Orvosi Hetilap, 1887. július (31. évfolyam, 27-31. szám)
1887-07-03 / 27. szám
867 868 désére az emberi fekélyesedő szívbelhártyalobbal úgy boncztam, mint górcsövi tekintetben teljesen megegyező folyamat fejlődött ki. A hatás tekintetében különbség mutatkozott, amennyiben mindhárom coccusfaj együttes befecskendése után számosabb, genyedésre hajlamosabb áttéti gócz keletkezett, mint ha streptococcust tisztán használt. Wyssokowitschi) egy esetben jellegzetes staphylococcus pyogenes aureust talált. Állati kísérleteit streptococcus pyogenes-sel, staphylococcus pyogenes aureus-sal, coccus sepsis-sel végezte, továbbá a micrococcus tetragenus-sal és végül a bacillus pneumoniae-val. Oly állatoknál, melyeknek billentyűje át lett lyukasztva, az első három coccusfaj befecskendése után jellegzetes szívbelhártyaláb fejlődött, míg kimaradt az, ha a két utolsónak említett coccusfajjal végeztetett a kísérlet. A streptococcus hatása a staphylococcusétól abban különbözik szerinte, hogy az első jobban nő és az áttéti gócokban anaemicus necrosist idéz elő, míg az utóbbi lassabban nő és genyedést okoz. A szívbelhártyalob keletkezéséhez elegendő, ha a függér fala vagy a kéthegyű billentyű felületesen sértetett. Ribber(2) kísérleteihez fejetet használt, melyet a burgonyán tenyésztett staphylococcus aureusból úgy nyert, hogy a coccust a burgonya felső rétegével együtt kaparta le. E fejet nyulak vérébe befecskendezve, billentyűsértés nélkül is szívizomlobot, szívbelhártyalobot idézett elő. Frankel és Sänger 3 12 esetben végeztek vizsgálatokat, de ezeknek csak egyike volt fekélyesedő szívbelhártyalob. Ők is staphylococcus pyogenes aureust és albust, streptococcus pyogenest találtak, de ezen kívül még bacillus pyogenes foetidus Passetit is és az utóbbival is sikerült előzetes billentyűsértés után fekélyesedő szívbelhártyalobot létrehozni. Fetter( 5 *) szívbelhártyalobbal szövődött tüdőlob eseteiben kórnemző olul a Frankel-féle pneumococcust tartja, melylyel sikerült billentyűsértés után szívbelhártyalobot előidézni. Azt hiszi, hogy tüdőlobban szenvedő betegeknél szövődményképen fellépő szívbelhártyalobot a streptococcus pyogenes okozhatja, ha az a májasodott tüdőben megtelepedett. Bonomé'-') Ribbert módjára bodzafabéllel készített fejeteket staphylococcus pyogenes aureus és albusból. Az állatoknál billentyűsértés nélkül is azok befecskendésére szívbelhártyalob fejlődött. A kórodán végzett kísérletekhez fekélyesedő szívbelhártyalobban szenvedett betegből (5. szám alatt közölve) vett anyag lett használva. A bekövetkezett halál után azonnal a lépbe, májba és szívbe szúrt sterilisált Koch-féle fecskendővel kis mennyiségű szövetnedvet szivattyúztunk ki, mely a további vizsgálat tárgyát képezte. Az összes vizsgálatok a Koch-féle módszerek szerint lettek végezve. Mindhárom szervből nyert véres szövetnedvben górcső alatt részben szőlőfürt, részben lánczszerű elrendeződést mutató coccusok találtattak, melyek a peptongelatinával és agarral készített lemezcultúrákban és az ezekből készített oltásokban staphylococcus pyogenes aureus, staphylococcus pyogenes albus és streptococcus pyogenes jellegzetes tenyészeteit engedték felismerni. Az ily módon nyert tiszta tenyészeteket használtuk fel további állatkísérletekre, melyeket akként végeztünk, hogy azokból lehetőleg mindig egyenlő mennyiséget véve 0 , 75 °/С -os sterilisült konyhasó-oldatnak meghatározott mennyiségével fejetet készítettünk és ezt nyúlnak fülvisszerébe fecskendeztük. Kísérleteink mindenek előtt azon, már régebbi szerzők által tett tapasztalatot igazolták, hogy a nevezett microorganismusoknak a vérbe jutása csak akkor idéz elő megfelelő elváltozásokat, ha előzetesen a függér falának vagy a billentyűknek erőművi sértése ejtetett meg. Vizsgálódásaink menetében azon meggyőződésre is jutottunk, hogy a fekélyesedő szívbelhártyalobnak kisérleti előidézését az állatoknak nagyobb vérvesztés által bekövetkező gyengítése előmozdítani látszik. A kisérletek sorrendje a következő volt: Rosenbach eljárása szerint1) a jobb fejületen át gombos végű kutaszszal behatoltunk a függérbe, melynek falán végig haladva, egyik félholdképű billentyűt átlyukasztották; ez eljárásnak sikerét a fellépett diastolius zörej mutatta. Az ily módon sértett állatok fülvisszerébe közvetlenül a műtét befejezése után és a következő napon a nevezett microorganismusok tiszta tenyészetéből készült fejetet fecskendeztük be. Mégpedig I. staphylococcus pyogenes aureus-t, II. staphylococcus pyogenes albus-t, III. streptococcus pyogenes-t külön-külön és egy IV. kisérleti sorozatban ezek együttes keverékét. I. Január 11-én billentyűsértés, utána a következő napon 2—2 ccm. staphylococcus pyogenes aureusból készített fejet fecskendeztetik a műtött nyúl fülvisszerébe. Az állat január 19-én elhal. Bonczolat: A szívnek külfelületén a véredények mentén számos mákszemnyi, fényes fehéres körülírt gócz. A hátsó függéri billentyű át van lyukasztva és fölötte lencsényi, szőlőfürtszerű, kissé tömött, a szomszédsággal szorosabban összefüggő felrakódás. A függér hátsó falán, a billentyűk felett kis, vonalszerű, egyes tűszúrásnyi góczokból álló kiemelkedések. A tüdők vérdúsak, a felületen kissé kiemelkedő, élénk vörös környezettel bíró, gombostűfejnyi egész lencsényi góczokat lehet látni, melyek a tüdőszövetbe folytatódnak. A lép megnagyobbodott. Agy, máj, vesék elváltozást nem mutatnak. A nevezett kóros elváltozásokat mutató góczokból készített górcsövi készítményekben részben különálló coccusok, részben jellegzetes elrendeződésű staphylococcus-csoportok ismerhetők fel. A 2. kísérletben a fennebbivel megegyező lefolyás és bonczlelet mutatkozott azon különbséggel, hogy az itt talált elváltozások foka kisebb volt, mert az állat a műtét után 3. napon halt el. II. A staphylococcus pyogenes albussal megejtett 3. kísérletben január 20-án történt szívsértés. Műtét után közvetlenül, a következő napon és végül január 30-án befecskendés. Az állat február 10-én elhalt. A talált elváltozások igen csekély fokúak ; a billentyű átlyukasztva nincs. A sértés helye a billentyűn meglátszik, ugyanott csekély véralvadék, melynek eltávolítása után néhány tűszúrásnyi fehéres kiemelkedő gócz mutatkozik, melyekhez hasonlók a tüdőkben és májban szétszórtan felfedezhetők. Mindannyiban a beoltott staphylococcus-sal teljesen megegyező coccusok voltak kimutathatók. Feltűnő e kísérletben az, hogy az állat a háromszor megejtett befecskendés daczára viszonylag későn esett a fertőzés áldozatául és a talált elváltozások csekély fokúak voltak. III. A streptococcus pyogenes kórokozó hatását szembetűnően bizonyítja a 4. kísérlet, melyben a billentyű átlyukasztása, amint a bonczlelet mutatta, nem sikerült ugyan, ellenben a függér hátsó falának egyedül a kutasz bevezetése által előidézett és csíkszerű kiemelkedés alakjában feltalált sértése elegendőnek mutatkozott arra, hogy a coccus háromszori befecskendése az állat halálát idézze elő. A talált elváltozások igen jelentékenyek voltak, amennyiben igen kiterjedt és a streptococcusok halmazát rejtő áttéti gócok mutatkoztak a szívizomzatban, tüdőkben és májban. Ezek részben a véredények körül, részben a felületen mint ékszerű, lobos savós hártyával fedett góczok voltak felismerhetők. A különben vérbő tüdőkben ezeken kívül körülírt, légtelen szemcsés metszlapot mutató helyek. A fennebbiekben elsorolt kisérletek a nevezett microorganismusok mindegyik fajának külön-külön pathogén hatását bizonyítván, indíttatva éreztük magunkat egy újabb kisérleti sorozatban megállapítani azt, mily hatást fejt ki e 3 microorganismusnak együttes befecskendése a vérpályába. A kisérletnek megejtése után jutottunk csak tudomására Weichselbaum hasonló eljárásának, melyben azt tapasztalta, hogy az ilynemű kisérletnél az áttéti góczok *) Virchow’s Archiv 103. kötet 301. lap. *) Fortschr. d. Medizin. 1886. 8) Centrbl. f. kiin. Med. 1886 : 34. 4) Arch, de Physiol, norm, et pathol. 1886. 5. 5) Arch. Ital. Bioi. 8. kötet 1887. *) Ueber artific. Herzklappenfehler. Breslau 1878.