Orvosi Hetilap, 1887. december (31. évfolyam, 49-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

Budapest, 1887. 49. sz. Peczember 4. ELŐFIZETÉSI ÁR : h e 1 y b e n és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. ORVOSI HETILAP. •pONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZESYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartat.OM : Pávai Vájná Gábor tr. Közlemény a pozsonyi m. kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. A Bergeon-féle szénsavgáz-befecskende- zések értékéről tüdővészes betegeknél. — Benczúr D. tr. és Csatáry A. tr. Közlemény Wagner János, egyetemi ny. r. tanár I. belgyógy- kórodájából. A pilocarpium muriaticum hatása Morbus Brightii-nál. (Folytatás.) — »Erzsébet-kórház« 1886. évi (II. évi) kimutatás Puky Ákos tr. főorvos sebészi osztályának működéséről. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegyesület rendes ülése 1887. novemberhó 26-án. — Könyvismertetés. Ignaz Philipp Semmelweis. Eine geschichtlich-medicinische Studie von Dr. Jacob Bruck. — A szülészet tankönyve bábák számára. Irta Kézmárszky Tivadar egyetemi tanár. — Lapszemle. Az aceton- és diaceturiáról. — Az idegen testek eltávolítása a hólyagból. — A hasfalat sértő sebzés belek elöesésével. — A tetanus traumaticus egy gyógyult esete. — Az apáczazörej kórtani jelentő­sége anaemiás állapotoknál. Tárcza : Trajtler István tr. Úti jegyzetek a hidegvíz-gyógyintézetekről. — Színi János tr. Megjegyzés »a borszéki ásvány érdekében«, Dr. Cseh Károly úr által tett felszólalásra. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény a pozsonyi m. kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. A Bergeon-féle szénsavgáz-befecskendezések értékéről tüdővészes betegeknél.') Irta PAvai Vájná Gábor tr. kórházi főorvos. Virchow egyik nagyszabású előadását (1848. november 28.) így fejezte be: »Es ist die Aufgabe der Menschheit, die Tuber­culose zu überwinden, wie der Scorbut überwunden worden ist.«* 2 3) A nagyhírű tudós e messze kiható nyilatkozatával már ez idő tájt újabb irányt kívánt adni az orvosi tudományos búvárkodásnak, s mintegy fel akarta rázni az emberiséget százados lethargiájából. De váljon nyilvánult-e azóta ez irányban valami számba- vehető törekvés, avagy búvárkodás ? Váljon nem pusztít-e a veszedelmes fertőző betegség s nem szedi-e áldozatait mai napság is ép oly arányban, mint hajdan, midőn az orvosi kezelésen még inkább az egyéni felfogás bélyege látszott, mint a komoly észlelés és búvárkodás nyoma ? Az orvosi statistika, fájdalom, kérlelhetetlenül a mellett bizonyít, hogy a tüdovész és alcoholismus a munkabíró életkornak két legnagyobb ostora, mert elvitázhatatlan tény, hogy e két betegség, de különösen a tüdővész még mai napig is tömegesebb áldozatot követel, mint a legnagyobb mértékben dühöngő cholera. A statistika még azt is kimutatja, hogy 20. éven felül és a körül minden 3. halálozást a tüdővész okoz.s) E körülmény már ön­magában véve is elegendő arra, hogy a tüdővész kérdése folyton x) Előadatott a pozsonyi orvosegyesület 1887. octoberhó 19-ikén tartott rendes ülésében. 2) Virchow Archiv. B. III. pag. 10. 3) Erre vonatkozólag hivatkozom Pisztőry Mór tr.-nak »Az osztrák­magyar monarchia statistikája« czímű s 1884-ben megjelent nagybecsű művére, melynek 299—300. és 317. lapján következők olvashatók: »A tüdővész a meghaltaknak 21%-át, sőt Budapesten 28%-át képezi. A tüdővész maga Európában átlag a halálozásoknak 1ll0-ed részét teszi. A tüdővész oly betegség, mely minden 10 év leforgása alatt a lakosságot megtizedeli. így Angolországban évenkint 50,000, a német birodalomban 200,000, Ausztriában pedig átlag 80,000 ember életét oltja ki a tüdővész. A meghaltak egy jelentény része a gyermekkorra, egy második maximuma pedig a leghasznosabb és legtevékenyebb 25—35 éves korra jut.« stb. napirenden maradjon és hogy a közérdekeltséget felkeltse és ébren tartsa még a nem orvosi körökben is. Nem czélom ezúttal Laénnecnek vagy Rokitanskynak a positiv orvosi tudomány megteremtőjének a tüdővészről szóló nézeteit ismertetni, nem is szándékom Villemin franczia kórbúvár­nak 1865-ben megjelent korszakalkotó munkáját, avagy a Virckoiv- NiemeyerAélz nézetet tárgyalni, sem pedig Buhl elméletét és Klebs »monas tuberculosum «-át stb. szellőztetni. Figyelmen kívül hagyom továbbá a legutóbbi időben annyira elszaporodott új orvosi szerek és gyógymódok felsorolását és azoknak kritikai méltatását; *) el­állók ezúttal a kórboncztani és kórszövettani, nemkülönben a kísérleti kórtani ismeretek gyarapodásának felsorolásától is, melyek pedig jelentős bizonyítékai az előhaladásnak, de őszintén meg­vallva, ezek — bármennyire is becsesek tudományos szempontból — mégis mindig csak a kísérletezés fokán állanak és hogy az óhaj­tott valódi haladásnak csak első lépcsőjét képezik, mert szerintem a gyógyszerek, meg a különböző gyógymódok és elméletek bő­sége orvosgyakorlati szempontból még nem egyértelmű a biztos eredménynyel. Jelenleg egyedüli czélom az, hogy a Koch-iéle parasiticus elmélet alapján legújabban keletkezett Bergeon-féle, a végbélbe alkalmazott szénsavgáz befecskendezések (Rectal-injection) értékéről szóljak. Mióta Koch a giimőkór fertőző anyagának felfedezésére vonatkozó nagy jelentőségű vizsgálatait a berlini élettani társulat 1882. márcziushó 25-ikén tartott gyűlésében előadta, azóta e téren rendkívüli felpezsdülés uralkodik, melynek sejtett végczélja, hogy a tüdővész parasiticus elmélete alapján egy radicalis gyógy­mód volna elérhető. A ki tudja, hogy a modern orvosi tudomány­ban a microorganismusoknak mily jelentős szerepük van és hogy már eddig is mily meglepő eredményeket köszönhetünk a búvár­latok ez új nemének: az a fennebbi czélt nem is tartja elérhe­tetlennek. A Koch elméletére alapított antiparasiticus vagy radicalis gyógymódnak egyedüli czélja tehát oly biztos módszer birtokába jutni, mely a tüdővész kifejlődését feltételező bacillusokat vagy *) Idevágólag utalok Brehmer tr. 1887-ben megjelent »Die Therapie der chronischen Lungenschwindsucht« czímű igen becses művére. 49

Next

/
Thumbnails
Contents