Orvosi Hetilap, 1888. július (32. évfolyam, 27-31. szám)

1888-07-01 / 27. szám

BUDAPEST, 1888. JULIUS 1. 27. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io­­rt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stiller Bertalan tr. A vesedaganatok kórismészetéhez. — Réczey Imre t­r. Közlemény a fővárosi közkórház III. sebészeti (Réczey Imre ny. rk. tanár, rendelő főorvos) fiókosztályáról. VIII. A bőralatti veserepedésekről. (Folytatás.) — Danninger Adolm tr. Közlemény Mann Jakab t­r. szegedi szülészeti és nőgyógyászati korodájából. Az újszülöttek és csecsemők köldökének ápolása. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvosgyógyszerészi és természettudományi egylet 1887. évi szaküléseiből. Júliusi, Elesden tartott szakülés. Augusztusi szak­ülés. Octoberi szakülés. Novemberi szakülés. — Könyvismertetés. Traité de l’empyéme par L. Bouveret. — A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. Irta Dr. Antal Géza budapesti kir. magy. t. egyetemi ny. rk. tanár, stb. — Lapszemle. A húgykőzúzásról. — A könyökfic­amok okáról nők­ és gyermekeknél. — Jamburmagvak diabetes ellen. — A dobhártya felső részében előforduló sipolyokról. — Otitis media scarlatinosa. Tárcza : Udránszky László tr. A VII. belgyógyászati congressus Wiesbadenben. V. — Lantos Emil tr. A II. német nőgyógyászati congressus Halléban. III. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1888. julius-deczemberi folyamára. — Pályázatok. A vesedaganatok kórismészetéhez.­) Stiller Bertalan, tr. egyetemi ny. rk. tanártól. A hasi daganatok kórismészeténél, épúgy mint az agybán­­talmaknál, kettős szempontból kell kiindulnunk. Mindenek­előtt ugyanis meg kell állapítanunk a topographicu­s kórismét, kipuhatolni igyekezvén, hogy mely szervet illeti a bántalom ; másodsorban azután más támpontok révén meg kell határoznunk, hogy mily körfolyamattal van dolgunk, mi­által a kórtani kórisme lesz meg­állapítva. A betegágynál gyakran a kórismészeti út ellenkező irányú, ha ugyanis a daganat kórtani jelzése oly szembeötlő, hogy ebből indulunk ki a helyrajzi kórjelzés megállapításához. Ha imént a hasdaganatokat párhuzamba állítottuk az agy­­bántalmakkal, az első pillanatra különösnek tűnhetik fel; de­­ igazolva van azon élettani tény által, mely szerint az agy, épúgy mint a has, bizonyos értelemben nem egy egységes szervet kép­visel, hanem úgyszólván különböző működésű különféle szerveknek­­ összegét vagy tartalmazását képezi. A különbség csak az, hogy az agy góc­bántalmainak helyrajzi meghatározásánál csupán a műkö-­­­dések ingerei vagy hiányainak különféle csoportosításaira vagyunk utalva, míg amott a hasdaganatok topographicus jelzésénél, az eset­leg zavart működés mellett, egyúttal a physicalis vizsgálatnak hozzáférhető, kézzel fogható támpontokkal rendelkezünk. Áttérve a vesedagokra, azoknak helyrajzi jelzése, vagyis fel­ismerésük mint vesedag, következő jeleken alapszik : 1. A daganat a hasnak csak egyik oldalát foglalja el, majd­nem soha az egész hasűrt, mint pl. nagy petefészektömlők. Egyet­len kivételt képeznek bizonyos rohamosan fejlődő vesetumorok kis gyermekeknél, a­kiknél a szűk hasüreg a növekedő dag által egészen be van töltve. 2. A daganat majdnem mindig gömbölydeden határolt szél­lel bír, megkülönböztetésül a lép- és májdagoktól, melyeknél kevés kivétellel mindig legalább helylyel-közzel élesen- határolt szél fel­ismerhető. 3. A daganat az alsó mellkasnyílásból lép ki és ezért több­*) Az ez évi wiesbadeni congressuson bejelentett, de hátrálta­tás miatt meg nem tartott előadás, nyíre felső határa nem hozzáférhető, míg a dagfelület egyéb részei, kivált befelé és alul kitapinthatók. Egészen ellenkező viszony van a medenczéből kiemelkedő daganatoknál, melyek pl. a méhet vagy a petefészkeket illetik. Ezen szabály természetesen érvény­telenné válik a vesedag dislocatiójánál, a­mely meglehetősen gya­kori és kivétel nélkül lefelé történik. 4. Mint retroperitonealis dag a has hátsó falán rögzítve van, s így sem active nem mozgatható, sem a belégzésnél leszálló rekesz által nem mozdíttatik lefelé. Ezáltal kiválóan különbözik azon szervek dagjaitól, melyek a rekesz közvetlen szomszédságá­ban vannak, tehát a máj, lép és a gyomor daganataitól. De azért itt is nevezetes kivételek fordulhatnak elő. A vesedaganat ugyanis egészen a máj vagy a lépdaganat jellegét ölti magára, ha dis­­locálva van, melynek következtében a rekesz légzési befolyása a felette elhelyezett szervek által közvetve erre is átterjed. A dis­­locált vesedag rögzített is lehet, mi­által ez retroperitoneális jellegét megtartja, míg ellenben igen nagy mozgékonyságnál a rekesz be­folyása alól felszabadul, és mint bármely más intraperitonealis dag viselkedik. De a vesedag mozgékonysága nélkül is létezhetnek körül­mények, melyek annak légzési mozgathatóságát színlelik, a­mi azonban csak csalódáson alapul, így pl. észleltem nagy hydro­­nephrosisokat, melyek kétségkívül rögzítve voltak és mégis minden belégzésnél észrevehettem, hogy az alsó határ erősen leszállt. Ez azonban csak a vesének nagy tömlős dagjainál fordulhat elő, hydro- vagy pyonephrosisnál, valamint echinococcusoknál, melyek felső határa a rekeszig nyúlik, úgy hogy ez belégzési összehúzó­dásánál a folyadékot erős hullámban lefelé szorítja és ez által a szabadon levő alsó határt annyira elődomborítja, hogy tévedésből az egész daganat leereszkedését fel lehetne tenni. Tömör dagok­­nál ez még akkor sem fordul elő, ha felfelé a rekeszt is érintik. Másrészt viszont direct rekeszalatti dagok légzési mozgékony­ságukat elveszthetik, ha vagy oly nagyokká fejlődnek, hogy a rekesz izomereje mozgatásukhoz nem elegendő, vagy, a­mi még gyakoribb, ha a dag a medenczébe nyúlik és ott a csípcsontra támaszkodik. Ezt óriási nagyságú lépdagoknál ismételten constatál­­hattam, míg a legnagyobb májdagoknál is a légzési mozgékonyság 27

Next