Orvosi Hetilap, 1887. szeptember (31. évfolyam, 36-39. szám)

1887-09-04 / 36. szám

/ Budapest, 1887. 36. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 0. é. kr. September 4. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. ORVOSI HETILAP JTONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. H ARMIN CZ EGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Vetíts Dezső tr. Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati koródájából. Adatok a petefészek csillóhámos papillás cystomájának szövettanához és keletkezéséhez. — Szabó Dénes tr. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati koródájából. Petefészek-kiirtások. (Vége.) — Csatáry Ágost tr. Közlemény Wagner János egyetemi ny. r. tanár I. bel- kórodájából. A strophantus hispidus hatásáról. (Folytatás.) — Perényi József tr. Mihálkovics Géza tr. egyetemi ny. r. tanár boncz- és fejlődéstani intézetéből. Microlectron. Új készülék szövet- és fejlődéstani anyagok kezelésére. — Könyvismertetés. Lehrbuch der Kinder­krankheiten für Aerzte und Studierende von Dr. Adolf Baginsky. — Lapszemle. Vérhányás és véres székletét különös alakja csecsemők­nél. — A nagy légutak kutaszolása. — Hydrorrhoea gravidarum. — Sclerosis disseminata. — Gyermekek égési sebei. Tárcza : Török János tr. A halálozás és betegedés a legutóbbi években a tornallyai járásban. — Dirner Gusztáv tr. Úti naplómból. IV. — Heti szemle. A budapesti k. tud. egyetem rectora- és tanácsának beigtatása. — Szünidei orvosi cursus. — Vegyesek. — Beküldetett. — Pályázatok. Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülé­szeti és nőgyógyászati kórodájából. Adatok a petefészek csillóhámos papillás cystomájának szövettanához és keletkezéséhez. Velits Dezső tr„ tanársegéd. Nehány bevezető szó Tauffer tanártól. A petefészekdaganattal szenvedő betegek között több olyan találkozott kórodánkon, kinél az anatómiai viszonyokkal alig össze­egyeztethető kórodai jelenségeket észleltünk. A hasür megnyitása alkalmával esetleg kis mennyiségű hastiri savógyülem mellett, a daganat falán nyilás volt és üregéből bolyhos tömeg nyomult ki a has üregébe a nélkül, hogy a hashártya bármilyen elváltozást mutatott volna ; más esetben, a daganat falainak áttörése folytán, az űrből kitóduló és a savóban szabadon úszkáló papillás tömegen kívül, a fali és zsigeri hashártyát egyaránt, hasonló képletek, apró göböcskék és nagyobb bolyhok alakjában, borították el; feltűnt az is, hogy a daganat felületének ép volta mellett (górcsövileg: proliferaló hengerhámos papillás daganatként meghatározott eset­ben) a hashártyát, az említettekhez egészen hasonló burjánzások foglalták el; végre megragadta figyelmünket műtét alkalmával, hogy a daganat falán talált likból, (mely helyzete és minősége által, az előzményekkel összevágóan előrement szúrcsapolás követ­kezményeként volt felismerhető), ismét a már említett bolyhos tömeg nyomúlt a has üregébe és daczára ennek a peritoneum a műtét alkalmával még mindig teljesen ép volt. Más szóval a pro­liferaló hengerhámos papillás daganat jelenlétében, megbetegszik a hashártya, még ha ép is a daganat felülete, más esetben ép marad. a peritoneum hosszabb időn át, daczára annak, hogy belejutott a bolyhos tömlőbennék a fal áttörése után és végre látszólag ugyan­olyan minősége mellett az áttört daganatnak, a hashártya hosszabb- rövidebb idő után, azonosnak látszó megbetegedésbe esik. A hashártya- ürben úszkáló és a hashártyát borító papillás képletek boneztani különbséget sokszor nem látszottak mutatni; ép úgy tarthattuk a hashártyán elszórt képleteket esetleg az idült hashártyaizgatás jó­indulatú terményeinek, mint a daganat szövetelemei átrakodásá­nak ; ép úgy lehetett a hasüri savó az izgatott peritoneum ter­ménye, mint a felrepedett tömlőüreg hámképleteinek productuma. Egyáltalában függő kérdés még manapság, hogy adott eset­ben, a hashártyán talált elváltozások az érülközés, a szétszóródás és implantatio a folytonosságban tovaterjedés útján jönnek-e létre, vagy metastasis útján származnak-e oda; ép úgy még ezután eldöntendő, hogy a daganatoknak milyen alakja és minő viszonyok között okoz ilynemű másodlagos megbetegedést; honnan van az, hogy látszólag ugyanazon folyamatnál, a peritoneum egyszer immun a hasürbe bejutó képletek irányába, máskor pedig ugyanolyannak látszó megbetegedésre fogékony? Az anatómiai jelenségek ezen rejtélyes voltának a kórodai lefolyás is megfelelt; míg egyeseknél a hashártyán kiterjedt papil­lás burjánzás — jóindulatú egyszerű sarjadzó szövet közömbös­ségével látszott birni (a mint azt idült hashártyalobnál találhatni), addig másoknál — a daganat megjelenési alakja és a hashártyá­nak látszólag ugyanazon vagy talán még kisebbfokú elváltozása mellett) nagy veszélyt hordozott magában; műtét után egyik rész állandóan gyógyult, a másik a műtét utáni napokban vagy csak­hamar látszólagos gyógyulás után elhalt általános carcinosis tünetei között. Tény az, hogy a petefészek némely daganatait kisérni szokott másodlagos hashártyamegbetegedések boneztanilag még nincsenek annyira kiderítve, hogy a gyógyjavallat, a kórodai lefolyás és a jóslat kérdéseire kellő feleletet nyerhetnénk. Az alábbi dolgozat ezen kérdéseknek megoldásához igyekszik újabb szövettani adato­kat szolgáltatni. Úgy hiszem, hogy a szövettani ismeretek alapján, gyakorlati jelentőség is rejlik e munkában, egyebek között az által, hogy a petefészekdaganatok egynémely fajánál a korai műtét javallatát nyomós érvekkel támogatja, továbbá az által, hogy bizo­nyítja, miszerint a petefészekdaganatoknak (többnyire még ma is veszélytelennek tartott) szúrcsapolása nem közömbös, hanem bizonyos körülmények között nagyjelentőségű, mert másodlagos hashártya- megbetegedésnek lehet indító oka. Mintegy tíz év előtt, midőn a szövetbuvárok a petefészek tömlős daganatainak szövettani ismeretét roár-már kimerítettnek 36

Next

/
Thumbnails
Contents