesek. — Beküldetett. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1887. julius-szeptemberi folyamára. — Pályázatok. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi ny. rend. tanárnak II. belgyógykórodájáról. Adatok a fekélyesedő szívbelhártyalob kórtana- és tünet­tanához. írták : Stern Samu tr. és Hirschi.er Ágoston tr. tanársegédek. Az orvosi tudomány haladását tárgyilagos ítéletnek vetve alá, félreismerhetetlen mindenki előtt azon hatalmas lendület, melyet annak a kóroktani buvárlat kölcsönzött. A betegágynál tapasztalt tényeket a kísérlet eredményével egybevetve, nemcsak sok betegség eddig homályos lényegének felismerését tette már is lehetővé, hanem egyszersmind reményt nyújt arra nézve is, hogy az eddig sok tekintetben ingatag alapon nyugvó gyógyítást isme­reteink gyarapodásával biztosabb mederbe fogja terelhetni. A nagy érdemű Frerichsnek abbeli kimondásában, hogy búvárkodásunknak és ismereteinknek tulajdonképen alapját eddig és továbbra is a beteg emberen tett észlelés képezi, leghívebben van jelezve azon szoros kapocs, mely a tudomány mai álláspontján a kórodai észlelés és a kísérleti kórtan között kell, hogy fenn­álljon. Ezeknek karöltve járó mívelése lesz egyedül hivatva fel­deríteni a betegségek egész sorának oktani lényegét, a mely téren munkálkodás a közel múltban méltán sorolható a kórtan legfénye­sebb vívmányai közé. A következőkben közlendő sorokban adatokkal kívánunk járulni a fekélyesedő szivbelhártyalobnak tanához kóroktani és kóro­dai szempontból, a mely tudvalevőleg a legutóbbi években a modern bacteriologia segélyével nyert ismeretek alapján lényeges átalakuláson ment keresztül. A fekélyesedő szívbelhártyalob kóroktanára vonatkozó iro­dalmi adatok igen számosak. Eltekintünk azon régibb tekintélyes szerzőktől származó, nem kis számú közlésektől, melyekben e bán- talomnál microorganismusok jelenléte ki van mutatva, azok össze­függése a kóros folyamattal oki összefüggésbe van hozva a nélkül, hogy azok morphologice közelebbről lettek volna meghatározva. Azon dolgozatok rövid megemlítésére szorítkozunk, melyek ered­ményei a modern bacteriologia összes segédeszközeinek igénybe vételével lettek nyerve. Ezen kutatások száma elég jelentékenynek mondható, s ha ma minden kétséget kizárólag azt lehet állítani, hogy a fekélyesedő szívbelhártyalob a mycoticus bántalmak közé sorolandó, fejlődése microorganismusok jelenlétéhez van kötve, úgy másrészről az idevágó irodalom figyelmes olvasója nem egy tekintetben fog részben teljesen ellenmondó adatokkal találkozni, melyek annak bizonyságául szolgálnak, hogy a kérdést teljesen megoldottnak venni nem lehet. Az eddigi vizsgálati eredmények egybevetése a kórodai tényekkel szintén meggyőz arról, hogy isme­reteink nem egy tekintetben hézagosak még s azok pótlása a kóros folyamat úgy kóroktanának, mint a kórágynál tapasztalt leg­különfélébb módon mutatkozó lefolyásának teljes átértésére, eddig még oly kívánság, melynek teljesítését a jövő bizonyára meghozza. Babes1) idevonatkozó eseteiben többféle microorganismust talált: i. az orbáncz bacteriumának tenyészetéhez hasonló micro- coccust; 2. a rostonyás tüdőlob bacteriumaihoz hasonló némely­kor tokkal is ellátott diplococcusokat; 3. gümőkór bacillusait és végül 4. gömbölyű vagy tojásdad, gyakran árpaszemhez hasonló coccusokat, melyek némelykor lánczokat képező elég vastag, rövid, közepükön néha befűződést mutató pálczikákból alakultak át. Szerinte általában a bacteriumok természete összefüggésben áll azon fertőző betegséggel, melynek kiséretében a fekélyesedő szív­belhártyalob fellép. Weichselbaum'1) három eset vizsgálati eredmé­nyeit teszi közzé. Az első esetben a halál után egy órával a függér bal billentyűjéből vett lerakódásokkal végzett tenyésztési kísérletek­ben staphylococcus pyogenes aureus, staphyl. pyog. albus és strepto­coccus pyogenes' fejlődött. A másik esetben fél órával a halál után a kéthegyű billentyűkről vett felrakódásokból streptococcus pyogenes nőtt és végül a harmadikban csak staphylococcus pyogenes aureus, Weichselbaum állatokon is végzett kísérleteket; ezek csak akkor vol­tak sikeresek, ha előzetesen a fiiggéri billentyűket sértette. Úgy streptococcus pyogenes, mint staphylococcus pyogenes aureus, staphyl. pyog. albus és streptococcus pyogenes együttes befecsken- * 2 *) A bacteriologia rövid tankönyve Budapest 1886. 2) Zur Aetiologie der acuten Endocarditis. Wiener med. Wochen­schrift. 1885 : 41. 27

Next

/
Thumbnails
Contents