Orvosi Hetilap, 1887. október (31. évfolyam, 40-44. szám)

1887-10-02 / 40. szám

1295 1296 ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy a halál okát egész bizonyossággal megállapíthatnék. Általában véve az anya megbetege­dése, a magzat és a függelékek megbetegedése vagy kóros képző­dése szerepel halál­ okut legnagyobb részben; ezenkívül erőművi bántalmak, melyek az anyát, a magzatot vagy a petefüggelékeket érik. Hecker szerint általánosságban oka az intrauterin halálnak, hogy vagy beteg vért kap a magzat, vagy az egészséges vér oda­­jutása akadályozva van. Az anya részéről a vérkeringést zavaró megbetegedések — szív-, tüdő-, vesebántalmak — nagyfokú vér­­szegénység, heveny fertőző kórok, több napon át magas lázas hő­­mérsék okot ad a magzat méhen belüli halálára. Lázzal megbetege­dett anyánál a magzat szokatlan gyors szívlökést mutat, a­mit hosszas fennállásnál halál követ; itt természetesen közvetlen okul már a magzat megbetegedése szerepel, a tulajdonképeni ok azon­ban mégis csak az anyától származik. Okul szolgál továbbá az endometriumok beteges volta, endometriuisek és következményei­ként fellépő apoplexiák. A magzat megbetegedése a szülők, különösen az anya meg­betegedésének következménye és természetes okául szolgálhat a halálnak. Az anya és magzat betegségei közül a magzat méhűrben elhalására okul leggyakrabban a bujakór szerepel. Úgy az anya syphilise mint az atyáé képezheti okát annak, hogy az anya maceráti magzatot hoz világra. A vélemények e tekintetben még igen eltérők, a­mennyiben vannak, kik épen nem tartják bebizo­­nyítottnak, hogy a méhen belüli halál a legtöbb esetben a syphilis­­sel hozható összefüggésbe (Hecker), vannak ismét, kik csaknem minden macerátt szülést a szülők syphiliticus bántalmára iparkod­nak visszavezetni. Martin szerint majdnem kizárólagos ok a syphilis. Rage 500 bonczolat közül 94-ben macerást gyermeket bonczolt s ezek között 78 ' 83°/0-ban talált halálokul syphilist. Mi a kórodán 445 anya közül 30-nál 7­6'66°/0-ban találtuk bujakórnak nyílt vagy gyanús nyomait, mint a lágyék-, tarkómirigyek megnagyobbo­dását, széles függölyöket vagy fekélyeket; ez utóbbit különösen hétnél­­­i­s 5­7 °/o. Az atyák vizsgálata nem történhetett s a bon­­czolatok így a szülők egyoldalú vizsgálata mellett csak azt mutat­hatták ki, hogy egészségesnek látszó anyától születhetik syphiliti­cus vagy syphilisre gyanús magzat, a­hol tehát tulajdonképen az atya betegsége okolható. Hecker szerint az anya syphilise gyakrab­ban vezet méhen belüli elhalásra, míg az atya infectiójánál élve születnek a magzatok, de rövid idővel azután elhalnak. Hogy az anya betegsége, tehát a­hol a tápláló talaj is beteg, hamarabb és gyakrabban oka az intrauterin halálnak, az természetesnek látszik. Hogy azonban elég gyakran ok arra az atya betegsége, azt bizo­nyítják azon esetek, hol az anya egészséges volta mellett a mace­ráit magzat syphilisét mutatta ki a bonczolás. Syphiliticus maceráit magzatok külső kinézése teljesen megegyezik a nem syphiliticusoké­­val. A parenchymatosus szervek vizsgálata, különösen a májé és lépé ad gyakran biztosabb támpontot, de ezeknél is megbízhatóbb a csontok bujakóros elváltozása. A lép­és már megnagyobbodik úgy, hogy daczára a maceratio okozta súlyveszteségnek, össze­hasonlítva hasonkorú ép gyermek májának súlyával — annál nehe­zebb. A csontokon a csonthártya megbetegedése mellett gyakori különösen megbetegedése az átmeneti helynek, a­hol csöves cson­tokon a diaphysis átmegy az epiphysis porczába; itt az osteo­­chondritisnek szabad szemmel is felismerhető jeleivel találkozunk. Gyakran csak a csontok macroscopicus s még inkább microscopi­­cus vizsgálata deríti ki a syphilist, máskor pedig a szervek nagy­fokú elváltozása mellett igen csekély vagy épen semmi csont­elváltozás nem mutatható ki. A függelékek részéről a magzat méhen belüli halálánál úgy a lepény mint a köldökzsinór sok esetben okolhatók, mint a lepény hibás helyen képződése, bolyhelváltozások, placentalok, a placenta edényeinek elzáródása, különösen ikreknél; ezt követő bolyhinfil­­tratio, májasodás. Placenta praevia könnyen érthető módon elhalás­hoz vezethet; az összegyűjtött 448 magzat között kilenc­et talál­tam, a­hol placenta praevia van kimutatva, a­mi megfelel 2'02 °­ C- nak, azaz 49 szülésre esik egy. Spiegelberg 1000 szülésre számít egy placenta praeviát, Hecker 410-re, Kézmárszky tnr. 299-re egyet; ezzel szemben a maceráti szüléseknél kimutatott 2'02-et igen nagynak nevezhetem. A bolyhok elváltozása szintén — bár csak elvétve s­ok az elhalásra. Hecker a mola hydatidosa képződé­sére nézve is elsőnek a pete elhalását tartja és csak másodiknak a bolyhelváltozást. A köldökzsinór részéről csavarodás, valódi csomók képződése, körülcsavarodása a zsinórnak egyes testrészek körül, stenosisa, stricturája az edényeknek vehetők fel az intra­uterin elhalások okául. Ruge a maceráti magzatoknál található köldökzsinór-torsióra vonatkozólag határozottan kimondja, hogy az mechanicusan a halál után, tehát másodlagosan jött létre olyan­formán, hogy a mechanice megnyújtott köldökzsinór egyes helye­ken megvékonyodik, a kocsonya eltűnik és ezeken a helyeken igen könnyen jöhet azután létre a torsio. Ruge szerint bizonyíték az, hogy élő vagy halott, de nem macerást magzatnál ilyen csavaro­dásokat nem találunk. Ha közvetlenül a torsio keletkezése után nem születik meg a magzat, akkor a maceratiónak nyomaival találkozunk, bár kivételesen fordul elő csavarodás nem maceráltan született magzat köldökzsinórján is; az I. szülészeti és nőgyógyá­szati kóroda készítményei között ma is épségben van egy körül­belül öt hónapos, nem macerált magzat, (most alkoholban 21 • 5 cm. hosszú) 24 cm. hosszú köldökzsinórral, mely négy helyen van hossztengelye körül 2 • 5—3 • 5 cm. hosszú területeken csavarodva. A valódi csomók képződése szintén okul szolgálhat a magzat halá­lára, ha a csomó nem születés közben, de méhen belül képződik és az edények összenyomatását eredményezi. Hecker 14 ily csomó­­képződésnél kétszer kapott maceráti magzatot. Kézmárszky kimuta­tásában 1869—82-ig 6 csomóképződést jegyzett fel, mind a hat esetben élő gyermekkel és a négy utolsóban egyidejűleg a köldök a nyak körül volt csavarodva, mely körülmény tulajdonképen a csomó méhen belül keletkezése mellett szól. Általában véve a csomóképződés ritkán képezi valódi okát a magzat méhen belüli elhalásának. A köldökzsinór körülcsavarodása egyes testrészek körül — különösen a nyak körül —­ igen gyakori, a magzat intrauterin halálát azonban ritkán vonja maga után, úgy hogy pl. B. Veit azt okul nem is fogadja el. Veit szerint 4­5 szülésre esik egy ; Hecker csak a nyak körüli csavarodásokat veszi tekin­tetbe, nála 5 - 1 szülésre esik egy ; Kézmárszky kimutatásában az összes élve vagy halva született magzatoknál 17'3 — 19’8°/0-ban fordul elő . 5'03 szülésre egy; az általam összegyűjtött 448 maceráti gyermeknél 50 esetben­­ n'i5°/0 találtam a köldök­­zsinórt a nyak vagy más testrészek körül csavarodva, azaz 8'96 szülésre esik egy. Mechanikus insultusok, sérülések, ugrás, kocsizás, nehéz emelés, esés, nehéz munka elég nagy százalékát adják az intrauterin halál­nak; 445 anya közül ig­y 4’26°/0 említett nehéz munkát s ismét 19­9­4-26°/o testi sérülést mint okát a magzatmozgások megszűnésének. Tény az, hogy az esetek nagyobb számában ki­deríteni az intrauterin halál okát nem sikerül. (Folytatása következik.)

Next