Orvosi Hetilap, 1887. július (31. évfolyam, 27-31. szám)

1887-07-03 / 27. szám

867 868 désére az emberi fekélyesedő szívbelhártyalobbal úgy boncztam­, mint górcsövi tekintetben teljesen megegyező folyamat fejlődött ki. A hatás tekintetében különbség mutatkozott, a­mennyiben mind­három coccusfaj együttes befecskendése után számosabb, genye­­désre hajlamosabb áttéti gócz keletkezett, mint ha streptococcust tisztán használt. Wyssokowitschi) egy esetben jellegzetes staphylo­coccus pyogenes aureust talált. Állati kísérleteit streptococcus pyo­­genes-sel, staphylococcus pyogenes aureus-sal, coccus sepsis-sel végezte, továbbá a micrococcus tetragenus-sal és végül a bacillus pneumoniae-val. Oly állatoknál, melyeknek billentyűje át lett lyukasztva, az első három coccusfaj befecskendése után jellegzetes szívbelhártyaláb fejlődött, míg kimaradt az, ha a két utolsónak említett coccusfajjal végeztetett a kísérlet. A streptococcus hatása a staphylococcusétól abban különbözik szerinte, hogy az első jobban nő és az áttéti góc­okban anaemicus necrosist idéz elő, míg az utóbbi lassabban nő és genyedést okoz. A szívbelhártyalob keletkezéséhez elegendő, ha a függér fala vagy a kéthegyű billen­tyű felületesen sértetett. Ribber(2) kísérleteihez fejetet használt, melyet a burgonyán tenyésztett staphylococcus aureusból úgy nyert, hogy a coccust a burgonya felső rétegével együtt kaparta le. E fejet nyulak vérébe befecskendezve, billentyűsértés nélkül is szív­izomlobot, szívbelhártyalobot idézett elő. Frankel és Sänger 3­ 12 esetben végeztek vizsgálatokat, de ezeknek csak egyike volt feké­lyesedő szívbelhártyalob. Ők is staphylococcus pyogenes aureust és albust, streptococcus pyogenest találtak, de ezen kívül még bacillus pyogenes foetidus Passetit is és az utóbbival is sikerült elő­zetes billentyűsértés után fekélyesedő szívbelhártyalobot létrehozni. Fetter( 5 *) szívbelhártyalobbal szövődött tüdőlob eseteiben kórnemző olul a Frankel-féle pneumococcust tartja, melylyel sikerült billentyű­sértés után szívbelhártyalobot előidézni. Azt hiszi, hogy tüdőlobban szenvedő betegeknél szövődményképen fellépő szívbelhártyalobot a streptococcus pyogenes okozhatja, ha az a májasodott tüdőben megtelepedett. Bonomé'-') Ribbert módjára bodzafabéllel készített fejeteket staphylococcus pyogenes aureus­ és albusból. Az állatok­nál billentyűsértés nélkül is azok befecskendésére szívbelhártyalob fejlődött. A kórodán végzett kísérletekhez fekélyesedő szívbelhártya­­lobban szenvedett betegből (5. szám alatt közölve) vett anyag lett használva. A bekövetkezett halál után azonnal a lépbe, májba és szívbe szúrt sterilisált Koch-féle fecskendővel kis mennyiségű szövet­nedvet szivattyúztunk ki, mely a további vizsgálat tárgyát képezte. Az összes vizsgálatok a Koch-féle módszerek szerint lettek végezve. Mindhárom szervből nyert véres szövetnedvben górcső alatt rész­ben szőlőfürt, részben lánczszerű elrendeződést mutató coccusok találtattak, melyek a peptongelatinával és agarral készített lemez­­cultúrákban és az ezekből készített oltásokban staphylococcus pyo­genes aureus, staphylococcus pyogenes albus és streptococcus pyogenes jellegzetes tenyészeteit engedték felismerni. Az ily módon nyert tiszta tenyészeteket használtuk fel további állatkísérletekre, melyeket akként végeztünk, hogy azokból lehetőleg mindig egyenlő mennyiséget véve 0 , 7­5 °/С -os sterilisült konyhasó-oldatnak meg­határozott mennyiségével fejetet készítettünk és ezt nyúlnak fül­­visszerébe fecskendeztük. Kísérleteink mindenek előtt azon, már régebbi szerzők által tett tapasztalatot igazolták, hogy a nevezett microorganismusoknak a vérbe jutása csak akkor idéz elő meg­felelő elváltozásokat, ha előzetesen a függér falának vagy a billentyűknek erőművi sértése ejtetett­ meg. Vizsgálódásaink mene­tében azon meggyőződésre is jutottunk, hogy a fekélyesedő szív­­belhártyalobnak kisérleti előidézését az állatoknak nagyobb vér­vesztés által bekövetkező gyengítése előmozdítani látszik. A kisérletek sorrendje a következő volt: Rosenbach eljárása szerint1) a jobb fejületen át gombos végű kutaszszal behatoltunk a függérbe, melynek falán végig haladva, egyik félholdképű billen­tyűt átlyukasztották; ez eljárásnak sikerét a fellépett diastoli­us zörej mutatta. Az ily módon sértett állatok fülvisszerébe közvet­lenül a műtét befejezése után és a következő napon a nevezett microorganismusok tiszta tenyészetéből készült fejetet fecskendez­tük be. Még­pedig I. staphylococcus pyogenes aureus-t, II. staphylo­coccus pyogenes albus-t, III. streptococcus pyogenes-t külön-külön és egy IV. kisérleti sorozatban ezek együttes keverékét. I. Január 1­1-én billentyűsértés, utána a következő napon 2—2 ccm. staphylococcus pyogenes aureusból készített fejet fecs­­kendeztetik a műtött nyúl fülvisszerébe. Az állat január 19-én elhal. Bonczolat: A szívnek külfelületén a véredények mentén számos mákszemnyi, fényes fehéres körülírt gócz. A hátsó függéri billentyű át van lyukasztva és fölötte lencsényi, szőlőfürtszerű, kissé tömött, a szomszédsággal szorosabban összefüggő felrakódás. A függér hátsó falán, a billentyűk felett kis, vonalszerű, egyes tűszúrásnyi góczokból álló kiemelkedések. A tüdők vérdúsak, a felületen kissé kiemelkedő, élénk vörös környezettel bíró, gombostű­­fejnyi egész lencsényi góczokat lehet látni, melyek a tüdőszö­vetbe folytatódnak. A lép megnagyobbodott. Agy, máj, vesék elváltozást nem mutatnak. A nevezett kóros elváltozásokat mutató góczokból készített górcsövi készítményekben részben különálló coccusok, részben jellegzetes elrendeződésű staphylococcus-csopor­­tok ismerhetők fel. A 2. kísérletben a fennebbivel megegyező lefo­lyás és bonczlelet mutatkozott azon különbséggel, hogy az itt talált elváltozások foka kisebb volt, mert az állat a műtét után 3. napon halt el. II. A staphylococcus pyogenes albus­sal megejtett 3. kísér­letben január 20-án történt szívsértés. Műtét után közvetlenül, a következő napon és végül január 30-án befecskendés. Az állat február 10-én elhalt. A talált elváltozások igen csekély fokúak ; a billentyű átlyukasztva nincs. A sértés helye a billentyűn meg­látszik, ugyanott csekély véralvadék, melynek eltávolítása után néhány tűszúrásnyi fehéres kiemelkedő gócz mutatkozik, melyek­hez hasonlók a tüdőkben és májban szétszórtan felfedezhetők. Mindannyiban a beoltott staphylococcus-sal teljesen megegyező coccusok voltak kimutathatók. Feltűnő e kísérletben az, hogy az állat a háromszor megejtett befecskendés daczára viszonylag későn esett a fertőzés áldozatául és a talált elváltozások csekély fokúak voltak. III. A streptococcus pyogenes kórokozó hatását szembe­tűnően bizonyítja a 4. kísérlet, melyben a billentyű átlyukasz­tása, a­mint a bonczlelet mutatta, nem sikerült ugyan, ellenben a függér hátsó falának egyedül a kutasz bevezetése által előidézett és csíkszerű kiemelkedés alakjában feltalált sértése elegendőnek mutat­kozott arra, hogy a coccus háromszori befecskendése az állat halálát idézze elő. A talált elváltozások igen jelentékenyek voltak, a­mennyiben igen kiterjedt és a streptococcusok halmazát rejtő áttéti góc­ok mutatkoztak a szívizomzatban, tüdőkben és májban. Ezek részben a véredények körül, részben a felületen mint ékszerű, lobos savós hártyával fedett góczok voltak felismerhetők. A külön­ben vérbő tüdőkben ezeken kívül körülírt, légtelen szemcsés metsz­­lapot mutató helyek. A fennebbiekben elsorolt kisérletek a nevezett microorganis­musok mindegyik fajának külön-külön pathogén hatását bizonyít­ván, indíttatva éreztük magunkat egy újabb kisérleti sorozatban megállapítani azt, mily hatást fejt ki e 3 microorganismusnak együttes befecskendése a vérpályába. A kisérletnek megejtése után jutottunk csak tudomására Weichselbaum hasonló eljárásának, mely­ben azt tapasztalta, hogy az ilynemű kisérletnél az áttéti góczok *) Virchow’s Archiv 103. kötet 301. lap. *) Fortschr. d. Medizin. 1886. 8) Centrbl. f. kiin. Med. 1886 : 34. 4) Arch, de Physiol, norm, et pathol. 1886. 5. 5) Arch. Ital. Bioi. 8. kötet 1887. *) Ueber artific. Herzklappenfehler. Breslau 1878.

Next