Orvosi Hetilap, 1887. november (31. évfolyam, 45-48. szám)

1887-11-06 / 45. szám

j3uD APEST, 1887. 45. SZ. |4ovember 6. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél . , ten 0 ' . nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. e. kr. kereskedésében ORVOSI HETILAP. j'ioNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ÉS fCÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HAB MIMCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Rothman Armin tr. Közlemény a budapesti kir. m. t. egyetem élettani intézetéből. A szemölcsdag (Papilloma) a szájűrben. — Pávai Vájná Gábor tr. Közlemény a pozsonyi kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. Az acetanilid vagy antifebrin hatásáról. (Folytatás.) — Bársony János tr. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati koródájából. Maceráit szülé­sek és befolyásuk a gyermekágyra. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegyesület rendes ülése 1887. octoberhó 29-én. — Könyvismertetés. A physicalis vizsgálati módszerek tankönyve. Irta Stern Samu tr. egyetemi tanársegéd. — Lapszemle. Konyhasó bőr alá fecskendőse szív- gyengeségnél. — Kizárt sérv visszahelyezése helybeli aether-permetezés által. Tárcza : L'óte J. tr. A védőoltás és az immunitas kérdése a fertőző betegségek tanában. (Folytatás.) — Frank Ödön tr. A borszéki ásványvizek érdekében. — Heti szemle. Különböző eszmeirányok a klinikai búvárlat és tanítás czéljairól. — Az országos közegészségi egyesület nov. 3-diki választmányi ülése. — Stoczek József tnr. negyvenéves jubilaeuma. — f Dr. Havas Ignácz. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény a budapesti kir. m. t. egyetem élet­tani intézetéből. A szemölcsdag (Papilloma) a szájűrben. Rothman Ármin tr. tanársegédtől. A papillomák a szájűrben csak nagyon ritkán fordulnak elő; legalább a nagyon gyéren található irodalmi adatok látsza­nak azt igazolni; vagy talán lehet, hogy gyakrabban fordulnak elő, de mivel rendesen nem nagy terjedelmet érnek el, s a beteg­nek csak nagyon csekély kellemetlenséget okoznak, azért művi beavatkozásra ritkán nyújtanak alkalmat és csak véletlenül a száj- űrbeli képletek, nevezetesen a fogak megvizsgálása alkalmával szokták képezni orvosi megfigyelés tárgyát. Az általam megvizsgált eset főleg azért érdemes a közlésre, mivel az irodalomban felsorolt esetek közül egy sincs olyan, mely­nél a szóban forgó újképlet oly nagyságot ért volna el, hogy annak művi eltávolítása a beteg rágási működésének helyreállítása czél- jából szükségessé vált volna. Az újképletet, melynek megvizsgálása e közlésre nyújtott alkalmat, Arkövy József tr. egyetemi magántanár volt szives rendel­kezésemre bocsátani, ki azt 1881-ben Tróján Alajos tr. salgó­tarjáni bányaorvostól kapta. Származik pedig ez újképlet egy a kőműves mesterséget tanuló 15 éves fiútól, kinél Tróján tr. a jobb arczfélnek erős kidudorodását észlelte a nélkül, hogy a külbőr elszínesedést, vagy vizenyőt mutatott volna. E terimenagyobbodás oka után kutatva, a jobb felső állcsont szájűri felületét borító nyákhártyából — a jobb első felső őrlő fognak megfelelő tájon — kiinduló, lúdtojás- mekkoraságú, halavány rózsaszínű, erősen dudorzatos, könnyen vérző, a nyákhártyán hosszúkás kocsányon ülő és jóval a második őrlőfogon túl terjedő, valamint a vestibulum orisnak ezen részét teljesen kitöltő, környezetében lobos folyamatot nem okozó, de a rágásnál folytonosan zavarólag ható, valamint a szótagolást is tete­mesen zavaró daganatot észlelt; a második felső őrlőfog meg volt lazítva, a fogmederből kitolva, a gyök hártyája megvastagodott és összeharapáskor fájdalmas érzést keltett. A daganat keletkezésére vonatkozólag Tróján tr. szívességé­ből következő adatokkal rendelkezem: a daganat már a kiirtás előtt hat évvel kezdett fejlődni és a beteg az által lett reá figyel­messé, hogy a daganat képződési helye gyakran vérzett; a beteg I ezen kellemetlen érzést okozó tájat erőművileg (vasszeggel) gyak­ran izgatta. Fogfájása sohasem volt, csak a műtét előtt pár hónap- ! pal érezte, mintha az egyik zápfog meghosszabbodott volna, mely összeharapáskor kellemetlen érzést keltett. A daganat csak a kiirtás előtti pár hónapban nőtt hirtelen és pedig beteg kimon­dása szerint állítólag azon időtől fogva, midőn arczának megfelelő helyét megütötte. A daganat kiirtása egyfelől a beteg kívánalma, másfelől az említett zavaró körülmények miatt lett kívánatossá téve. A kiirtás úgy történt, hogy Tróján tr. legelőször kihúzta a gyökhártyája által a daganattal összenőtt és meglazult második őrlőfogat, azután Cooper-ollóval lemetszette a daganat kocsányát közvetlenül a nyák­hártya felületén és a támadt sebhelyen a vérzést thermocauter által csillapította. A sebfelület rövid idő alatt begyógyult és a daganat sem fejlődési helyén, sem másutt a szájűrben nem kép­ződött újra. Különösen kiemelendőnek vélem, hogy az illető egyénnek fogai teljesen épek voltak (a második őrlő meglazúlása csak az erősebb kötszöveti sarjadzás következményének tekinthető) és így a daganatot nem tekinthetjük lobos terméknek, mely a beteg fogak által folytonosan ingerelt iny túltengéséből keletkezett volna. A daganatot kiirtása után közvetlenül látni nem volt alkal­mam, de Arkövy egyetemi magántanár kimondása szerint a daga­nat alcoholban hosszú ideig fekvése miatt eredeti térfogatának 3/3-ára zsugorodott össze. Az első ábra a daganatot jelenlegi ter­mészetes nagyságában, valamint annak küllemét tünteti fel; az újképlet hosszátmérője 4’ 5—5 cm., vastagsági átmérője 4—4'5 cm., kocsányának hossza 19 mm.; látjuk továbbá, hogy nagyobb dudo­rokat mutat felületén, melyek ismét apróbb dudorkák által képez- vék, szóval az egésznek képe carfiolhoz, vagy egy igen nagy 45

Next

/
Thumbnails
Contents