Orvosi Hetilap, 1887. november (31. évfolyam, 45-48. szám)

1887-11-06 / 45. szám

1463 -a -c-a -a condyloma acuminatumhoz hasonlóa­n a kocsányi,­­ a lemetszés helyét jelöli. A daganat középrészéből kimetszett és celloidinban ágyazott darabból készített és részint picrocarmin-, részint haematoxylín-, ammoniakos carmin- és részint safraninnal megfestett microtom-metszetek követ­kezőket tüntettek fel. A daganat közepe felé az alap­állomány kötszövetből áll, melyben összevissza kuszál­­tan haladó kötszöveti, de különösen sok rugalmas rost észlelhető (2. ábra c c), úgy hogy az egésznek nemezszerű kinézése van; a rugalmas rostok között igen sok, alvadt vérrel telt véredény haránt­­átmetszete látható (2. ábra a a), úgy hogy pl. 90-szeres nagyításnál a gór­cső egy látterében 5, de 30-szoros nagyításnál 25-nél több véredény­­átmetszetet lehet találni. A véredények közül különösen, de a közszöveti alapállomány más helyein is nyirksejtbeszűrődések észlel­hetők (2. ábra b b). A daganat felületesebb részei felé haladólag a rugalmas rostok száma kevesbedik és kötszöveti rostoknak ad helyet, a vér­edények száma azonban szaporodik, árterük tetemesen szűkül és a metszeten többnyire hosszirányban vannak találva (3. és 4. ábra c c); a kötszöveti alap­állomány legfelületesebb része erősen megnyúlt és többszörösen elágazódó, tehát ezáltal felületükön másodlagos kiemelkedé­seket mutató papillák által képeztetik (3. és 4. ábra p p), melyek haj­száledényekben sokkal dúsabbak mint az ép száj nyákhártya papillái. E hajszáledények igen szép elágazodásokat képeznek, sőt egyes helyeken oly kacsokat írnak le mint az irha papilláiban. Az egyes papillákban is a hajszáledények körül igen élénk nyirksejtbeszűrődés észlelhető (3. ábra 1). Nyákmirigyek, vagy hám­sejtekből álló fészkek azonban a kötszöveti alap­állomány egész területén nem találhatók. A kötszöveti alapállományból kiálló papillákat több rétegben elrendezett hámsejtek borítják (3. ábra e), melyek alsó rétegei teljesen hasonlók a szájűrbeli nyákhártya hámjához, mennyiben a sejtek kissé megnyúltak, majdnem hengeralakúak, igen erősen fes­­tődő maggal és éles határral bírnak (4. ábra e); a felületesebb rétegekben a sejtek ellapulnak, magvuk a szokásos festőanyagok­kal többé nem festődik (4. ábra 0). Ezen elszarusodott sejtek között olyanok is találhatók, melyek a közönségeseknél sokkal nagyobbak, majdnem hólyagszerű kép­letekként jelentkeznek (4 ábra d) és azon sajátságot tüntetik fel, hogy egy félholdképű részletük igen élénken festődik (különösen safraninnal (4. ábra a a), míg a sejtek nagyobb gömbalakú részlete teljesen színtelen marad (4. ábra b b). Hogy miért viselkednek ezen sejtek így, hogy ez talán az elszarusodásnak oly neme, mely nem terjed ki az egész sejtre, vagy talán e sejteknek meg nem festődő részlete colloidszerű elfajulást szenvedett-e, az a górcsői képből nem volt kideríthető. Annyi bizonyos, hogy sem a bőrszemölcsök, sem a condyloma acuminatum hámjában nem találni ily sejteket, pedig e képletek legközelebb állanak a nyákhártyabeli papillomákhoz. Ez esetnek ismertetése azért bír érdekkel, mivel a szó szoros értelmében vett új képlettel és nem az ingnak lobos folyamatból eredő túltengésével van dolgunk ; bizonyítja ezt a lobnak teljes hiánya a környezetben; másfelől azért, mivel ily nagy papilloma, az irodalomban tudtommal felemlítve nincs; továbbá azért, mivel ez tiszta papilloma, melynek górcsős képe teljesen jellegzetes és epitheliomával össze nem téveszthető; végül azért, mivel az álkép­let oly fiatal egyénnél fejlődött. Hogy mi lehetett a képlet fejlődését előmozdító ok, nehéz eldönteni, ámbár lehet, hogy a különböző thermicus és chemicus behatások, melyeknek mint kőműves kitéve volt, valamint a beteg által felemlített külerőszaki behatás az újképletnek gyorsabb ki­fejlődésére befolyással lehettek. A szájűrbeli papillomákra vonatkozó irodalmi adatokat Arkövy czikkében­­ találjuk összeállítva. Az általa észlelt eset szintén egy fiatal 18 éves leányra vonatkozik és különösen elő­fordulási helye miatt érdekes, minthogy a baloldali ingvitorlán igen rövid kocsányon ült, de sokkal kisebb volt, mint a szóban forgó újképlet, mennyiben borszeszben zsugorodása után 12 mm. hosszanti és 4 mm. szélességi átmérővel bírt. Különbözik továbbá az általam észlelt eset abban is, hogy itt a felhám csak mint borító réteg van jelen, míg Arkövy esetében az epithel a köt­­szövet mélyében is apró fészkeket képezett és így már némileg az epithelioma felé átmenetet alkot. Árkövy idézett dolgozatában bővebb leírását adja meg azon 5 esetnek, melyek eddig leírva lettek és pedig Fergusson, Salter és Boromé által. Hogy váljon a szóban forgó papilloma az epitheliumnak a közszöveti állományba benövése folytán idővel epitheliumává ala­kult volna-e át, nem valószínű, mivel a fejlődés hosszú időtartama elég lett volna arra, hogy az megtörténjék.2) ábra. 3. ábra.­ ­/­­ 30 ábra. — 1464 — Közlemény a pozsonyi kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. Az acetanilid vagy antifebrin hatásáról. Pávai Vájna Gábor tr. kórházi főorvos.3 * * * * 8) (Folytatás.) A heveny sokizületi csúznál (II., III. és IV. tábla) az anti­febrin hatása határozottan kedvező, mert nemcsak a vér magas *) Szemölcsdag a szájűrben Orvosi Hetilap 1878. 2) Az ábrák magyarázata. 1. ábra : a papilloma természetes nagy­ságban , a annak kocsánya, b a lemetszés helye. 2. ábra : Alap­állomány, a harántul átmetszett véredények alvadt vérrel, b nyirksejtes beszűrődés, c ruganyos rostok. 1. ábra: Papillák és epithelréteg, b alapállomány, c el­ágazódó hajszáledény, p papillák, e epithel,­­ nyirksejtes beszűrődés. 4. ábra : a 3. ábrabeli részlet nagyobb nagyítással, p és c mint a 3. ábránál, e alsó epithelréteg, a felső epithelréteg, d nagy, hólyagszerű sejtek, a a nem fes­tődő, b a festődő részlete a hólyagszerű sejteknek. 8) Lásd az OHL. 43. számát.

Next