Orvosi Hetilap, 1887. november (31. évfolyam, 45-48. szám)

1887-11-06 / 45. szám

1463-a-c-a-a ábra. condyloma acuminatumhoz hasonló; a a kocsányi, b a lemetszés helyét jelöli. A daganat középrészéből kimetszett és celloidinban ágyazott darabból készített és részint picrocarmin-, részint haematoxylín-, ammoniakos carmin- és részint safraninnal megfestett microtom-metszetek követ­kezőket tüntettek fel. A daganat közepe felé az alap­állomány kötszövetből áll, melyben összevissza kúszál- tan haladó kötszöveti, de különösen sok rugalmas rost észlelhető (2. ábra c c), úgy hogy az egésznek nemezszerű kinézése van; a rugalmas rostok között igen sok, alvadt vérrel telt véredény haránt- átmetszete látható (2. ábra a a), úgy hogy pl. 90-szeres nagyításnál a gór­cső egy látterében 5, de 30-szoros nagyításnál 25-nél több véredény- átmetszetet lehet találni. A véredények körül különösen, de a kötszöveti alapállomány más helyein is nyirksejtbeszűrődések észlel­hetők (2. ábra b b). A daganat felületesebb részei felé haladólag a rugalmas rostok száma kevesbedik és kötszöveti rostoknak ad helyet, a vér­edények száma azonban szaporodik, űrterük tetemesen szűkül és a metszeten többnyire hosszirányban vannak találva (3. és 4. ábra c c); a kötszöveti alap­állomány legfelületesebb része erősen megnyúlt és többszörösen elágazódó, tehát ezáltal felületükön másodlagos kiemelkedé­seket mutató papillák által képeztetik (3. és 4. ábra p p), melyek haj­száledényekben sokkal dúsabbak mint az ép száj nyákhártya papillái. E hajszáledények igen szép elágazodásokat képeznek, sőt egyes helyeken oly kacsokat Írnak le mint az irha papilláiban. Az egyes papillákban is a hajszáledények körül igen élénk nyirksejtbeszűrődés észlelhető (3. ábra f). Nyákmirigyek, vagy hám­sejtekből álló fészkek azonban a kötszöveti alap­állomány egész területén nem találhatók. A kötszöveti alapállományból kiálló papillákat több rétegben elrendezett hámsejtek borítják (3. ábra e), melyek alsó rétegei teljesen hasonlók a szájűrbeli nyákhártya hámjához, mennyiben a sejtek kissé megnyúltak, majdnem hengeralakúak, igen erősen fes- tődő maggal és éles határral bírnak (4. ábra e); a felületesebb rétegekben a sejtek ellapulnak, magvuk a szokásos festőanyagok­kal többé nem festődik (4. ábra 0).-/ t 30 3. ábra. abra. Ezen elszarusodott sejtek között olyanok is találhatók, melyek a közönségeseknél sokkal nagyobbak, majdnem hólyagszerű kép­letekként jelentkeznek (4 ábra d) és azon sajátságot tűntetik fel, hogy egy félholdképű részletük igen élénken festődik (különösen safraninnal (4. ábra a a), míg a sejtek nagyobb gömbalakú részlete teljesen színtelen marad (4. ábra b b). Hogy miért viselkednek ezen sejtek így, hogy ez talán az elszarusodásnak oly neme, mely nem terjed ki az egész sejtre, vagy talán e sejteknek meg nem festődő részlete colloidszerű elfajulást szenvedett-e, az a górcsői képből nem volt kideríthető. Annyi bizonyos, hogy sem a bőrszemölcsök, sem a condyloma acuminatum hámjában nem találni ily sejteket, pedig e képletek legközelebb állanak a nyákhártyabeli papillomákhoz. Ez esetnek ismertetése azért bir érdekkel, mivel a szó szoros értelmében vett újképlettel és nem az inynak lobos folyamatból eredő túltengésével van dolgunk ; bizonyítja ezt a lobnak teljes hiánya a környezetben; másfelől azért, mivel ily nagy papilloma, az irodalomban tudtommal felemlítve nincs; továbbá azért, mivel ez tiszta papilloma, melynek górcsői képe teljesen jellegzetes és epitheliomával össze nem téveszthető; végül azért, mivel az álkép­let oly fiatal egyénnél fejlődött. Hogy mi lehetett a képlet fejlődését előmozdító ok, nehéz eldönteni, ámbár lehet, hogy a különböző thermicus és chemicus behatások, melyeknek mint kőműves kitéve volt, valamint a beteg által felemlített külerőszaki behatás az újképletnek gyorsabb ki­fejlődésére befolyással lehettek. A szájűrbeli papillomákra vonatkozó irodalmi adatokat Arkövy czikkében1) találjuk összeállítva. Az általa észlelt eset szintén egy fiatal 18 éves leányra vonatkozik és különösen elő­fordulási helye miatt érdekes, minthogy a baloldali inyvitorlán igen rövid kocsányon ült, de sokkal kisebb volt, mint a szóban forgó újképlet, mennyiben borszeszben zsugorodása után 12 mm. hosszanti és 4 mm. szélességi átmérővel birt. Különbözik továbbá az általam észlelt eset abban is, hogy itt a felhám csak mint borító réteg van jelen, míg Arkövy esetében az epithel a köt- szövet mélyében is apró fészkeket képezett és így már némileg az epithelioma felé átmenetet alkot. Árkövy idézett dolgozatában bővebb leírását adja még azon 5 esetnek, melyek eddig leírva lettek és pedig Fergusson, Salter és Borúmé által. Hogy váljon a szóban forgó papilloma az epitheliumnak a kötszöveti állományba benövése folytán idővel epitheliomává ala­kult volna-e át, nem valószínű, mivel a fejlődés hosszú időtartama elég lett volna arra, hogy az megtörténjék.2) — 1464 — Közlemény a pozsonyi kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. Az acetanilid vagy antifebrin hatásáról. Pávai Vájná Gábor tr. kórházi főorvos.3 * * * * 8) (Folytatás.) A heveny sokizületi csúznál (II., III. és IV. tábla) az anti­febrin hatása határozottan kedvező, mert nemcsak a vér magas *) Szemölcsdag a szájűrben Orvosi Hetilap 1878. 2) Az ábrák magyarázata. 1. ábra : a papilloma természetes nagy­ságban ; a annak kocsánya, b a lemetszés helye. 2. ábra : Alap állomány. a harántul átmetszett véredények alvadt vérrel, b nyirksejtes beszűrődés, c ruganyos rostok. Q. ábra: Papillák és epithelréteg, b alapállomány, c el­ágazódó hajszáledény, p papillák, e epithel, / nyirksejtes beszűrődés. 4* ábra : a 3. ábrabeli részlet nagyobb nagyítással, p és c mint a 3. ábránál, e alsó epithelréteg, o felső epithelréteg, d nagy, hólyagszerű sejtek, a a nem fes­tődő, b a festődő részlete a hólyagszerű sejteknek. 8) Lásd az OHL. 43. számát.

Next

/
Thumbnails
Contents