Orvosi Hetilap, 1888. május (32. évfolyam, 19-22. szám)
1888-05-06 / 19. szám
BUDAPEST, 1888. 19. SZ. MÁJUS 6. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv-HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. kereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Steinberger Izidor tr. Közlemény a fővárosi közkórház (Réczey Imre egyetemi ny. rk. tr.) III. sebészeti fiókosztályáról. VII. Sarcoma fusocellulare mammae esete. — Weiszbarth Gyula tr. Vérzések az agyburkok közé. — Dirner Gusztáv tr. Közlemény Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati korodájából. A csonk ellátásának kérdése hysterotomiáná’ 31 eset kapcsolatában. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegyesület XIII. rendes ülése 1888. évi április hó 28-án. — Könyvismertetés. Compendium der Lehre von den frischen subcutanen Fracturen. Für Studirende und Aerzte von Dr. Stetter Docent in Königsberg. — Lapszemle. Hugganymennyiség hasűri daganatoknál. — Pseudoparalysis syphilitica. — Cocainmérgezés. — Gátolt orrlégzés és a dobüreg genyes lobja. — Scopolinról. — Acetphenetidin vagy phenacetin. Tárcza : Moravcsik Ernő Emil tr. A csökkent (korlátolt) beszámítási képességről. — Udránszky László tr. A VII. belgyógyászati congressus Wiesbadenben. II. — Dirner Gusztáv tr. úti naplómból. VII. Látogatás az Egyesült-Államokban. (Folytatás.) — Heti szemle. Balneologiai bizottság. — Délmagyarországi természettudományi társulat. — Nyilatkozat. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény a fővárosi közkórház (Réczey Imre egyetemi ny. rk. tr.) III. sebészeti fiókosztályáról. VII. Sarcoma fusocellulare mammae esete. Steinberger Izidor Jr. gyakornoktól. Billroth állítása: »Reine Spindelzellsarcome sac ich bisher in der Brustdrüse nie«1) eléggé mutatja, mily ritka az orsósejtű sarcoma az emlőben. Az újabb irodalomban csak két esetet találtunk feljegyezve, melyek közül Page3) esete a górcsői lelet hiánya miatt nem értékesíthető; míg a második 3 esetben az emlő bőrének szemölcsrétegéből indult ki adagképződés és nem az endomasztikus kötszövetből, mint esetünkben. Érdekes esetünk másrészt azon nehézség miatt, melylyel az álképlet fajának megállapítása járt, mert a kórodai képből nem dönthettük el váljon lágy sarcoma vagy lágy carcinomával van-e dolgunk. Maga Billroth is azt állítja, hogy a lágy sarcomák megkülönböztetése a lágy carcinomától, nemkülönben a többi sarcomafajoktól csakis górcsői vizsgálat útján lehetséges, mert a lágy sarcomáknak eddigelé — a kevés pontosan észlelt és leírt eset miatt — még nincs egységes kórodai képe. Az álképlet kifejtése után sem jutottunk előbbre, mert az eltávolított tömeg nagy része tisztán véralvadékból állott és a tömöttebb dagszövetrészletek is alvadt vérköpenybe voltak burkolva. Csak a górcsős lelet állapította meg a dag minőségét — orsósejtű sarcoméban. Az orsósejtű sarcoma kóroktana még eddig megállapítva nincs. Ma — mint Sengers igen találóan mondja— »az aetiológia korszakában«, már az álképletek is pathogén microorganismusra vezettetnek vissza. De mily nehezen képzelhető a fertőzés módja épen az álképleteknél! Fix contagium átvitele csak kívülről lehetséges, hogy ezt bebizonyítsuk, szükséges volna kimutatni, hogy kis daganatrészecske vagy daganatváladék sikerrel átoltható. Eddigelé még nem sikerült álképletet kísérleti állatba átoltani, sőt mi több, be lett bizonyítva, hogy az álképletek — különösen a carcinoma — bacteriuma nem oly tulajdonsággal bíró microorganismus mint a többi. A bacteriumok a test bizonyos helyére átültetve homoeoplasticus természetű körfolyamatot idéznek elő, de nem ismerünk eddig oly bacteriumot, mely heteroplasticus burjánzást okozott volna. Azt nem is képzelhetjük, mondja Senger, hogy egy közönséges bacterium képes volna a carcinománál ismert typicus hámsejtburjánzást létrehozni, mégpedig oly helyen, ahol hám ezelőtt soha sem létezett; ő egy oly fertőző anyagot képzel, mely a sejttel vagy sejtmaggal bizonyos viszonyba lépve, ezekkel együtt képezi a későbbi fertőzésnek alapját. Ily értelemben Gussenbauer is »corpusculare Elemente «-nek nevezett kis, gömbölyded, halvány szemcséket vesz fel, melyekből nem lesznek ugyan álképletsejtek, hanem részint a nyirksejtek magjaiban, részint az edények bélhámjában tartózkodva a sejteket a további hyperplasiára mintegy képesítik vagy termékenyítik. Ezen felvétel, mint még nagyon kétes, nem fogadható el az álképletek kórokául. De másrészt nem alkalmazhatjuk esetünkre a Pertik*) szerint egyoldalú és csak kevés álképletre illő elméletet, mely szerint az álképletek és különösen a sarcomák egynéhány felesleges a szervezetben visszamaradt ébrényi csírsejtekből képződnének, mert el nem képzelhető, hogy ezen néhány csírsejt jellegét megtartva, évek hosszú során vesztegelne a szervezetben, várva a kedvező alkalmat, mely őket hyperplasiára indítja. Wirchow2 szerint már a fejlődés legkorábbi szakában bizonyos zavarok állhatnak fenn, melyek nem annyira álképlet csírképzésében nyilvánulnak, mint inkább abban, hogy azon részek bizonyos gyengeséget vagy tökéletlenséget árulnak el. Ilyen »locus minoris resistentiae« szerinte a köldök körüli táj. Rindfleischs szerint, ezen részek sejtjeinek növési hajlama nem áll az ideg *) Billroth: Die Krankheiten der Brustdrüse. Stuttgart. 1880. pag. 59. 2) Page: Case of recurrent tumour of the mamma five times operated upon in four years. Lancet. 1882. apr. 22. 3) IVernick : Ein Fall von Hautsarcom. Inaug. Dissert. Würzburg. 1886. 4) Volkmann: Beiträge zur Chirurgie. 1875. 5) Senger: Studien zur Aetiologie des Carcinoms. Berl. klin. Wochenschr. 1888. 10. 1) Portik : Adatok az epehólyag és nagy epevezetékek elsődleges rákjának kór- és oktanához. Orvosi Hetilap. 1884. 52. sz. 2) Virchow: Die krankhaften Geschwülste. Bd. I. 3) Rindfleisch: Lehrbuch der pathol. Gewebelehre. 19