Orvosi Hetilap, 1888. május (32. évfolyam, 19-22. szám)

1888-05-06 / 19. szám

!■■■■■■I ~:. -..V >1 - ?rm^ .vW»to^>:.‘V-"jy.?; BUDAPEST, 1888. 19. SZ. MÁJUS 6. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél tendök. nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. kereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ES KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Steinberger Izidor tr. Közlemény a fővárosi közkórház (Réczey Imre egyetemi ny. rk. tnr.) III. sebészeti íiókosztályáról. VII. Sarcoma fusocellulare mammae esete. — Weiszbarth Gyula tr. Vérzések az agyburkok közé. — Dirner Gusztáv tr. Közlemény Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati koródájából. A csonk ellátásának kérdése hysterotomiáná’ 31 eset kapcsolatában. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegyesület XIII. rendes ülése 1888. évi április hó 28-án. — Könyvismertetés. Compendium der Lehre von den frischen subcutanen Fracturen. Für Studirende und Aerzte von Dr. Stetter Docent in Königsberg. —- Lapszemle. Hugyanymennyiség hasűri daganatoknál. — Pseudoparalysis syphilitica. — Cocainmérgezés. — Gátolt orrlégzés és a dobüreg genyes lobja. — Scopolinról. — Acetphenetidin vagy phenacetin. Tárcza : Moravcsik Ernő Emil tr. A csökkent (korlátolt) beszámítási képességről. — Udránszky László tr. A VII. belgyógyászati congressus Wies- badenben. II. — Dirner Gusztáv tr. üti naplómból. VII. Látogatás az Egyesült-Államokban. (Folytatás.) — Heti szemle. Balneologiai bizott­ság. — Délmagyarországi természettudományi társulat. — Nyilatkozat. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény a fővárosi közkórház (Réczey Imre egyetemi ny. rk. tnr.) III. sebészeti fiókosztályáról. VII. Sarcoma fusocellulare mammae esete. Steinberger Izidor tr. gyakornoktól. Billroth állítása: »Reine Spindelzellsarcome sah ich bisher in der Brustdrüse nie«1) eléggé mutatja, mily ritka az orsósejtű sarcoma az emlőben. Az újabb irodalomban csak két esetet talál­tunk feljegyezve, melyek közül Page3) esete a górcsői lelet hiánya miatt nem értékesíthető; míg a második3) esetben az emlő bőré­nek szemölcsrétegéből indúlt ki a dagképződés és nem az endo- mastiticus kötszövetből, mint esetünkben. Érdekes esetünk másrészt azon nehézség miatt, melylyel az álképlet fajának megállapítása járt, mert a kórodai képből nem dönthettük el váljon lágy sarcoma vagy lágy carcinomával van-e dolgunk. Maga Billroth4) is azt állítja, hogy a lágy sarcomák megkülönböztetése a lágy carcinomá- tól, nemkülönben a többi sarcomafajoktól csakis górcsői vizsgálat útján lehetséges, mert a lágy sarcomáknak eddigelé — a kevés pontosan észlelt és leírt eset miatt — még nincs egységes kórodai képe. Az álképlet kifejtése után sem jutottunk előbbre, mert az eltávolított tömeg nagy része tisztán véralvadékból állott és a tömöttebb dagszövetrészletek is alvadt vérköpenybe voltak burkolva. Csak a górcsői lelet állapította meg a dag minőségét — orsósejtű sarcoméban. Az orsósejtű sarcoma kóroktana még eddig megállapítva nincs. Ma — mint Senger5) igen találóan mondja— »az aetiologia korszakában«, már az álképletek is pathogen microorganismusra vezettetnek vissza. De mily nehezen képzelhető a fertőzés módja épen az álképleteknél! Fix contagium átvitele csak kivülről lehet­*) Billroth: Die Krankheiten der Brustdrüse. Stuttgart. 1880. pag. 59. 2) Page: Case of recurrent tumour of the mamma five times operated upon in four years. Lancet. 1882. apr. 22. 3) IVernick : Ein Fall von Hautsarcom. Inaug. Dissert. Würzburg. 1886. 4) Volkmann: Beiträge zur Chirurgie. 1875. 5) Senger: Studien zur Aetiologie des Carcinoms. Berl. klin. Wochenschr. 1888. 10. séges; hogy ezt bebizonyítsuk, szükséges volna kimutatni, hogy kis daganatrészecske vagy daganatváladék sikerrel átoltható. Eddig- elé még nem sikerült álképletet kísérleti állatba átoltani; só't mi több, be lett bizonyítva, hogy az álképletek —- különösen a car­cinoma — bacteriuma nem oly tulajdonsággal birő microorganis- mus mint a többi. A bacteriumok a test bizonyos helyére átültetve homoeoplasticus természetű körfolyamatot idéznek elő, de nem ismerünk eddig oly bacteriumot, mely heteroplasticus burjánzást okozott volna. Azt nem is képzelhetjük, mondja Senger, hogy egy közönséges bacterium képes volna a carcinománál ismert typicus hámsejtburjánzást létrehozni, még pedig oly helyen, a hol hám ezelőtt soha sem létezett; ő egy oly fertőző anyagot képzel, mely a sejttel vagy sejtmaggal bizonyos viszonyba lépve, ezekkel együtt képezi a későbbi fertőzésnek alapját. Ily értelemben Gussenbauer is »corpusculäre Elemente «-nek nevezett kis, gömbölyded, halvány szemcséket vesz fel, melyekből nem lesznek ugyan álképletsejtek, hanem részint a nyirksejtek magjaiban, részint az edények bel- hámjában tartózkodva a sejteket a további hyperplasiára mintegy képesítik vagy termékenyítik. Ezen felvétel, mint még nagyon kétes, nem fogadható el az álképletek kórokáúl. De másrészt nem alkalmazhatjuk esetünkre a Pertik*) szerint egyoldalú és csak kevés álképletre illő elméletet, mely szerint az álképletek és különösen a sarcomák egynéhány felesleges a szervezetben visszamaradt ébrényi csírsejtekből képződnének; mert el nem képzelhető, hogy ezen néhány csírsejt jellegét megtartva, évek hosszú során veszte­gelne a szervezetben, várva a kedvező alkalmat, mely őket hyperplasiára indítsa. Virchow2) szerint már a fejlődés legkorábbi szakában bizo­nyos zavarok állhatnak fenn, melyek nem annyira ál képlet csír- képzésében nyilvánulnak, mint inkább abban, hogy azon részek bizonyos gyengeséget vagy tökéletlenséget árulnak el. Ilyen »locus minoris resistentiae« szerinte a köldök körüli táj. Rindfleischs) szerint, ezen részek sejtjeinek növési hajlama nem áll az ideg­1) Pertik : Adatok az epehólyag és nagy epevezetékek elsődleges rákjá­nak kór- és oktanához. Orvosi Hetilap. 1884. 52. sz. 2) Virchow: Die krankhaften Geschwülste. Bd. I. 3) Rindfleisch: Lehrbuch der pathol. Gewebelehre. 19 IT

Next

/
Thumbnails
Contents